Ezúttal a szerző olyan képeit
válogattuk össze, ahol azon ritka pillanatoknak lehetünk tanúi, amikor
őt fényképezik - ebben a bejegyzésben vendéglátó egységekben a világ különböző
tájain. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként
jelölt táj, ország vagy város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott
fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.
.
.
Jólesik az ebéd a Corcovado alatti kerthelyiségben. Azt hiszem, hogy
ennyi sült vagy éppenséggel félig sült marhahúst nem sok országban
ettem. Nem kis erőfeszítésbe került a széttrancsírozása, pedig errefelé
elég gyakran szerepel az étlapon.
.
.
.
.
A festői madarai sziklaplató lábánál vendéglő és turistaszálló, valamint egy kis múzeum található. A vendéglő teraszán két üveg jégbe hűtött pivó meghozta a jókedvünket,
már barátságosabban el tudtunk beszélgetni Toma úrral. Elmondta, hogy ő
ucsítyel és nyári szabadságát tölti, a háború alatt mint officír járt
Budapesten és nagyon tetszett neki a főváros. Van egy pesti barátja,
akinek a címét is megadta. Néhány árat felírt nekünk (Wartburg gk. 3200,
Moszkvics 4100, Skoda 4300 leva, 1 kg vaj 3,80, tej 0,26, kenyér
15-26-34 stotinka, a hős 1,70-0,90-2 leva). Felvetődik a kérdés, hogyan
értettük meg egymást. Meg kell mondani, hogy valóban nagyon nehezen!
Többnyire oroszul, de leginkább mutogatva vagy leírva-lerajzolva.
.
.
.
.
Itthon megszoktam, hogy sok tejet és tejterméket fogyasszak, ezért
nagyon ki voltam éhezve ezekre az ételekre. Nem is gondoltam volna, hogy
egy olyan vidékre tévedünk be, ahol az út mentén egymás mellett állnak a
túrós bódék. Hát ezt nem hagyhattam ki! Beléptem az egyikbe. Ezekben a speciális edényekben árusítják a túrót, ami 24 óra alatt
készül el. A készítési módját ugyan nem mondták el, de azonnal
vásároltam egy tányérkával és megkóstoltam. Most aki arra vár, hogy
elmondom mennyire nem volt jó és miért, azt ki kell ábrándítanom: bizony
nagyon finom volt! Sajnos ebben a hőségben a tejes holmi nem tárolható,
így csak egyet vettem alig néhány rupiáért.
.
.
.
.
Soveto lakossága 4 és fél millió, borzalmas sanyarúságban tengeti az életét. De bizony nem minden fekete
nyomorog, mert a város szélén hatalmas palotákat csodálhattunk meg,
ahol a gazdag feketék élnek. Horribile dictu közöttük 28 milliomost
tartanak nyilván. A fekete negyedben tett látogatásom végén megpihenek egy sovetoi vendéglő teraszán.
.
.
.
.
A Rák Vendéglő!
- Ne hagyja ki, tessék befáradni! Kóstolja meg kiváló tengeri termékeinket - mondja az invitáló ember. Beültünk. Igazi halétterem volt, amilyen nagyon sok van Miamiban, de hogy autóülés lesz a székem - erre nem gondoltam! A választék viszont csodálatos volt: kagylók, rákok, osztrigák és különféle homárok is. Mindemellett a marhahús is kedvelt errefelé, így a steak az étlap fő fogásai között szerepelt.
- Ne hagyja ki, tessék befáradni! Kóstolja meg kiváló tengeri termékeinket - mondja az invitáló ember. Beültünk. Igazi halétterem volt, amilyen nagyon sok van Miamiban, de hogy autóülés lesz a székem - erre nem gondoltam! A választék viszont csodálatos volt: kagylók, rákok, osztrigák és különféle homárok is. Mindemellett a marhahús is kedvelt errefelé, így a steak az étlap fő fogásai között szerepelt.
.
.
.
.
Rekkenő a hőség, sokat jártunk, elfáradtunk. A főváros központjában
számos kerthelyiség, kis bolt és étterem van. Rábeszélik az embert, hogy
kóstolja meg a helybéli bort és a gbejniet nevű ételt, ami nem más,
mint borsszemekkel borított juhsajt. A szabadtéri piacon és a körötte
levő ajándékboltokban számos helyi kézműves munkát kínálnak, így horgolt
gyapjúruhákat, amit helyi birkák gyapjából szőttek a sziget asszonyai.
Ilyesmit vásároltunk mi is. Az emeletes házaknak 2 ajtaja van! Egyik a
földszinté, a másik izoláltan az emeletre visz. Érdekes, hogy itt a
házaknak nem száma, hanem neve van: János, Mihály stb.
.
.
.
.
Közvetlenül a Vöröstorony szomszédságában sikerült megfelelő
szálláshelyet találnunk az Olthoz címzett fogadóban 3902
kilométeróra-állásnál. Igazán romantikus éjszakánk volt! Minden forgalom a mellettünk futó úton
és a vele párhuzamosan épített vasútvonalon bonyolódik le a Kárpátok
két oldalán. A folyó monoton és altató zúgásába időnként belehasított a
vonatok gőzöseinek éles füttye, és gyorsan szaladt el mellettünk a
sötétben a sokszemű sikló képét mutató, zakatoló szerelvény. Ugyanakkor
az autóforgalom is igen élén volt egész éjjel. Mindezért azonban
kárpótlást nyújtott a reggeli fürdő az Olt kristálytiszta, hűvös, rohanó
vizében. Ezután pedig elkészült a reggeli is a konyhán jó magyar
rizseslecsó-konzervből. Mondhatom, hogy ritka jólesett!
.
.
.
.
Már mélyen alattam látszott a csillagvizsgáló és a fenséges panorámában
gyönyörködtem, amikor percek alatt felhőbe burkolózott a Lomnici-csúcs, és
annyira elsötétedett minden, hogy éppen csak a saját lábam alá
láthattam. Pillanatok alatt kicsit szürkült, és locsogó permet öntözte
szorgalmasan fedetlen fejemet és zakómat. Ezért volt hát itt mindenki
esőkabátban - rajtam kívül! Bőrig áztam... A szakadó permetben most már
csak csúsztam-másztam felfelé, majd a helyzet kilátástalansága miatt visszafordultam és
immár lefelé csúszkáltam a meredek sziklaélek között. A sötét és világos
"időszak" tíz percenként váltogatta egymást. Közben rendületlenül
másztak felfelé és haladtak lefelé, mit sem törődve az idővel a
viharkabátos tapasztalt turisták ügyet sem vetve rám, a kiskabátban és
félcipőben megázott amatőrre. Hazatérve bizony jólesett a töltöttkáposzta a Hotel Prága bisztrójában!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése