Egyiptom IV/2

  AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)

A piramisoknál

Negyedórás tevegelés után értük el a gizai piramisokat. A IV. dinasztia fáraói temetkeztek ide. Három piramis található egymás mögött: Cheops, Chefren és Mükerinos piramisai. Az előtérben látható a Szfinx.

A Cheopsz piramist Kr. e. 2690-ben építették. Vajon tényleg 20 évig 100 ezer ember dolgozott az építkezésen? A görög Hérodotosz több mint két évezreddel későbbi feljegyzései szerint igen. Az építőanyag szállítására pedig még ezen felül 10 esztendőt számol. De technika vagy tömeg kérdése volt az építés? Madách Az ember tragédiájának hagyományos, parádés előadásain az egyiptomi jelenetben annyi rabszolga nyüzsgött a fáraó lába előtt, amennyi statiszta csak befért a színpadra. A modern előadásokon maximum néhány segédszínész jelzi a tömeget, amely a piramishoz hordta a köveket. Vajon melyik rendezői felfogás áll közelebb a valósághoz? Állítólag bizonyos egyszerű technikai eszközök használatával nemcsak hogy munkások százezrére, de még tízezrére sem volt szükség. Ezt a mérnök-régész vitát nem tisztem sem vázolni, sem állást foglalni.

Nemcsak a látvány, de a rendelkezésre álló adatok is lenyűgözőek a Cheopsz-szal kapcsolatban! Eredetileg 146 méter magas volt, jelenleg már csak 137. Oldalainak hosszúsága 230 méter. A 4400 évvel ezelőtti építészet pontosságára jellemző, hogy az oldalak hosszúsága közötti eltérés csupán 20 centiméter! A munka komolyságát jól érzékelteti a kőtömbök száma és tömege: az óriási síremlékbe 2 millió 300 ezer kőtömböt építettek be, ezek nagyrészt két és fél tonnát nyomnak, de a legnagyobb tömb 15 tonnás.

A "hagyomány" szerint a piramisok építése úgy történt, hogy homokkal töltötték mindig az oldalát, és így rakták egymásra e hatalmas kőtömböket. Lefelé haladva végezték a díszítést, csiszolást és fokozatosan bontották le a homokot. Aki ezt a módszert kétségbe vonja, emelő, kötél, görgő és gerenda segítségét feltételezi a munkához.A sivatagi homokkőépület tetejét a Kairó melletti Mokattán hegységből bányászott, csiszolt mészkővel borították be. Ez most is jól látszik a Chefren piramis csúcsán.

A Cheops piramis a legnagyobb, a Chefren egy méterrel alacsonyabb, állítólag az apja iránti tiszteletből. Nemrégen találták meg a közelben a Cheops halotti bárkáját, amit most restaurálnak. Az első piramist Snofru, Cheops apja építette. A közelben még több kis piramis és mastaba található.

A Mykerenos Kr. e. 2600-ban épült. Alapja 108,4 méteres oldalú négyzet, eredeti magassága 66,5 méter. Az oldalak hajlásszöge 51°. Érdekes, hogy - bár a három piramis közül ez a legkisebb, mégis - ehhez használták a legnagyobb méretű kőtömböket. Alsó részét csiszolatlan gránitból, a felső részt turai fehér mészkőből készítették. A feketeruhás rendőr itt is elkísért bennünket, éppen mögöttem megy el. Szükségünk is volt rá! 

A gigantikus szobor, ahogy az arabok mondják: a szörnyek atyja! A Szfinxről annyit tudunk, hogy egy hatalmas homokkőtömbből faragták ki. Sokak azt állítják, hogy Chefrent mintázza. Kelet felé néz. A mamelukok céltáblának használták, és ágyúval ellőtték az 1,7 méteres orrát. Herodotosz nevezte Szfinxnek. A király fejű fekvő oroszlán magassága 20 méter, hossza pedig 73,5. Egyesek azt tartják, hogy a napisten, Hórusz emlékműve. Az bizonyos, hogy Tuthmosis herceg korában már csak a feje látszott ki a homokból. Ő ezen az oázison vadászott, és azt álmodta, ha kiássa a homokból, uralomra kerül. Kiásatta... és uralomra került!

Amikor eljön az idő, nem zavartatják magukat a mohamedánok. Leterítenek valami alkalmatosságot, lehúzzák a cipőjüket és imádkoznak. Akár az üzletben is vásárlás közben. Vagy a buszmegállóban.

A Cheops piramis belsejébe az északi részen található szűk ajtón lehet bejutni és csak meghajolva haladhatunk a folyosón. A különös menet előnye, hogy eltévedni nem fogunk. No de egymás fenekét nézni? Végre megérkezünk a nagycsarnokba, ahol tájékoztatást hallunk a negyedik dinasztia bonyolult vallási és társadalmi viszonyairól. Közben körülvesszük az üres gránit-szarkofágot.