1. rész: Mi okozza a házinyúl hasmenését?
2. rész: A házinyúl bélkokcidiózisa
3. rész: Coli bacillosis
2. rész: A házinyúl bélkokcidiózisa
3. rész: Coli bacillosis
A
HÁZINYÚL HASMENÉSES BÁNTALMAI (4.)
Előbbi írásainkban olvashatták, hogy a házinyúl hasmenése a
leggyakoribb „kórtünet”, mely nem egyszer szinte
csillapíthatatlan formában jelentkezik, és akár tömeges
elhullást okoz. Arról is olvashattak, hogy a hasmenés
fellépésekor melyek a tenyésztők legsürgősebb tennivalói.
Szót
ejtettünk a kokcidiózisról, mely a legtöbb veszteséget okozza,
valamint ismertettük a coli-hasmenés tüneteit és leküzdésének
lehetőségeit, mely akár már a 3-14 napos kisnyulak tömeges
kipusztulását is előidézheti. Ezúttal főként a választási
korban levő 6-12 hetes korú nyulak hevenyen lezajló, súlyos
hasmenéssel és nagyon gyakran elhullással járó fertőző
bántalmát, az ún. TYZZER-FÉLE BETEGSÉGET (tüneteit, okozóját
ismertetjük, valamint orvoslásának és megelőzésének
lehetőségeiről fogunk szót ejteni).
A
TYZZER-FÉLE BETEGSÉG
Főként
a 6-12 hetes kor közötti nyulak nagyon súlyos hasmenéssel és
többnyire elhullással járó bántalma, amit egy hosszú csillós,
spórás bakterium, a Clostridium piliforme idéz elő. Nagyon
ellenálló a külvilág hatásival szemben, ugyanis a bélsárral
ürülő spórák az alomban több mint egy évig is életképesek
maradnak.
A
betegséget Tyzzer 1927-ben az USA-ban egerekben észlelte, majd más
háziállatfajokban is megtalálták. Házinyúlban való
jelentkezéséről 1965-ben adtak hírt. Hazánkban első ízben
1972-ben észlelték.
A
FERTŐZŐDÉS
A
fertőződés szájon át következik be, majd a felvett kórokozó
elsősorban a süldő nyulakban a bélcsatorna nyálkahártyáinak
hámsejtjeibe hatol, aminek vízszerű vagy véres hasmenés a
következménye. A házinyulak az 1-3 napig tartó súlyos hasmenés
után rendszerint tömegesen elhullanak. Olyan gyors lefolyású
betegségről van szó, mely során az sem ritka, hogy a betegség
éppenséggel hirtelen elhullással kezdődik!
KÓRFEJLŐDÉS
A
béltraktus hámsejtjeiben elszaporodott kórokozó hamarosan betör
a véráramba, majd bejut a májba és akár a szívizomzatba is,
ahol gyulladást, majd a máj és a szív izomzatában vérzéseket
és elszórtan ugyancsak apró gyulladásos elhalásos gócokat hoz
létre.
A
kórokozó gyakran ott van az egészséges nyúl bélcsatornájában
anélkül, hogy bárminemű egészségkárosodást okozna, a
hajlamosító körülmények érvényesülése során azonban
egyszerre fellobbanhat a bántalom. A betegség megelőzése céljából
tehát a legfontosabb teendő a hajlamosító okok kiküszöbölése
annál is inkább, mert a betegség fellépése során a hatékony
gyógyszerek alkalmazása után is csak a kezdeti esetekben várható
eredmény.
HAJLAMOSÍTÓ
TÉNYEZŐK
A
betegség fellépéséhez hajlamosító okok (segítő és alkalmi
kórokok ) szükségesek. Ilyenek lehetnek:
1.
Fiatal, 6-12 hetes kor.
2.
A takarmány 12%-nál alacsonyabb rost-tartalma.
3.
Zsúfolt tartás.
4.
Kedvezőtlen higiéniás körülmények.
5.
Szállítás.
6.
Szélsőséges istálló-hőmérséklet.
7.
Kokcidiózis.
8.
Környezetváltozás.
9.
Vakcináció.
10.
Immunszupresszív hatások (=az immunreakció elnyomása).
11.
Kortizon-kezelés.
TÜNETEK
A
beteg bágyadt, étvágytalan, elesett, majd bőséges
csillapíthatatlan vízszerű, gyakran véres hasmenés mutatkozik. A
megtámadott nyúlállomány nagy része megbetegszik, az elhullási
arány pedig nagyon magas, akár 90-95% is lehet.
MIT
LÁTUNK A BONCOLÁS SORÁN?
Boncoláskor
a „kiszikkadt” hullákban a bél fala ödémásan duzzadt, a
nyálkahártya felülete foltokban, grízszerűen elhalt. A máj és
a szív izomzatában vérzések és elszórtan apró gyulladásos
elhalásos gócok találhatók (LÁSD A KÉPEN).
GYÓGYKEZELÉS
– VÉDEKEZÉS
1.
Kúraszerűen adagolt Tetraciklinek 10-20 mg/ttkg 12 óránként bőr
alá injekciózva vagy szájon át adagolva.
2.Kokcidiosztatikumok
megelőző célú alkalmazása.
3.
14%-nyi nyersrosttartalmú takarmány vagy gyógytakarmány. A TYZZER
BETEGSÉG KÓROKOZÓJA EMBERBEN IS MEGTELEPEDHET ÉS KÓROS
ELVÁLTOZÁST OKOZHAT. A betegség ZOONÓZIS!
A
RODENTIOSIS
Ugyancsak
hasmenéssel járó bántalom, mely iránt az ember is fogékony,
ahol a bélfodri nyirokcsomókban okoz gyulladást, gyerekekben pedig
vérfertőzést okozhat.
Házinyúlban
hazánkban rendszerint az őszi és a téli hónapokban félheveny,
idült alakban jelentkezik. Okozója egy Gram-negatív
coccoid-pálcika alakú bakterium, a YERSINIA PSEUDUTUBERCULOSIS.
A
FERTŐZŐDÉS
A
bakterium rendszerint egér vagy más pl. tünetmentesen fertőzött
vagy beteg állat bélsarával szennyezett takarmány vagy ivóvíz
révén jut a nyúl szervezetébe.
Hajlamosító
ok elsősorban a hideg, nedves időjárás, és a környezet valamint
a hiányos takarmányozás.
KÓRFEJLŐDÉS
A
szájon át felvett kórokozó vagy az állat mandulájában
telepszik meg, vagy eljut a bélbe, onnan a májba és a bélfodri
nyirokcsomókba. A mandula szövetéből és a bélből kiindulóan
heveny elhullásra vezető vérfertőzés alakulhat ki.
Hazánkban
a heveny vérfertőzéses alak étvágytalanság tünetei mellett
gyorsan lezajlik. Gyakrabban azonban idülten mutatkozik a betegség,
amely hasmenéssel, az állat lesoványodásával, legyengülésével,
majd elhullással jár. A mozgás fájdalmas, a beteg állat teljesen
közönyös. A kórokozót az állat bélsarából lehet kimutatni.
GYÓGYKEZELÉS
– MEGELŐZÉS
Gyógykezelés
csak heveny esetben, a bakteriaemia során lehet sikeres, amikoris
széles hatósugarú antibiotikumokat lehet adni (pl. oxytetraciklin,
Streptomycin stb.). A beteg, soványodó állatokat az állományból
ki kell emelni, és le kell ölni.
A
betegség megelőzésére:
1.
A tartási- és higiéniás viszonyok javítása.
2.
A nedves, hideg környezet megváltoztatása.
3.
Az istállónak meleg, legalább 70°C-os vízzel való takarítása.
4.
Fertőtlenítés.
5.
Alapos rágcsálóirtás megszervezése.
6.
Megfelelő takarmányozás, melyről az előbbiek során már szó
esett.
Tyzzer-féle
betegség. A májban nagyszámú elhalásos gócok.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. szeptemberében.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése