A
LOVAK LEPTOSPIRÓZISA (4.)
(Leptospirosis
equorum)
A Kistermelők Lapja előbbi
számaiban a leptospirózisról írott cikksorozatban olvashattuk, ez
az állatról emberre terjedő zoonózis miként „támadja meg”
az embert, a hasznos háziállatainkat és a macska kivételével a
kedvenc társállatainkat is.
Megismerhettük a betegség
tüneteit, lefolyását, a bántalom gyógyítását és
megelőzésének lehetőségeit. Ezúttal a lovak megbetegedéséről,
a fertőzés kialakulásáról, a kór tüneteiről, a betegség
gyógykezeléséről és megelőzéséről fogunk ismertetést adni.
A
LÓ LEPTOSPIRÓZISA
A betegség szórványosan
világszerte előfordul. A lovak leptospirózisát aránylag ritkán
állapítják meg, pedig főként nedves legelőkön tartott nagyobb
lóállományokban gyakran találnak szerológiailag pozitív
egyedeket. Példaként említem, hogy Kemenes doktor annak idején 52
megvakult vágóló vizsgálata során csak 5 egyedben nem talált
sem a vérben, sem pedig a szemben leptospira ellenanyagot! A 47 ló
Leptospira pomonával fertőzöttnek bizonyult!
A ritka klinikai diagnózisnak
egyes kutatók (Szent-Iványi, Mészáros professzorok) szerint az
oka abban is keresendő, hogy a leptospirózis lovakban
összetéveszthető a rhinopneumonitisszel (régebben a hurutos
lóinfluenza elnevezése volt, mely orr-, tüdőgyulladás, láz,
köhögés, ödémák, ízületi gyulladás, vetélés tünetekben
manifesztálódik) vagy a fertőző kevésvérűséggel, mely az
egypatások retrovírus okozta betegsége, amely az esetek kis
részében már e betegség heveny lázas általános tünetekkel
járó szakaszában elhullással járhat, többségében azonban
idült lefolyású, ismételt lázas rohamokkal, anémiával,
gyengeséggel, ödémákkal, tartós vírushordozással jár.
Ugyancsak főként nedves, mocsaras vidékeken, folyóvölgyekben és
mélyen fekvő erdős vidékeken fordul elő gyakran.
Olykor a babesiosissal
téveszthető össze és más általános, lázas tünetekben
megnyilvánuló betegségekkel is.
A
KÓROKOZÓ
A
lovak leptospirózisát többnyire a Leptospira pomona és a
L.grippotyphosa törzsek okozzák, de izolálták a lovakból a
L.bratislava, L.canicola, L.hardjo és más szerotípusokat is.
A
FERTŐZÉS
A fertőzés a lovak tartási
körülményeitől függően eredhet:
1. Rágcsálóktól,
2. sertéstől,
3. szarvasmarhától,
4. természetes vizektől,
5. szennyvizektől stb.
TÜNETEK
A legtöbb ló enyhe lázas
tünetekkel, gyakran észrevétlenül esik át a fertőzésen.
Főként fiatal lovakban azonban
kialakulhatnak a betegségre utaló általános tünetek. Az állatok
levertek, a környezetük iránt nem érdeklődnek, étvágytalanok,
lázasak, jellemző tünetek a sárgaság és a vesék károsodása
miatt a haematuria (vérvizelés), vörösvérsejtek megjelenése a
vizeletben.
Az idegrendszeri tünetek az
agyburok megbetegedésére utalnak. A vemhes kancák elvetélhetnek,
vagy gyenge csikót hozhatnak a világra.
A lovak félheveny vagy idült
leptospirózisának a szemekre korlátozódó különleges alakja az
ún. havivakság, amely recidiváló (=a betegség újbóli
fellobbanása, visszaesés) belső szemgyulladás formájában,
főként a nedves legelőn tartott lovakon jelentkezik.
Ha a gyulladásos folyamat
egy-két vagy több hónapos időközzel megismétlődik, a ló
látásának jelentős csökkenéséhez vagy teljes megvakulásához
vezethet. A kórkép kialakulását allergiás alapon magyarázzák.
Számos kutató a betegség oktanában a leptospiráknak elsődleges
szerepet tulajdonít. E gondolatot az a tapasztalat keltette fel,
hogy a leptospirás fertőzés szövődményeként embereken is
többször észleltek szembetegségeket, sőt a leptospirózisban
beteg emberek közelében élő tevéken is megfigyeltek a
havivakságra emlékeztető szembetegséget. A lovak havivaksága
egyébként szavatossági hiba.
A heveny gyulladás szakaszában
az elülső szemcsarnok folyadékából kimutatható, illetve
izolálható a kórokozó. Később a szem csarnokvizében és az
üvegtestben a vérsavóénál többszörösen magasabb titerben
lehet a kórokozó Leptospira-szerotípus ellen ható specifikus
ellenanyagokat kimutatni.
A BETEGSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA,
KÓRJELZÉS
A kórjelzés a leptospiráknak a
vizeletből, a vetélt magzatok szöveteiből való kimutatásával
és a szerológiai vizsgálatok alapján történik. A vérsavók
titerei általában magasak, évekig perzisztálnak.
Az idősebb lovak gyakrabban
szeropozitívak, mint a fiatalok.
Több kutató is leírta, hogy a
leptospirák emberben és háziállatokban egyaránt iridocyclitist
(a szivárványhártya és a sugárhártyatest gyulladása) tudják
kialakítani. Azt is megállapították, hogy a havivakságban
szenvedő lovak vérsavója feltűnően magasabb százalékban és
titerértékben agglutinálja a különböző leptospirákat, mint a
nem havivak lovakból származó kontroll-savók. Ezeket a
vizsgálatokat többen megismételték és megerősítették, és a
havivakságot a leptospirózisok utókövetkezményeinek tartják.
Mind a klinikai tünetekben
megbetegedett, mind pedig a néma fertőzésen átesett lovak
szemében – nyilván allergiás alapon – hónapokkal vagy évekkel
fertőződésük után kialakulhat iridocyclitis, mely recidivák
után végül is megvakuláshoz vezet. A kutatók (KEMENES és mtsai)
úgy találták, hogy hazánkban a lovaknak ez a szembetegsége
többnyire (de nem mindig) a L.pomona fertőzöttséggel függ össze.
GYÓGYKEZELÉS
A lovak leptospirózisának
heveny alakjai jó eredménnyel gyógyíthatók penicillinekkel vagy
egyéb a leptospirákra hatékony antibiotikumokkal.
A szemgyulladás recidiváló
eseteiben gyulladáscsökkentő szerekkel és antihisztaminokkal kell
beavatkozni.
MEGELŐZÉS
Fontos a vizes, mélyfekvésű
legelők, tovább a szarvasmarhákkal, sertésekkel, rágcsálókkal
való kapcsolat kerülése, amint azt előbbi cikkeinkben más
állatfajok leptospirózisos fertőzöttsége ellen védekezés során
is olvashattuk.
AZ
ÚJSZÜLÖTT CSIKÓ HAEMOLYTIKIUS SÁRGASÁGA
Már több lovasgazda fordult
azzal a panasszal hozzánk, hogy az egészséges kancától született
néhány napos, jól fejlett csikója olykor már az első szopás
után is étvágyát veszíti, megsápad és néhány nap alatt
elhullik.
A kezelő állatorvos hemolitikus
sárgaságot állapít meg, és mivel eseteikben legtöbbször már
néhány napos csikóról van szó és a gazda a csikót már akár
többször is megszoptatta, az állatorvos a kezelést elkésettnek
tartja. Miután a betegség az első szopások után kialakulhat, a
tünetek megjelenésekor a legfontosabb teendő a szopások azonnali
leállítása néhány napra és átállni a mesterséges táplálásra.
A továbbiakban megismerhetjük,
hogy mikor kell gondolni a bántalomra és a védekezést késedelem
nélkül megkezdeni, hogy a kis újszülöttet megmenthessük. Ebben
kívánunk segítséget nyújtani.
ELŐFORDULÁSA
Embernél a csecsemőkön
kismértékű sárgaság természetes jelenségként mindig
előfordulhat. Ennek oka, hogy a légzés megindulásával, a
hirtelen megszaporodott oxigén miatt nagymértékű
vörösvérsejt-szétesés következik be, egyesek szerint pedig a
bélfalon is felszívódó bilirubin szintén okozhatja.
A csecsemőkben is ismert azonban
a patológiás (=kóros) sárgaság, mely azért alakul ki, mert az
Rh-negatív anyában az Rh-pozitív apától származó magzat
ellenanyag-termelést indít meg. Állatokon a betegséget először
csikókon és öszvércsikókon állapították meg. Megjegyzem, hogy
hazánkban malacokon is megfigyelték a kóros jelenséget (SZABÓ).
HOGYAN
ALAKUL KI A HEMOLITIKUS SÁRGASÁG CSIKÓKON?
Akkor alakul ki, ha a kanca és a
mén vére „összeférhetetlen” és a mén vörösvérsejtjeinek
az anyától eltérő antigén-tulajdonságai a csikóra is
átöröklődnek. A magzat vörösvérsejtjei érzékennyé teszik az
anyát, és ellenanyag-termelődést indítanak meg benne.
A vemhesség végső szakaszában
az anya vérében nagy mennyiségű haemolysin (antitest, amely a
vörösvérsejteket feloldja) halmozódik fel, majd bekerül a
föcstejbe, abból pedig az első szopások során az újszülöttbe
jut, és kialakul a betegség. Az antigének hatására ugyanis az
újszülöttben súlyos haemolysis lép fel, mely sárgasággal, majd
elhullással jár.
TÜNETEK
A
csikó csak az első szopás után válik kedvetlenné, a látható
nyálkahártyák sápadtak, sárga színűek, a belső hőmérséklet
csökken, a vizelet vörös színűvé válik. Tehát a vemhesség és
az ellés még rendben lezajlik.
Az
első tünetek a föcstej kiszopása után, a szülést követő 2-3
napon belül jelentkeznek.
KÓRFORMÁK
1. PERAKUT (nagyon gyors
lefolyású) betegségben a bántalom az ellést követő első 8-36
órában mutatkozik. A csikó bágyadt, nem szopik, a látható
nyálkahártyák elsápadnak, de sárgaság alig észlelhető.
2. AKUT (gyors) kórforma a
betegség 2-4. napján jelentkezik. A sárgaság szembetűnő, az
anémia mérsékelt fokú, feltűnő viszont a vérfesték-vizelés.
3. SZUBAKUT (félheveny) esetek
nagyon gyakoriak. Ilyenkor alig észrevehető a vérfogyottság, a
sárgaság, a pulzus viszont szapora: 120/perc fölé emelkedik. A
szívverés a mellkason is jól látható, a légzés is szapora:
mintegy 60-80 percenként. Gyakori az obstipatio (bélsárpangás).
A beteg csikók néhány napon
belül elpusztulnak.
KÓRMEGÁLLAPÍTÁS
A klinikai tünetek gyakran
annyira határozatlanok, hogy csak a kórbonctani vizsgálat során
észlelhető sárgaság és splengomegalia (lépmegnagyobbodás)
hívja fel a figyelmet a betegségre. A húgyhólyagban található,
a hemoglobintól elszíneződött vizelet ugyancsak fontos lehet.
A csikók betegségének eredetét
agglutinációs próbával lehet biztonságosan megállapítani. Ha a
csikó vörösvérsejtjeit a colostrum legalább 1:16 hígításban
vagy pedig a kanca vérsavója legalább 1:4 hígításban
agglutinálja, úgy a betegség jelentkezése fenyeget.
GYÓGYKEZELÉS
Feladat a haemolyticus hypoxia
(=a szövetek csökkent oxigén-ellátottsága) megszüntetése.
Vérátömlesztésre centrifugált és fiziológiás konyhasó
oldattal mosott fajazonos vértest szuszpenziót használhatunk. Ez
azonban már állatorvosi feladat.
MEGELŐZÉS
1. A leírt tünetek jelentkezése
során vagy az agglutinációs próba eredménye alapján nem
engedjük, hogy a csikó legalább 36 óra elteltéig szopjon az
anyjától. Ekkorra ugyanis a colostrum ellenanyag-tartalma 5% alá
csökken, ami a csikóra már nem veszélyes.
2. A kancát ez alatt az idő
alatt kifejetjük.
3. A csikó mesterséges átmeneti
táplálására tehéntejet is adhatunk oly módon, hogy a tejet
enyhén zsírtalanítjuk azáltal, hogy a tejszínt leszedjük, majd
1 liter tejhez 0,4 gramm citromsavat és körülbelül 4 evőkanál
vizet, valamint 12 gramm tejcukrot teszünk. A citromsavat előzőleg
egy evőkanál vízben fel kell oldani.
4. Ahol a betegség gyanúja
felmerül, ajánlatos a mén és kanca vérének szerológiai
inkompatibilitását ellés előtt 2-3 héttel megvizsgálni.
A kórforma kialakulását az
anyakoca és a kan vércsoportjának az összeférhetetlenséges
okozza, mely során a malacok egészségesen születnek és
kifogástalanul szopnak, majd nagyon gyorsan megbetegszenek,
többnyire sárgásan elszíneződnek és elhullanak.
A kórformát az 50-es évek
táján amerikai, angol és magyar szerzők (SZENT-IVÁNYI és SZABÓ)
ismerték fel. Előfordulása az akkori (mangalica koca és berkshire
vagy tamworth kan) fajtakeresztezésekkel kapcsolatban sokkal
gyakoribb volt.
KÓRFEJLŐDÉS
Inkompatibilitás esetén ha a
malacok a kan vércsoportját örökölték, az esetek egy részében
a magzatoknak ez a vörösvérsejt faktora antigénhatást fejtett ki
az anya immunrendszerére és ellenanyagok termelődtek.
A malacok a föcstejjel veszik
fel nagy mennyiségben az ellenanyagot, amely az élet első
napjaiban, amikor a bélfal még nagymértékben áteresztő,
változatlanul jut a vérkeringésbe. Az antigén-ellenanyag reakció
a vörösvérsejtek agglutinálódását és szétesését okozza.
TÜNETEK
A betegség kórfejlődéséből
következik, hogy a malacok egészségesen születnek és
kifogástalanul szopnak. Többnyire azonban már 48 órán belül
abbahagyják a szopást, kedvetlenné válva a szalmába bújnak,
reszketnek, dülöngélnek, a szőrük borzolódik.
Szembetűnő a bőr és a
nyálkahártyák sárgás elszíneződése. A bőr sárgasága
legjobban a hónaljban és a combok belső felületén tűnik fel. A
vizelet piros vagy kávébarna színű, sok epe- és vérfestéket
tartalmaz.
A betegség lefolyása – amint
a csikók esetében is olvashattuk – lehet gyors vagy éppenséggel
túlgyors (perakut). A malacok legtöbbje elpusztul. Az ellés után
12-36 órával kialakult tünetek további 6-36 órán belül már
elhullásra vezetnek. Általában az egész alom vagy az alom nagy
része megbetegszik.
Megjegyzem, hogy két kannal
történt fedeztetés esetén előfordulhat, hogy csak az egyik
kantól származó malacok betegednek meg. Három napos életkor után
már újabb megbetegedés nem jelentkezik.
ORVOSLÁS
– MEGELŐZÉS
A beteg malacok gyógyszeres
kezeléssel nem orvosolhatók. Az olyan malacokat azonban, melyek még
képesek szopni, valamint a még egészséges alomtársaikat a
mesterséges vagy dajkakocával történő nevelés megmentheti. Négy
napos korban pedig már visszatehetők az anyjukhoz. A következő
termékenyítéskor azonban kant kell váltani!
HOGYAN TÖRTÉNHET A KISMALACOK
MESTERSÉGES TÁPLÁLÁSA?
1. Mesterséges táplálásra
különösen megfelelő a tehén föcsteje.
2. Ugyanúgy alkalmas a juh és
kecske érett teje is.
3. Szintén megfelelő a
pasztőrözött teljes tehéntej, ha 3-4 százalékban emulgeált
sertés zsírral egészítjük ki.
4. Adhatunk sovány tejport is.
Ez esetben ajánljuk, hogy 10-12 dkg sovány tejport oldjunk fel egy
liter felforralt vízben vagy teában és keverjünk hozzá 6-7 dkg
disznózsírt. Ügyeljünk arra, hogy a tej hőmérséklete 30-35°C
körül mozogjon. Az első 5 napban hatszor kell megitatni a
malacokat. A kis állatok környezetét 18-24°C-on kell tartani, és
állandóan legyen friss víz előttük!
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2015. januárjában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése