Ezúttal a szerző olyan képeit
válogattuk össze, ahol azon ritka pillanatoknak lehetünk tanúi, amikor
őt fényképezik - ebben a bejegyzésben hotelekben és azok közvetlen közelében a világ különböző
tájain. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként
jelölt táj, ország vagy város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott
fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.
.
.
Az ötcsillagos Tropicana szállodában egy egzotikus, fáradságűző,
alkoholos gyümölcsitallal fogadtak. Szobánk átvétele után tüstént
felmentünk a szálló kilátó tornyába, ahonnan fenséges látvány tárult
elénk. Telt ház van. Óriási az idegenforgalom. A világ minden tájáról jönnek kíváncsi látogatók, turisták.
.
.
.
.
Korán volt az ébresztő az első bécsi éjszaka után, hogy körülnézhessünk a városban. Szobánk udvari ablakában ébredeztünk. A jó levegőt a falra futtatott
Ampelopsis biztosította. A vendégszeretetet nagybetűkkel írják Ausztria
fővárosában, amely mindig is a nemzetközi turisztika egyik központja
volt. A bécsi szállodákban és a vendéglátóipari üzemekben a vendég első
látogatásakor király, a másodiknál azonban már kedves ismerős - s ez
Bécsben még a királynál is több.
.
.
.
.
Az árusoknál megvásárolt virágok többsége az ún. lei, vagyis a híres
polinéziai virágkoszorú készítésére szolgál. Megérkezésünkkor a
fogadásunkra már a szállodában ilyen virágkoszorút tettek a nyakunkba. A részegítő illatú lei fonása egyike azoknak a ritka valódi hawaii
szokásoknak, amelyek ellenálltak a nyugatiasodásnak. Nincsen ünnepség,
házasság, temetés, keresztelő, búcsúünnepség és így tovább, amely lei
nélkül méltó lenne a nevére.
.
.
.
.
Dollárért mindenütt mindent! Pezóért
szivart, rumot, emlék-csecsebecsét és italokat. Addig vásárolhattunk,
amíg a tarhétán jegyzett pezóra váltott pénzünk tartotta. Amit vettünk,
az értékét mindig leírták, míg végül nullára futott. A kubaiak árai
ugyanis államilag dotáltak. A rekkenő hőség miatt a szállodaszobánk ajtaja-ablaka szellőztethető, redőnyös, kellemes hőmérsékletű volt: pihenésre alkalmas.
.
.
.
.
A 3 csillagos Mcussafir szállodában laktunk. Éppen indulóban vagyok.
.
.
.
.
Szállásadóm Hans Sachtleben volt (aki a téeszben mint kőműves dolgozik) és felesége. Szép, jellegzetesen német lakásuk volt. Az emeleten két hálószoba, a
földszinten a konyha és előszoba, ebédlő és nappali. A nagy szuterénban a
vizet szolgáltató villanymotor, két nagy üst, melyek egyikében
állandóan volt meleg víz és főtt a krumpli. Innen nyílt a fürdőszoba. A
sertések nem ólban, hanem épületben vannak, reggel és este overálban és
klumpában megetetik őket, de nem vetkőznek úgy hozzá, mint nálunk! Házuk a falu végén állt. Egyszer éjjel két teljes órát bolyongtam,
míg sikerült hazatalálnom, de akkor meg a kapu feletti nagy csengő mindenkit felriasztott.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése