A házinyulak Tyzzer-féle betegsége és a Rodentiosis

  1. rész: Mi okozza a házinyúl hasmenését?
2. rész: A házinyúl bélkokcidiózisa
3. rész: Coli bacillosis

A HÁZINYÚL HASMENÉSES BÁNTALMAI (4.)

Előbbi írásainkban olvashatták, hogy a házinyúl hasmenése a leggyakoribb „kórtünet”, mely nem egyszer szinte csillapíthatatlan formában jelentkezik, és akár tömeges elhullást okoz. Arról is olvashattak, hogy a hasmenés fellépésekor melyek a tenyésztők legsürgősebb tennivalói.

Szót ejtettünk a kokcidiózisról, mely a legtöbb veszteséget okozza, valamint ismertettük a coli-hasmenés tüneteit és leküzdésének lehetőségeit, mely akár már a 3-14 napos kisnyulak tömeges kipusztulását is előidézheti. Ezúttal főként a választási korban levő 6-12 hetes korú nyulak hevenyen lezajló, súlyos hasmenéssel és nagyon gyakran elhullással járó fertőző bántalmát, az ún. TYZZER-FÉLE BETEGSÉGET (tüneteit, okozóját ismertetjük, valamint orvoslásának és megelőzésének lehetőségeiről fogunk szót ejteni).

A TYZZER-FÉLE BETEGSÉG

Főként a 6-12 hetes kor közötti nyulak nagyon súlyos hasmenéssel és többnyire elhullással járó bántalma, amit egy hosszú csillós, spórás bakterium, a Clostridium piliforme idéz elő. Nagyon ellenálló a külvilág hatásival szemben, ugyanis a bélsárral ürülő spórák az alomban több mint egy évig is életképesek maradnak.

A betegséget Tyzzer 1927-ben az USA-ban egerekben észlelte, majd más háziállatfajokban is megtalálták. Házinyúlban való jelentkezéséről 1965-ben adtak hírt. Hazánkban első ízben 1972-ben észlelték.

A FERTŐZŐDÉS

A fertőződés szájon át következik be, majd a felvett kórokozó elsősorban a süldő nyulakban a bélcsatorna nyálkahártyáinak hámsejtjeibe hatol, aminek vízszerű vagy véres hasmenés a következménye. A házinyulak az 1-3 napig tartó súlyos hasmenés után rendszerint tömegesen elhullanak. Olyan gyors lefolyású betegségről van szó, mely során az sem ritka, hogy a betegség éppenséggel hirtelen elhullással kezdődik!

KÓRFEJLŐDÉS

A béltraktus hámsejtjeiben elszaporodott kórokozó hamarosan betör a véráramba, majd bejut a májba és akár a szívizomzatba is, ahol gyulladást, majd a máj és a szív izomzatában vérzéseket és elszórtan ugyancsak apró gyulladásos elhalásos gócokat hoz létre.

A kórokozó gyakran ott van az egészséges nyúl bélcsatornájában anélkül, hogy bárminemű egészségkárosodást okozna, a hajlamosító körülmények érvényesülése során azonban egyszerre fellobbanhat a bántalom. A betegség megelőzése céljából tehát a legfontosabb teendő a hajlamosító okok kiküszöbölése annál is inkább, mert a betegség fellépése során a hatékony gyógyszerek alkalmazása után is csak a kezdeti esetekben várható eredmény.

HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK

A betegség fellépéséhez hajlamosító okok (segítő és alkalmi kórokok ) szükségesek. Ilyenek lehetnek:

1. Fiatal, 6-12 hetes kor.

2. A takarmány 12%-nál alacsonyabb rost-tartalma.

3. Zsúfolt tartás.

4. Kedvezőtlen higiéniás körülmények.

5. Szállítás.

6. Szélsőséges istálló-hőmérséklet.

7. Kokcidiózis.

8. Környezetváltozás.

9. Vakcináció.

10. Immunszupresszív hatások (=az immunreakció elnyomása).

11. Kortizon-kezelés.

TÜNETEK

A beteg bágyadt, étvágytalan, elesett, majd bőséges csillapíthatatlan vízszerű, gyakran véres hasmenés mutatkozik. A megtámadott nyúlállomány nagy része megbetegszik, az elhullási arány pedig nagyon magas, akár 90-95% is lehet.

MIT LÁTUNK A BONCOLÁS SORÁN?

Boncoláskor a „kiszikkadt” hullákban a bél fala ödémásan duzzadt, a nyálkahártya felülete foltokban, grízszerűen elhalt. A máj és a szív izomzatában vérzések és elszórtan apró gyulladásos elhalásos gócok találhatók (LÁSD A KÉPEN).

GYÓGYKEZELÉS – VÉDEKEZÉS

1. Kúraszerűen adagolt Tetraciklinek 10-20 mg/ttkg 12 óránként bőr alá injekciózva vagy szájon át adagolva.

2.Kokcidiosztatikumok megelőző célú alkalmazása.

3. 14%-nyi nyersrosttartalmú takarmány vagy gyógytakarmány. A TYZZER BETEGSÉG KÓROKOZÓJA EMBERBEN IS MEGTELEPEDHET ÉS KÓROS ELVÁLTOZÁST OKOZHAT. A betegség ZOONÓZIS!

A RODENTIOSIS

Ugyancsak hasmenéssel járó bántalom, mely iránt az ember is fogékony, ahol a bélfodri nyirokcsomókban okoz gyulladást, gyerekekben pedig vérfertőzést okozhat.

Házinyúlban hazánkban rendszerint az őszi és a téli hónapokban félheveny, idült alakban jelentkezik. Okozója egy Gram-negatív coccoid-pálcika alakú bakterium, a YERSINIA PSEUDUTUBERCULOSIS.

A FERTŐZŐDÉS

A bakterium rendszerint egér vagy más pl. tünetmentesen fertőzött vagy beteg állat bélsarával szennyezett takarmány vagy ivóvíz révén jut a nyúl szervezetébe.

Hajlamosító ok elsősorban a hideg, nedves időjárás, és a környezet valamint a hiányos takarmányozás.

KÓRFEJLŐDÉS

A szájon át felvett kórokozó vagy az állat mandulájában telepszik meg, vagy eljut a bélbe, onnan a májba és a bélfodri nyirokcsomókba. A mandula szövetéből és a bélből kiindulóan heveny elhullásra vezető vérfertőzés alakulhat ki.

Hazánkban a heveny vérfertőzéses alak étvágytalanság tünetei mellett gyorsan lezajlik. Gyakrabban azonban idülten mutatkozik a betegség, amely hasmenéssel, az állat lesoványodásával, legyengülésével, majd elhullással jár. A mozgás fájdalmas, a beteg állat teljesen közönyös. A kórokozót az állat bélsarából lehet kimutatni.

GYÓGYKEZELÉS – MEGELŐZÉS

Gyógykezelés csak heveny esetben, a bakteriaemia során lehet sikeres, amikoris széles hatósugarú antibiotikumokat lehet adni (pl. oxytetraciklin, Streptomycin stb.). A beteg, soványodó állatokat az állományból ki kell emelni, és le kell ölni.

A betegség megelőzésére:

1. A tartási- és higiéniás viszonyok javítása.

2. A nedves, hideg környezet megváltoztatása.

3. Az istállónak meleg, legalább 70°C-os vízzel való takarítása.

4. Fertőtlenítés.

5. Alapos rágcsálóirtás megszervezése.

6. Megfelelő takarmányozás, melyről az előbbiek során már szó esett.

Tyzzer-féle betegség. A májban nagyszámú elhalásos gócok.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. szeptemberében.)