Ezúttal a szerző olyan képeit
válogattuk össze, ahol azon ritka pillanatoknak lehetünk tanúi, amikor
őt fényképezik - ebben a bejegyzésben közterületeken a világ különböző
tájain. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként
jelölt táj, ország vagy város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott
fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.
.
.
Ha a San Telmo barrióról esik szó, az argentinok gyakran idéznek fel
egy emlékezetes eseményt. 1807-ben egy részben nőkből és rabszolgákból
álló népi sereg űzte el innen az angolokat. A sereg "katonái" a
tetőkről forró olajat és vizet zúdítottak az ellenségre, az erkélyekről
pedig ágyúlövésekkel támadták a betolakodókat. San Telmo egyik
nevezetessége, a vasárnapi bolhapiac mellett a meg nem értett művészek,
akik az utcán mutatják be képeiket, és amatőr zenei együttesek, akik
az összegyűlt nézősereget szórakoztatják többnyire az argentin tangó
érzelmes muzsikájával.
..
Chile (2002)
.
.
Santiagóban, a fővárosban vagyunk. Az 1514-ben Valdívia által alapított város lakosainak száma 6 millió körüli. Siklóval jöttünk fel a San Cristobal-hegyre a kilátóhoz. Hátam mögött a város festői látképe. Santiago igen nagy területen
terjeszkedik (éppen a sok földrengés miatt épített) földszintes
házaival.
.
.
.
.
A vidám, fehér Paphos: ez a festői környezetű kikötővároska régiségeivel
és romjaival lassan de biztosan Ciprus legkedveltebb üdülőhelye lett. Itt is készülnek a Húsvétra - tojásformákkal. Sok ház elé kiraktak
ehhez hasonló színes dekorációkat. Cipruson a Húsvét nagy ünnep.
.
.
Ciprus (2007)
.
Ciprus (2007)
.
.
Az 58 ezer lakosú várost sok-sok turista keresi fel, akiket a napsütés, a
tenger és a híres Szent Lázár templom vonz a városba. Alapítását
Kittimnek tulajdonítják, aki Noé unokája volt. Larnaca a sziget
legrégebbi még ma is létező városa, mely Kr. e. a XVIII. században már
lakott volt. A sétány a jachtkikötő mentén kávézókkal, éttermekkel, virágágyásokkal. Megpihentem a gyönyörű növények között.
.
.
Hollandia (1986)
.
.
A holland határon ki sem kellett szállni a kocsiból, bepecsételték a
passportot, és máris mehettünk tovább. Alig néhány kilométer, és íme
Arnheim főutcáján találjuk magunkat! Polgárai rendesek, takarékosak, dolgosak, kedvesek, szeretik a jó
lakást, jó vacsorát, a sört és a Bols nevű pálinkát. De bizony kicsit
anyagiasak is, mert egyik legnagyobb élvezetük, ha élére rakhatják a
bankókat. Takaros, tiszta üzletek egymás hegyén hátán - nálunk
ismeretlenül udvarias kiszolgálással! Ha az üzletben nincs valami,
elmondják, hogy hol kapod meg. Női körömcipő Uruguayból, bőrtáska Tunéziából, zakó Dél-Koreából és még
sokáig folytathatnám a sort, mennyi importáru kapható az üzletekben, de
az is igaz, hogy a hollandok is sokféle árut exportálnak a világ minden
részébe...
.
.
.
.
.
.
Kamakurába érkezünk. Naponta akár több ezer látogató is megfordul e
vallási központban, és megcsodálja a nagy Buddhát, mely 13 m magas és
csak a szeme 1 m, a füle pedig 2 m-es. Ne irigykedjenek tisztelt férfitársaim! Ugyanis mégsem maradtam Japánban.
.
.
.
Norvégia (1999)
.
.
.
.
.
Máltának gazdag madárvilága van. Sajnos évente sokezernyi szárnyast
mészárolnak le a vadászok. Mi is láttunk több ilyen gyilkos vadászlest.
Régen valóban az étrend részét csemegeként képezték a madarak, de ma már
csak sportból lövik azokat. Szomorú.
..
Norvégia (1999)
.
.
Lépten-nyomon találkozunk ezekkel a kis torz figurákkal, a trollokkal.
Éppen barátkozom az egyikkel ellenére annak, hogy külleme nem éppen
megnyerő. A norvégok hite szerint a végeláthatatlan erdők mélyén élnek
ezek a gonosz manók, akik időről időre kijönnek az emberek közé, hogy
bosszantsák őket.
..
.
.
Genovában
egyéni városnézésre kaptunk egy kis időt. Pénz híján itt már csak
néhány lapot és emléktárgyat vásároltunk. Volt térképünk, de csak
sétáltunk és ízleltük az atmoszférát. Amikor akasztják a hóhért, vagyis
amikor a fotósról készül a lesifotó.
Teljes kimerülés! Kávézom. De nem dollárért. Még otthonról hoztam.
.
.
.
.
Rövid sétát teszünk a közelben levő halászfalu különböző színűre festett
házai között. Míg körülnézünk, vezetőnk elmond néhány tudnivalót az
országról. Portugália népessége 9840 ezer fő. Legnagyobb városa a
főváros, Lisszabon 1600 ezer lakossal, második legnagyobb város Porto,
mely lakóinak száma 1315 ezer fő. Éghajlata mediterrán, amit jelentősen
befolyásol a tenger és a táj képe. A telek hűvösek, nedvesek, a
tengerparton pedig párásak a nyarak. Az ország belsejében nyaranta forró
és száraz az időjárás, délen és keleten gyakori a tartós aszály. A
csapadékosabb északi területeken sűrűbbek, délen ritkábbak az erdők.
Híresek a szentjánoskenyér-, füge- és mandulafaligetek. Az ország
területén sok a farkas, vaddisznó, de hiúzok is előfordulnak. Van hüllő,
gyík és kaméleon. A madárvilágot néhány csak az Ibériai-félszigeten
megtalálható madárfaj teszi változatossá.
.
.
.
.
Tájékozódni próbálok a Kőrös hídján. A várost a Körös szeli ketté. Az
1070-ben épült, illetve már épülőfélben lévő várat sáncok és düledező
falak veszik körül, benne kaszárnya van, így belülről nem nézhettük meg,
mint a többi várat sem, mely még épségben volt, mert valamennyit
kaszárnyának használták. a vár csillag alakban épült, a Körös vette
körül. Falai sok helyen épségben vannak.
.
.
Spanyolország (1993)
.
.
.
.
Spanyolország (1993)
.
.
Ki hinné, hogy a ma oly csendes, szép patio egykor tarkabarka, zsivajgó néptől volt hangos! Itt volt annak idején a mór piac.
..
.
.
Az egymilliós lakosú Tuniszban a sétány két oldalán, mely az ódon városkapuhoz vezet, csaknem
összeérnek a hatalmas fák koronái - kellemes, hűs árnyékot nyújtva a
rekkenő hőségben. A fák lombkoronáiban milliónyi madár tanyázik, olyan
nagy ricsajt csapnak, hogy szinte nem halljuk egymás hangját.
Egyik-másik vigyázatlan útitársunkat meg is tisztelték névjegyükkel.
Ügyeltem, hogy ne álljak a fák alá, míg a fotó elkészült.
.
Feledhetetlenül érdekes, szép és
tanulságos, de meglehetősen fárasztó utunk végeztével a repülőtéren
köszöntött és elbúcsúzott tőlem-tőlünk Amerika híresen kedves
mesefigurája.
..
.
.
Caracas virágos város! A színes növény sehonnan sem hiányozhat.
Kellemesen bódító illatuk az utcán is érezhető. A város lakossága
ottjártunkkor két és fél millió, a mulattok, meszticek, spanyolok és
olaszok mellett néhány tízezer magyar is él.
.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése