A baromfiak hiánybetegségei

A csirkék hiánybetegségeit ismertető cikksorozatunkban elmondtuk, hogy a hiányos ásványianyag- és D-vitamin ellátottság a kisállatok fejlődésének elmaradása mellett súlyos mozgászavarokhoz, angolkór kialakulásához vezet, a hiányos B-vitamin ellátás pedig az előbbiek mellett komoly idegrendszeri betegségeket, így többek között agylágyulást, görbelábujj-betegséget stb. válthat ki. Ismertettük az E-vitamin jelentős szerepét, többek között az állatok megfelelő ellenálló képessége kialakulásában, szaporodásában, ugyanakkor elmondtuk azt is, hogy hiánya milyen szerepet játszik a sokszor tömeges kiesést okozó csibék általános vizenyő-betegsége stb. fellépésében. Ezúttal az igen széles körű aktivitással rendelkező A-vitamin fontos, sokoldalú és nélkülözhetetlen szerepéről fogunk szót ejteni a csibék eredményes felnevelésében és a gazdaságos baromfitenyésztésben.

A BAROMFIAK A-VITAMIN ELLÁTÁSÁRÓL

Mint arról már szó esett, a vitaminok az élet fenntartásához (vita=élet) nélkülözhetetlen vegyületek. Szerepük az, hogy az életfolyamatokat meggyorsítsák, az energiaátvitelt irányítsák. Noha kalorikus értékük nincs, hiányuk súlyos anyagforgalmi zavarokat (hiánybetegségeket) idéz elő.

A szervezet vitaminigénye mindig az anyagforgalom intenzitásához igazodik. Minél inkább eltér a takarmányozás módja a természetszerűtől, minél magasabb szintűre fokozzuk az állatok termelőképességét, és minél gyorsabb a növekedés, számos vitaminból annál többet igényel a baromfi.

Az A-vitamin az egyik legsokoldalúbb vitaminféleség. Szerepe a hámsejtek normális működésében különösen szembetűnő. Hiányában a nyálmirigyek járatainak, a légző-, emésztő-, húgyivarszerveknek és szaporítószerveknek a nyálkahártyája elfajul. A látóbíbor képződéséhez valamint a csontnövekedéshez ugyancsak A-vitaminra van szükség. Fertőzésellenes vitaminnak is nevezik.

A háziállatok különböző módon fedezik az A-vitamin szükségletüket. A növényevőkben csaknem kizárólag provitaminokból és kartinoidokból származik az A-vitamin ellátás, ezzel szemben a sertés és baromfi takarmányába preformált kész A-vitamint kell bekeverni.

A BAROMFI A-VITAMIN IGÉNYE

Amint olvashattuk, a baromfi az A-vitamint nem képes szintetizálni, egész szükségletét a készen kapott A-vitaminból, illetőleg a provitaminból kénytelen fedezni. Nagy általánosságban a növendékeknek 6-8000, a tojóknak 8-10000 egység A-vitamin adagolását tartják indokoltnak. Azt is tudni kell, hogy ha karotinból kívánjuk az A-vitamin ellátást biztosítani, akkor a kézikönyvekben megadott A-vitamin hatásnak megfelelően karotinból legalább a kétszeres mennyiséget kell adni, mint amennyi a mesterséges A-vitaminból szükséges volna. A patikákban többféle A-vitamin készítmény is kapható, melyekhez részletes használati utasítást is mellékelnek.

Annyit meg kell jegyezni, hogy a legtökéletesebb karotinforrást a zöld növények szolgáltatják. A zöldtakarmányok karotintartalma közvetlenül a kaszáláskor 40-100 mg/kg, a szokványos szárításkor azonban ennek 40-50 százaléka eloxidálódik.

AZ A-VITAMIN HIÁNYÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

Jelentősége már az embrionális életben megmutatkozik. Jó kelési eredmény csak akkor érhető el, és a napos csirke csak akkor lehet életerős, ha a tyúktojás sárgája grammonként legalább 15-20 E A-vitamint tartalmaz.

Amikor a tojásban kevesebb az A-vitamin a szükségesnél, növekszik az embrióhalandóság, csökken azok életereje, a teljesen kifejlettnek látszó embriók sem képesek kibújni a tojásból, és igen magas lesz a befulladási veszteség.

Más esetben a világra segített állatkák többsége életképtelen, ún. kelésgyenge lesz, s ezek nagyobb hányada napokon belül el is pusztulhat, de az életben maradók fejlődése is megtörik. A kis szárnyasok sokszor csak tompán gubbasztanak, esetleg súlyos idegrendszeri tüneteket mutatnak (egyensúlyi zavarok, a fejük és a nyakuk hátrahajlik, bukfenceznek stb.). a csibék növekedésének a lemaradása és ellenálló képességük csökkenése még a kikelés utáni első időben is inkább az anyák elégtelen vitaminellátására vezethet vissza, mint a fiatal állatok hiányos takarmányozására (MÓCSY).

Ha a csirkék a keltetéstől kezdve karotinban vagy A-vitaminban szegény eleségen vannak, kb. két hét múlva megállnak a fejlődésben, bágyadtak, borzasak lesznek, s nagy részük akár 4-5 hetese korban elhullhat.

Az életben maradottakon kötőhártya-hurutot és orrhurutot látunk. Ha a vitaminhiány nem nagyfokú, az első tünetek csak néhány hetes korban jelentkeznek, mint például kötőhártya-gyulladás sajtos fibrines váladékkal a szemrésekben. Idősebb csirkékben a folyamat lassúbb, a harmadik szemhéjon finom lepedék támad, a szemhéjak és környékük megduzzadnak, a madár könnyezik, és gennyes, nyálkás orrfolyás indul meg. Előbb a felső légutak nyálkahártyája válik hurutossá, majd fibrincsomók jelennek meg az orrban és melléküregeiben, a garatban, a légcsőben. A kórhatározás vonatkozásában igen értékes tájékoztatást nyújt a nyelőcsőben található kép, mely nyálkamirigyei A-vitamin hiánya esetén mérsékelten elődomborodnak, komolyabb esetekben pedig szürkéssárga színű, jól előtűnő göböket alkotnak.

Az A-vitamint a vese sem nélkülözi, hiánya esetén a kiválasztó működése zavart szenved. Ilyenkor a vérben megszaporodó húgysav a különféle belső szervekben elsősorban a savóshártyákon kicsapódik, és mint a zsigeri köszvény, halálhoz vezet.

Gazdaságilag igen fontos következménye az A-vitamin hiánynak a tojáshozam csökkenése, amely az anyagforgalom zavara, valamint a petefészek csíraszövetének a károsodása miatt következik be.

Az A-vitamin hiánya jelentősen befolyásolja a kakasok termékenyítőképességét is, mert ilyenkor megszaporodik a termékenyítésre alkalmatlan ondósejtek száma.

Az előbb felsorolt tünetek többnyire a teljes A-vitamin hiány következményei. A részleges vitaminhiány, a hypovitaminózis esetén azonban ilyen klasszikus tünetek kifejlődésére aligha kerül sor, viszont annál gyakoribban a csökkent ellenálló képességre visszavezethető egyéb ártalmak (pl. légzőszervi vagy parazitás stb. betegségek).

Hazai kísérletek is bebizonyították, hogy az A-vitamin hámvédő hatása a csirkék vakbélkokcidiózisa esetén is érvényre jut (PELLÉRDI). Jelentős százalékban sikerült csökkenteni a kokcidiózis okozta veszteségeket, ha a csirkéket idejekorán A-vitamin többlettel látták el. Ez a hatás abban nyilvánult meg, hogy a megbetegedések később kezdődtek, enyhébb lefolyásúak voltak, és sokkal kevesebb elhullás fordult elő. A betegség enyhítésére már 5-10000 E A-vitamin applikálása elegendőnek bizonyult.

A külföldi kísérletek eredményei és a hazai megfigyelések szerint is a hiányos A-vitamin ellátottság kedvez az orsóférgek megtelepedésének is.

Az orsóférgekkel fertőzött baromfiak csak igen rossz hatásfokkal képesek hasznosítani pl. a zöldtakarmány karotinját, és vitaminkészletük hamarosan kiürül. Ebből következik, hogy a fertőzött állományok orsóférgességének a megszüntetése csak a féregtelenítés mellett a bőséges A-vitamin ellátás egyidejű biztosításával lehetséges.

Megjegyzem, hogy egyes anyagok (pl. telítetlen zsírsavak az avas állott tápokban vagy csukamájolajban stb.) valamint egyes gyógyszerek (pl. sulfonamidok) antivitaminként hatnak, a faszén pedig megkötheti a vitaminok egy részét, és kialakul a vitaminhiány.

Amint az elmondottak is bizonyítják, a baromfiak A-vitamin ellátásáról időben és rendszeresen kell gondoskodni, mert ha a hiánybetegség klinikai tünetei is megjelennek, pótolhatatlan gazdasági veszteséggel lehet számolni.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. augusztusában.)