Ezúttal a szerző olyan képeit
válogattuk össze, ahol azon ritka pillanatoknak lehetünk tanúi, amikor
őt fényképezik - ebben a bejegyzésben meghatározó történelmi, politikai, földrajzi helyszíneken a világ különböző
tájain. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként
jelölt táj, ország vagy város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott
fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.
.
.
Megnéztük a várnai Park Múzeumot 1444 emlékeiről. A feleségem fotóz kivételesen. "A
Fegyverbarátság park-múzeuma a bolgárok, lengyelek, magyarok, románok,
csehek és jugoszlávok megbonthatatlan egységének emlékműve. E népeknek
ma is közös a célja - a béke és a szocializmus megszilárdítása, a
kommunista társadalom teljes győzelmének kivívása" - olvasom a kapott füzetkében. Igen, ezt én is megmosolyogtam.
.
.
Ecuador (1985)
.
.
Először a hadimúzeumot néztük meg Potsdamban. A kiszolgált háborús emlékül kiállított gépre sajnos felszállni már nem tudtam, csak mellé állni.
.
.
Megható pillanat számomra! Egyik lábbal a földgolyóbis északi, a másikkal pedig a déli féltekén állok. A pontos helyet egy francia és spanyol tudósokból álló expedíció jelölte ki.
.
.
.
.
A monumentális oszlopcsarnok. A hatalmas Amon-templomot a 12. dinasztia
kezdte építeni, majd generációkon keresztül szépítették és építették
tovább. Hihetetlenül óriási építménnyé. Az oszlopokat úgy készítették, faragták, hogy a köveket egymásra rakták
rámfák segítségével, majd előbb fent faragták és úgy haladtak lefelé, és
szukcesszíve szedték el a rámfákat is. És a számomra abszolút hiteles oszlopméret-vétel: jól érzékelhető az
objektum monumentalitása, amint lerogytam az egyik oszlop peremére a
reliefek és hieroglifák társaságában a fáradságtól, hőségtől és szellemi
kimerültségtől. (Csak úgy röpködtek a fáraók nevei, évszámok, istenek,
építési stílusok, történelmi adatok meg a többi...)
.
.
.
.
A trónon már Mumtaz Mahakl névre hallgatott a szép hercegnő, és sorra
ajándékozta urának a gyermekeket, mígnem a tizennegyedik gyermek
szülésébe 1631. június 17-én belehalt. Mielőtt a túlvilágra költözött,
azt kérte a férjétől, hogy olyan síremléket emeljen a számára, amely a
szerelmükhöz méltó és amelyhez hasonló nincsen a világon! A sah még aznap - amikor asszonya lehunyta szemét örökre - elrendelte a
szerelem katedrálisának felépítését. A szép hitves utolsó kívánságának
teljesítése 27 esztendőbe telt! Ennyi ideig tartott, míg 20 ezer ember
felépítette a század és az utókor építészeti csodáját, a Tadzs Mahalt.
Maharanából hozták a márványt, Sihriből a homokkövet, Afganisztán,
Perzsia és Közép-India bányáiból a féldrágaköveket. Munkaerőben pedig
Indiában sohasem volt hiány.
.
.
.
.
Megérkeztünk a dolmenhez! Az útról egy ösvény vezetett a Browne's Hill-i
dolmenhez. A dolmen jelentése: álló kő oszlopokból és az ezekre
keresztbe fektetett nagy kőtömbből álló történelem előtti síremlék. Ez az ország legméretesebb dolmene. A 100 tonnás kőtömb egyik végén a
földbe ágyazódott, a másik végét 3 kisebb kőtömb tartja. Régebbi, mint a
piramisok. A Kr.e. 2000-ből való építmény valószínűleg egy törzsfőnök
sírját jelzik. Körülötte korabeli temető van. Meg is örökíttettem magam a
régmúlt nevezetes emléke előtt.
.
.
.
.
Ritkán
van alkalma az embernek, hogy olyan asztalnál ülhessen, melynél sok-sok
évvel ezelőtt magas rangú államférfiak és hadvezérek írtak alá
országokat érintő, sorsdöntő megállapodásokat. Ez a kerek asztal egy
olyan hely, ahol Kína, az USA és Portugália egyezségeket kötött annak
idején.
.
.
.
.
Először a hadimúzeumot néztük meg Potsdamban. A kiszolgált háborús emlékül kiállított gépre sajnos felszállni már nem tudtam, csak mellé állni.
.
.
.
.
Maszkatban, a fővárosban vagyunk. Mögöttem a külföldi követségek épületei.
.
.
.
.
A Csang Kai-sek Emlékparkban vagyunk. A tábornok és hadvezér alapította
meg nemzeti Kínát, a Kínai Köztársaságot - másfél millió hívével. A milliárdnyi lakosú Kína azért nem tudta Tajvant elözönleni, mert
Amerikával katonai szerződést kötött Csang Kai-sek. Hamarosan nemcsak
katonai de gazdasági segítséget is kapott az USA-tól. Ma már Tajvan a Távol-Kelet egyik leggazdagabb és legnagyobb valutatartalékkal rendelkező állama.
.
.
.
.
A
saigoni Elnöki Palotába invitálom Önöket, mely ma a látogatók sokaságát
vonzza. Thieu, volt elnök innen csempészett ki a menekülésekor 16 tonna
aranyat a kínaiak segítségével a föld alatti folyosókon. 1975. április
30-án fél 11 órakor éppen ülésezett a minisztertanács, amikor a
felszabadító hadsereg tankjai betörtek az udvarra. A tanácsterembe
belépő tiszt 48 minisztert és a tábornok elnököt találta ott.
Lefegyverzésük után egy katonával levest hozatott fel nekik, egyszerű
katonalevest. Az urak megvető fintorral fordultak el a szimpla étel
láttán. Ekkor a kapitány rájuk zárta az ajtót és őrt állított oda. A sok
szép és drága elnöki ajándékot bizony nem lehetett megenni. 72 órás
szobafogság után - mielőtt hazaeresztették az urakat - ugyanaz a katona
ugyanolyan levest hozott. Úgy falták, hogy még repetát is kértek!
Ezúttal első ízben fogyasztottak puritán fogást életükben. Nekem
pedig életemben először nyílt alkalmam arra, hogy beüljek egy igazi
köztársasági elnöki székbe. Kihagyhatatlan volt! Bár a 35 fokos hőségben
nem éppen a protokoll előírása szerint öltözködtem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése