TANULMÁNYÚTON NÉMETORSZÁGBAN (1968)
Tapasztalatcsere-látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban a Rottmerslebeni Termelőszövetkezet meghívására
Vendéglátóim
Mayer bácsival Hans Sachtlebenékhez kerültünk, aki a téeszben mint kőműves dolgozik. A kimerültségtől csaknem délig aludtunk.
Szép, jellegzetesen német lakásunk volt. Az emeleten két hálószoba, a földszinten a konyha és előszoba, ebédlő és nappali. A nagy szuterénban a vizet szolgáltató villanymotor, két nagy üst, melyek egyikében állandóan volt meleg víz és főtt a krumpli. Innen nyílt a fürdőszoba. A sertések nem ólban, hanem épületben vannak, reggel és este overálban és klumpában megetetik őket, de nem vetkőznek úgy hozzá, mint nálunk!
Szállásunk a falu végén állt. Egyszer éjjel két teljes órát bolyongtam, míg sikerült hazatalálnom, de akkor meg a kapu feletti nagy csengő az egész házat felriasztotta.
Az első közös reggeli valóban főúri volt. Vasárnap délben jellegzetes német ebédet ettünk "szoktatás" céljából. Sok krumpli, szaft, vagdalt sertéshús lében és spárga. Finom sütemény és rossz leves egészítette ki a menüt, melyhez sört kaptunk a fridzsiderből. Délután a háziak rokonságát látogattuk meg. Mindenütt hasonló lakás és gazdasági udvar fogadott.
Estére egy nagyon rosszul sikerült, fagyos összejövetelt rendeztek az elnök üdvözlő beszédével, melyre rövid választ voltam kénytelen adni németül. Stifoldert tettek elénk, füstölt véres hurkát jókora zsírkockákkal és igen finom, nálunk ismeretlen főtt kocsonyát. A vacsorát még együtt ettük és ittuk végig Mayer bácsival, de ő utána benézett a kocsmába is - jó sokáig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése