2015. április 21., kedd

A lovak leptospirózisa



A LOVAK LEPTOSPIRÓZISA (4.)
(Leptospirosis equorum)

A Kistermelők Lapja  előbbi számaiban a leptospirózisról írott cikksorozatban olvashattuk, ez az állatról emberre terjedő zoonózis miként „támadja meg” az embert, a hasznos háziállatainkat és a macska kivételével a kedvenc társállatainkat is.
Megismerhettük a betegség tüneteit, lefolyását, a bántalom gyógyítását és megelőzésének lehetőségeit. Ezúttal a lovak megbetegedéséről, a fertőzés kialakulásáról, a kór tüneteiről, a betegség gyógykezeléséről és megelőzéséről fogunk ismertetést adni.

A LÓ LEPTOSPIRÓZISA

A betegség szórványosan világszerte előfordul. A lovak leptospirózisát aránylag ritkán állapítják meg, pedig főként nedves legelőkön tartott nagyobb lóállományokban gyakran találnak szerológiailag pozitív egyedeket. Példaként említem, hogy Kemenes doktor annak idején 52 megvakult vágóló vizsgálata során csak 5 egyedben nem talált sem a vérben, sem pedig a szemben leptospira ellenanyagot! A 47 ló Leptospira pomonával fertőzöttnek bizonyult!
A ritka klinikai diagnózisnak egyes kutatók (Szent-Iványi, Mészáros professzorok) szerint az oka abban is keresendő, hogy a leptospirózis lovakban összetéveszthető a rhinopneumonitisszel (régebben a hurutos lóinfluenza elnevezése volt, mely orr-, tüdőgyulladás, láz, köhögés, ödémák, ízületi gyulladás, vetélés tünetekben manifesztálódik) vagy a fertőző kevésvérűséggel, mely az egypatások retrovírus okozta betegsége, amely az esetek kis részében már e betegség heveny lázas általános tünetekkel járó szakaszában elhullással járhat, többségében azonban idült lefolyású, ismételt lázas rohamokkal, anémiával, gyengeséggel, ödémákkal, tartós vírushordozással jár. Ugyancsak főként nedves, mocsaras vidékeken, folyóvölgyekben és mélyen fekvő erdős vidékeken fordul elő gyakran.
Olykor a babesiosissal téveszthető össze és más általános, lázas tünetekben megnyilvánuló betegségekkel is.


A KÓROKOZÓ

A lovak leptospirózisát többnyire a Leptospira pomona és a L.grippotyphosa törzsek okozzák, de izolálták a lovakból a L.bratislava, L.canicola, L.hardjo és más szerotípusokat is.

A FERTŐZÉS

A fertőzés a lovak tartási körülményeitől függően eredhet:
1. Rágcsálóktól,
2. sertéstől,
3. szarvasmarhától,
4. természetes vizektől,
5. szennyvizektől stb.

TÜNETEK

A legtöbb ló enyhe lázas tünetekkel, gyakran észrevétlenül esik át a fertőzésen.
Főként fiatal lovakban azonban kialakulhatnak a betegségre utaló általános tünetek. Az állatok levertek, a környezetük iránt nem érdeklődnek, étvágytalanok, lázasak, jellemző tünetek a sárgaság és a vesék károsodása miatt a haematuria (vérvizelés), vörösvérsejtek megjelenése a vizeletben.
Az idegrendszeri tünetek az agyburok megbetegedésére utalnak. A vemhes kancák elvetélhetnek, vagy gyenge csikót hozhatnak a világra.
A lovak félheveny vagy idült leptospirózisának a szemekre korlátozódó különleges alakja az ún. havivakság, amely recidiváló (=a betegség újbóli fellobbanása, visszaesés) belső szemgyulladás formájában, főként a nedves legelőn tartott lovakon jelentkezik.
Ha a gyulladásos folyamat egy-két vagy több hónapos időközzel megismétlődik, a ló látásának jelentős csökkenéséhez vagy teljes megvakulásához vezethet. A kórkép kialakulását allergiás alapon magyarázzák. Számos kutató a betegség oktanában a leptospiráknak elsődleges szerepet tulajdonít. E gondolatot az a tapasztalat keltette fel, hogy a leptospirás fertőzés szövődményeként embereken is többször észleltek szembetegségeket, sőt a leptospirózisban beteg emberek közelében élő tevéken is megfigyeltek a havivakságra emlékeztető szembetegséget. A lovak havivaksága egyébként szavatossági hiba.
A heveny gyulladás szakaszában az elülső szemcsarnok folyadékából kimutatható, illetve izolálható a kórokozó. Később a szem csarnokvizében és az üvegtestben a vérsavóénál többszörösen magasabb titerben lehet a kórokozó Leptospira-szerotípus ellen ható specifikus ellenanyagokat kimutatni.

A BETEGSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA, KÓRJELZÉS

A kórjelzés a leptospiráknak a vizeletből, a vetélt magzatok szöveteiből való kimutatásával és a szerológiai vizsgálatok alapján történik. A vérsavók titerei általában magasak, évekig perzisztálnak.
Az idősebb lovak gyakrabban szeropozitívak, mint a fiatalok.
Több kutató is leírta, hogy a leptospirák emberben és háziállatokban egyaránt iridocyclitist (a szivárványhártya és a sugárhártyatest gyulladása) tudják kialakítani. Azt is megállapították, hogy a havivakságban szenvedő lovak vérsavója feltűnően magasabb százalékban és titerértékben agglutinálja a különböző leptospirákat, mint a nem havivak lovakból származó kontroll-savók. Ezeket a vizsgálatokat többen megismételték és megerősítették, és a havivakságot a leptospirózisok utókövetkezményeinek tartják.
Mind a klinikai tünetekben megbetegedett, mind pedig a néma fertőzésen átesett lovak szemében – nyilván allergiás alapon – hónapokkal vagy évekkel fertőződésük után kialakulhat iridocyclitis, mely recidivák után végül is megvakuláshoz vezet. A kutatók (KEMENES és mtsai) úgy találták, hogy hazánkban a lovaknak ez a szembetegsége többnyire (de nem mindig) a L.pomona fertőzöttséggel függ össze.

GYÓGYKEZELÉS
A lovak leptospirózisának heveny alakjai jó eredménnyel gyógyíthatók penicillinekkel vagy egyéb a leptospirákra hatékony antibiotikumokkal.
A szemgyulladás recidiváló eseteiben gyulladáscsökkentő szerekkel és antihisztaminokkal kell beavatkozni.

MEGELŐZÉS

Fontos a vizes, mélyfekvésű legelők, tovább a szarvasmarhákkal, sertésekkel, rágcsálókkal való kapcsolat kerülése, amint azt előbbi cikkeinkben más állatfajok leptospirózisos fertőzöttsége ellen védekezés során is olvashattuk.


AZ ÚJSZÜLÖTT CSIKÓ HAEMOLYTIKIUS SÁRGASÁGA

Már több lovasgazda fordult azzal a panasszal hozzánk, hogy az egészséges kancától született néhány napos, jól fejlett csikója olykor már az első szopás után is étvágyát veszíti, megsápad és néhány nap alatt elhullik.
A kezelő állatorvos hemolitikus sárgaságot állapít meg, és mivel eseteikben legtöbbször már néhány napos csikóról van szó és a gazda a csikót már akár többször is megszoptatta, az állatorvos a kezelést elkésettnek tartja. Miután a betegség az első szopások után kialakulhat, a tünetek megjelenésekor a legfontosabb teendő a szopások azonnali leállítása néhány napra és átállni a mesterséges táplálásra.
A továbbiakban megismerhetjük, hogy mikor kell gondolni a bántalomra és a védekezést késedelem nélkül megkezdeni, hogy a kis újszülöttet megmenthessük. Ebben kívánunk segítséget nyújtani.

ELŐFORDULÁSA

Embernél a csecsemőkön kismértékű sárgaság természetes jelenségként mindig előfordulhat. Ennek oka, hogy a légzés megindulásával, a hirtelen megszaporodott oxigén miatt nagymértékű vörösvérsejt-szétesés következik be, egyesek szerint pedig a bélfalon is felszívódó bilirubin szintén okozhatja.
A csecsemőkben is ismert azonban a patológiás (=kóros) sárgaság, mely azért alakul ki, mert az Rh-negatív anyában az Rh-pozitív apától származó magzat ellenanyag-termelést indít meg. Állatokon a betegséget először csikókon és öszvércsikókon állapították meg. Megjegyzem, hogy hazánkban malacokon is megfigyelték a kóros jelenséget (SZABÓ).

HOGYAN ALAKUL KI A HEMOLITIKUS SÁRGASÁG CSIKÓKON?

Akkor alakul ki, ha a kanca és a mén vére „összeférhetetlen” és a mén vörösvérsejtjeinek az anyától eltérő antigén-tulajdonságai a csikóra is átöröklődnek. A magzat vörösvérsejtjei érzékennyé teszik az anyát, és ellenanyag-termelődést indítanak meg benne.
A vemhesség végső szakaszában az anya vérében nagy mennyiségű haemolysin (antitest, amely a vörösvérsejteket feloldja) halmozódik fel, majd bekerül a föcstejbe, abból pedig az első szopások során az újszülöttbe jut, és kialakul a betegség. Az antigének hatására ugyanis az újszülöttben súlyos haemolysis lép fel, mely sárgasággal, majd elhullással jár.

TÜNETEK

A csikó csak az első szopás után válik kedvetlenné, a látható nyálkahártyák sápadtak, sárga színűek, a belső hőmérséklet csökken, a vizelet vörös színűvé válik. Tehát a vemhesség és az ellés még rendben lezajlik.
Az első tünetek a föcstej kiszopása után, a szülést követő 2-3 napon belül jelentkeznek.

KÓRFORMÁK

1. PERAKUT (nagyon gyors lefolyású) betegségben a bántalom az ellést követő első 8-36 órában mutatkozik. A csikó bágyadt, nem szopik, a látható nyálkahártyák elsápadnak, de sárgaság alig észlelhető.
2. AKUT (gyors) kórforma a betegség 2-4. napján jelentkezik. A sárgaság szembetűnő, az anémia mérsékelt fokú, feltűnő viszont a vérfesték-vizelés.
3. SZUBAKUT (félheveny) esetek nagyon gyakoriak. Ilyenkor alig észrevehető a vérfogyottság, a sárgaság, a pulzus viszont szapora: 120/perc fölé emelkedik. A szívverés a mellkason is jól látható, a légzés is szapora: mintegy 60-80 percenként. Gyakori az obstipatio (bélsárpangás).
A beteg csikók néhány napon belül elpusztulnak.

KÓRMEGÁLLAPÍTÁS

A klinikai tünetek gyakran annyira határozatlanok, hogy csak a kórbonctani vizsgálat során észlelhető sárgaság és splengomegalia (lépmegnagyobbodás) hívja fel a figyelmet a betegségre. A húgyhólyagban található, a hemoglobintól elszíneződött vizelet ugyancsak fontos lehet.
A csikók betegségének eredetét agglutinációs próbával lehet biztonságosan megállapítani. Ha a csikó vörösvérsejtjeit a colostrum legalább 1:16 hígításban vagy pedig a kanca vérsavója legalább 1:4 hígításban agglutinálja, úgy a betegség jelentkezése fenyeget.



GYÓGYKEZELÉS

Feladat a haemolyticus hypoxia (=a szövetek csökkent oxigén-ellátottsága) megszüntetése. Vérátömlesztésre centrifugált és fiziológiás konyhasó oldattal mosott fajazonos vértest szuszpenziót használhatunk. Ez azonban már állatorvosi feladat.

MEGELŐZÉS

1. A leírt tünetek jelentkezése során vagy az agglutinációs próba eredménye alapján nem engedjük, hogy a csikó legalább 36 óra elteltéig szopjon az anyjától. Ekkorra ugyanis a colostrum ellenanyag-tartalma 5% alá csökken, ami a csikóra már nem veszélyes.
2. A kancát ez alatt az idő alatt kifejetjük.
3. A csikó mesterséges átmeneti táplálására tehéntejet is adhatunk oly módon, hogy a tejet enyhén zsírtalanítjuk azáltal, hogy a tejszínt leszedjük, majd 1 liter tejhez 0,4 gramm citromsavat és körülbelül 4 evőkanál vizet, valamint 12 gramm tejcukrot teszünk. A citromsavat előzőleg egy evőkanál vízben fel kell oldani.
4. Ahol a betegség gyanúja felmerül, ajánlatos a mén és kanca vérének szerológiai inkompatibilitását ellés előtt 2-3 héttel megvizsgálni.


AZ ÚJSZÜLÖTT MALACOK HAEMOLYTIKIUS SÁRGASÁGA

A kórforma kialakulását az anyakoca és a kan vércsoportjának az összeférhetetlenséges okozza, mely során a malacok egészségesen születnek és kifogástalanul szopnak, majd nagyon gyorsan megbetegszenek, többnyire sárgásan elszíneződnek és elhullanak.
A kórformát az 50-es évek táján amerikai, angol és magyar szerzők (SZENT-IVÁNYI és SZABÓ) ismerték fel. Előfordulása az akkori (mangalica koca és berkshire vagy tamworth kan) fajtakeresztezésekkel kapcsolatban sokkal gyakoribb volt.

KÓRFEJLŐDÉS

Inkompatibilitás esetén ha a malacok a kan vércsoportját örökölték, az esetek egy részében a magzatoknak ez a vörösvérsejt faktora antigénhatást fejtett ki az anya immunrendszerére és ellenanyagok termelődtek.
A malacok a föcstejjel veszik fel nagy mennyiségben az ellenanyagot, amely az élet első napjaiban, amikor a bélfal még nagymértékben áteresztő, változatlanul jut a vérkeringésbe. Az antigén-ellenanyag reakció a vörösvérsejtek agglutinálódását és szétesését okozza.

TÜNETEK

A betegség kórfejlődéséből következik, hogy a malacok egészségesen születnek és kifogástalanul szopnak. Többnyire azonban már 48 órán belül abbahagyják a szopást, kedvetlenné válva a szalmába bújnak, reszketnek, dülöngélnek, a szőrük borzolódik.
Szembetűnő a bőr és a nyálkahártyák sárgás elszíneződése. A bőr sárgasága legjobban a hónaljban és a combok belső felületén tűnik fel. A vizelet piros vagy kávébarna színű, sok epe- és vérfestéket tartalmaz.
A betegség lefolyása – amint a csikók esetében is olvashattuk – lehet gyors vagy éppenséggel túlgyors (perakut). A malacok legtöbbje elpusztul. Az ellés után 12-36 órával kialakult tünetek további 6-36 órán belül már elhullásra vezetnek. Általában az egész alom vagy az alom nagy része megbetegszik.
Megjegyzem, hogy két kannal történt fedeztetés esetén előfordulhat, hogy csak az egyik kantól származó malacok betegednek meg. Három napos életkor után már újabb megbetegedés nem jelentkezik.

ORVOSLÁS – MEGELŐZÉS

A beteg malacok gyógyszeres kezeléssel nem orvosolhatók. Az olyan malacokat azonban, melyek még képesek szopni, valamint a még egészséges alomtársaikat a mesterséges vagy dajkakocával történő nevelés megmentheti. Négy napos korban pedig már visszatehetők az anyjukhoz. A következő termékenyítéskor azonban kant kell váltani!

HOGYAN TÖRTÉNHET A KISMALACOK MESTERSÉGES TÁPLÁLÁSA?

1. Mesterséges táplálásra különösen megfelelő a tehén föcsteje.
2. Ugyanúgy alkalmas a juh és kecske érett teje is.
3. Szintén megfelelő a pasztőrözött teljes tehéntej, ha 3-4 százalékban emulgeált sertés zsírral egészítjük ki.
4. Adhatunk sovány tejport is. Ez esetben ajánljuk, hogy 10-12 dkg sovány tejport oldjunk fel egy liter felforralt vízben vagy teában és keverjünk hozzá 6-7 dkg disznózsírt. Ügyeljünk arra, hogy a tej hőmérséklete 30-35°C körül mozogjon. Az első 5 napban hatszor kell megitatni a malacokat. A kis állatok környezetét 18-24°C-on kell tartani, és állandóan legyen friss víz előttük!

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2015. januárjában.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése