AZ ÚJSZÜLÖTT CSIKÓK HAEMOLYTIKUS SÁRGASÁGA
A telefonhívás Kaposvárról érkezett. Egy gazda azt panaszolta,
hogy értékes kancája jól fejlett csikót ellett, majd a csikó
egyhamar bágyadt lett, nem szopott, „besárgult” és 3 nap múlva
elhullott. Az állatorvos azt mondta, hogy a csődör nem volt
megfelelő a kancának, és ezt a kancát ezzel a csődörrel nem
szabad fedeztetni. Ilyen esetben ugyanis a kanca föcstejében olyan
anyagok keletkeznek, melye3k a csikóban sárgaságot, majd elhullást
okoznak. Kérdése, hogy miként lehetett volna a csikót kezelni,
hogy megmaradjon.
Rövid a válaszom, az állatorvosnak igaza volt, és a csikót úgy
lehetett volna megmenteni, ha legalább 3-4 napig nem kapja az anyja
tejét, hanem mesterségesen táplálják.
AZ ÚJSZÜLÖTT CSIKÓ HAEMOLYTIKUS SÁRGASÁGA
A betegség oktanának, kialakulásának a lényege a kanca és a mén
vérének az inkompatibilitásában (=összeférhetetlenség) és
abban keresendő, hogy a mén vörösvérsejtjeinek az anyától
eltérő antigén-tulajdonságai a csikóra is átöröklődnek. A
magzat vörösvérsejtjei ilyenkor szenzibilizálhatják (=érzékennyé
teszik) az anyát, és abban ellenanyag-termelődést indítanak meg.
A vemhesség végső periódusában az anya vérében nagy mennyiségű
haemolysin (antitest, mely a vörösvérsejteket feloldja) halmozódik
fel, majd bekerül a föcstejbe, abból pedig az első szopások
során az újszülöttbe jut és kialakul a betegség. Az antigének
hatására ugyanis az újszülöttben súlyos haemolysis lép fel,
mely ikterusszal (sárgasággal), majd elhullással jár.
TÜNETEK
A csikó csak az első szopás után válik kedvetlenné, a látható
nyálkahártyák sápadtak, sárgás színűek, a belső hőmérséklet
csökken, a vizelet vörös színűvé válik.
Tehát a vemhesség, ellés rendben zajlik. Az első tünetek a
föcstej kiszopása után, a szülést követő 2-3 napon
jelentkeznek.
KÓRFORMÁK
1. Peracut (nagyon gyors) lefolyású betegségben a bántalom az
ellést követő első 8-36 órában mutatkozik. A csikó bágyadt,
nem szopik, a látható nyálkahártyák elsápadnak, de sárgaság
alig észlelhető.
2. Gyors, akut kórforma a betegség 2-4 napján jelentkezik. A
sárgaság szembetűnő, az anaemia mérsékelt fokú, feltűnő
viszont a vérfestékvizelés.
3. Gyakoriak a subacut (félheveny) esetek. Ilyenkor alig észrevehető
a vérfogyottság, a sárgaság, a pulzus viszont szapora, 120/perc
fölé emelkedik. A szívverés mellkasfalon is jól látható. A
lélegzés is szapora 60-80/perc, és gyakori a bélsárpangás.
A beteg csikók néhány napon belül elpusztulnak.
A BETEGSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA
A csikók betegségének az eredetét agglutinációs próbával
lehet megállapítani. Ha a csikó vérsejtjeit a kanca colostruma
(föcstej) legalább 1:16 higításban, vagy pedig a kanca vérsavója
legalább 1:4 hígításban agglutinálja (összecsapódás,
kicsapódás), akkor fenyeget a betegség jelentkezése.
MEGELŐZÉS
1. Az agglutinációs próba alapján nem engedjük, hogy a csikó
legalább 36 óra elteltéig szopjon az anyjától. Ekkorra ugyanis a
colostrum ellenanyag-tartalma 5% alá csökken, ami a csikóra már
nem veszélyes.
2. A kancát ez alatt az idő alatt kifejetjük.
3. A csikó mesterséges, átmeneti táplálására a tehéntejet
enyhén zsírtalanítjuk oly módon, hogy a tejszínt leszedjük,
majd egy liter tejhez 0,4 gramm citromsavat és kb. 4 evőkanál
vizet valamint 12 gramm tejcukrot teszünk (Cseh K.).
4. Ahol a betegség gyanúja felmerül, ajánlatos a mén és a kanca
vérének szerológiai inkompatibilitását ellés előtt 2-3 héttel
megvizsgáltatni.
AZ ÚJSZÜLÖTT MALACOK HAEMOLYTIKUS SÁRGASÁGA
A kórformát mintegy fél évszázaddal ezelőtt amerikai, angol és
magyar szerzők (SZENT-IVÁNYI és SZABÓ) ismerték fel.
Előfordulása az akkori mangalica koca és berkshire kan
fajtakeresztezésekkel kapcsolatban meglehetősen gyakori volt.
KÓROKTAN
A kórforma kialakulását az anyakoca és a kan
vércsoport-összeférhetetlensége okozza. Ha a malacok a kan
vércsoportját örökölték, az esetek egy részében a magzatoknak
ez a vörösvérsejt faktora antigénhatást fejtett ki az anya
immunrendszerére, és ellenanyagok termelődtek.
Fölvetődik a kérdés, hogy ekkor miért nem a méhen belül
károsodtak az immunizálódott koca utódai? Azért, mert a sertés
placentáján a vörösvérsejt antigén a magzatból át tud hatolni
az anyába, a nagyobb molekulájú ellenanyag azonban nem képes az
áthatolásra.
A malacok ezért a föcstejjel veszik fel nagy mennyiségben az
ellenanyagokat, amelyek az élet első napjaiban, amikor a bélfal
még nagymértékben áteresztő, változatlanul jutnak a
vérkeringésbe. Az antigén-ellenanyag reakció a vörösvérsejtek
agglitunálódását és szétesését okozza.
TÜNETEK
A betegség kórfejlődéséből következik, hogy a malacok
egészségesen születnek és kifogástalanul szopnak. Később,
többnyire 48 órán belül abbahagyják a szopást, kedvetlenné
válnak, a szalmába bújva reszketnek, dülöngélnek, a szőrük
borzolódik. Szembetűnő a bőr és a nyálkahártyák sárgás
elszíneződése. A bőr sárgasága legjobban a hónaljban és a
combok belső felületén tűnik fel. A vizelet piros vagy kávébarna
színű, sok epe- és vérfestéket tartalmaz.
A betegség lefolyása lehet gyors vagy éppenséggel túl gyors
(Peracut). A megbetegedett malacok legtöbbje elpusztul. Az ellés
után 12-36 órával tünetekben mutatkozó megbetegedés további
6-36 órán belül elhullásra vezet. Általában az egész alom vagy
az alom nagy része megbetegszik.
Két kannal való fedeztetés esetén előfordulhat, hogy csak az
egyik kantól származó malacok betegednek meg. Háromnapos életkor
után már újabb megbetegedés nem jelentkezik.
GYÓGYKEZELÉS – MEGELŐZÉS
A beteg malacok gyógyszeres kezeléssel nem orvosolhatók. Az olyan
malacokat azonban, melyek képesek még szopni, valamint a még
egészséges alomtársaikat is a mesterséges vagy dajkakocával való
nevelés megmentheti. Négy napos korban pedig már visszatehetők az
anyjukhoz. A következő termékenyítéskor kant kell váltani.
A mesterséges táplálásra különösen a tehén föcsteje, de
ugyanúgy a juh és a kecske érett teje is. Ugyancsak jó hatású a
pasztőrözött teljes tehéntej, ha 3-4%-ban emulgeált
sertés-zsírral egészítjük ki. a tehéntejet pótolhatja a sovány
tejpor, ha ebből 10-12%-ot oldunk felforralt vízben, és 6-7%-ban
még disznózsírt is adunk hozzá.
A KUTYA ÚJSZÜLÖTTKORI SÁRGASÁGA
Az újszülöttkori sárgaság csak nagyon ritkán, egyes
„A”-vércsoportba tartozó kanok után születő almokban
figyelhető meg. Valójában genetikai összeférhetetlenségről van
szó. Az anyaállatban az „A”-vércsoport faktor ellen
ellenanyagok termelődnek, melyek a föcstejjel az újszülöttbe
jutnak. Föloldják a vörösvértestjeiket és súlyos fokú
elhullásra vezető sárgaságot okoznak. Az alom más vércsoportba
tartozó egyedei viszont életben maradnak. Tehát nem jellemző az
egész alom elhullása. Az apaállatok váltásával az ilyen
alomelhullások megelőzhetők.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. decemberében.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése