ROKONLÁTOGATÁSON JUGOSZLÁVIÁBAN 1971-BEN
A tavakat festői erdők szegélyezik
Fenyőkkel, luc-, erdei és vörösfenyővel és nyírrel vegyes bükkösök árnyalják-színezik a tájat. Ott végződnek, ahol a víz kezdődik.
A turbánliliom és a ciklámen színes virágai tűnnek elő az erdő gazdag aljnövényzetében.
A tőzegmoha zöldes-barnás foltjai emelkednek ki a partokat itt-ott szegélyező mocsaras réteken.
A kereklevelű harmatfű és a vidrafű nő itt. Előbbi érdekessége, hogy húsevő növény, neve a leveleken található fonalszerű mirigyszőrök által kiválasztott ragadós nedvre utal. A mirigyszőrök hozzátapadnak, ráhajolnak az odatévedt rovarra, hogy aztán az egész levéllemez rácsavarodjon és megeméssze azt. A vidrafű gyógynövény, gyomorbajok kezelésére használják.
A sekélyebb részeken nád és sás található, ez biztosít fészkelő helyet a legszívesebben a tavon úszkáló tőkésrécéknek.
Az alpesi gőte májusban párzik a tiszta vizű hegyi patakokban. A magasabban fekvő, kevésbé meleg helyeket kedveli.
Gyakran kígyónak nézik a rézvörös csillogású, kékesfekete hasú lábatlan gyíkot, ám mozgása a kígyóénál lassúbb és nagyobb ívű. Sok az ellensége, ezért rejtett életmódot folytat.
Több helyen látni amint reggel a vízparton vagy a vízből kiemelkedő ágakon lustán napoznak a mocsári teknősök. Félénkek, ha nem kellő óvatossággal, csendben közelítünk, azon nyomban vízbe ugranak.
Az árnyas, páradús erdők alján élnek a vidám külsejű, foltos szalamandrák. Azt mondják, nincs két azonos színfoltú egyed.
A fecskefarkú lepke és a szivárványos pisztráng kihagyhatatlan ebből a felsorolásból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése