A
BAROMFI HIÁNYBETEGSÉGEI, ANYAGCSEREZAVAR-BÁNTALMAI
A
BAROMFIKÖSZVÉNY
Nemrégiben
Ceglédről hívott fel egy Olvasónk, és elmondta, hogy az utóbbi
időben észrevette, hogy a tyúkjai kissé bágyadtak, az étvágyuk
is csökkent, ugyancsak a tojástermelés. Egyik-másik állat
lesoványodott, sántít, és volt már elhullás is.
A
napokban felbontott egy elhullott, sovány tyúkot és ugyancsak
meglepte a boncolási kép. A májon, a szíven, de még a hashártyán
is szürkésfehér lepedéket talált, úgy tűnt, mintha krétaporral
volna bőségesen beszórva. Egyik lábon a nagyra duzzadt ízületet
is felvágta, és abban gipsz-szerű, törmelékes anyagot talált.
Kérdése: miféle betegség lehet ez és mi volna a teendője?
Bár
a tartással és takarmányozással kapcsolatban nem közölt adatot
a tenyésztő, az elmondottakból mindenekelőtt a baromfiköszvényre
lehet következtetni.
A
BAROMFIKÖSZVÉNYRŐL
A
köszvény a baromfiak olyan betegsége, tehát egy olyan kóros
állapot, amikor a szervezetben, a vérben valamint a szövetekben az
anyagcsere rendellenessége vagy a kiválasztás zavara miatt a
húgysav halmozódik fel.
A
ki nem választott húgysav – ha bizonyos töménységet elért –
a különböző szervekben és a savóshártyákon kicsapódik. Más
szóval a vér húgysavtartalma felszaporodik és húgysav válik ki
a vesében és a zsigeri savóshártyák felületén, de akár az
ízületekben is.
A
húgysav a madarak fehérjeforgalmának végterméke, mely normális
körülmények között a vesén keresztül választódik ki. A
régebbi felfogás szerint a köszvény a fehérje-túletetés
következménye; megállapítást nyert azonban, hogy egészséges
állat a jó minőségű fehérjéből szükségletének többszörösét
is képes hosszú időn át elviselni. Ám ha a vese
teljesítőképessége korlátozott, akkor mind a szükségletet
meghaladó fehérje, mind pedig a fehérje kifogásolható minősége
valóban elősegíti a köszvény kifejlődését.
MILYEN
ÁLLATFAJOKBAN FORDUL ELŐ?
A
köszvény az emlősállatokban csak kivételesen (egyes majomfajok,
dalmát eb) baromfiban viszont mind gyakrabban előforduló
anyagforgalmi betegség. Köszvényben elsősorban a tyúk, a
vízibaromfi és a pulyka betegszik meg, de előfordul a galambban,
gyöngytyúkban, papagájban és állatkerti ragadozó madarakban is.
A szabadban élő madarakban ritkább, ugyanis eddig csak fogolyban,
jóval ritkábban pedig fácánban írták le.
A
bántalom naposcsibékben igen gyakori, de kialakulhat a köszvény
már az embrionális fejlődés ideje alatt is. Ilyenkor az embrió a
tojásban még a kelés előtt elpusztul vagy a csibe hullik el
néhány nap alatt.
MILYEN
TÜNETEK MUTATKOZNAK?
Előre
kell bocsátanom, hogy a madarakban az összes nitrogéntartalmú
bomlástermékek (az összes fehérje-bomlástermék) húgysav
alakjában kerülnek kiválasztásra.
Ezen
állatok nagy húgysavforgalmára mi sem jellemzőbb mint az, hogy
bélsarukon – amely a kloákában a húgysavas sókat tartalmazó
vizelettel keveredik – a húgysavas sóktól fehér bevonat
keletkezik. Ez fiziológiás, normális jelenség tehát, a
köszvényre vonatkozóan nem diagnosztikai jelentőségű.
1. Nagyon
heveny esetben a betegek egy rész – melyek előbb még
egészségesnek látszottak – minden előzmény nélkül
egyszeriben elhullik.
2. Idült
esetekben olyan általános tünetek mutatkoznak mint: bágyadtság,
étvágytalanság, fokozatos lesoványodás. Ezek gyakran az
anyagcsere-zavar hosszas fennállása során kialakult ún. zsigeri
köszvény következtében alakulnak ki.
3. Sokkal
jellemzőbb az ún. ízületi köszvény, mely során a legfőbb
tünet a sántaság, a mozgászavar, mely kíséretében a lábtő-,
lábközép- és ujjízületekben valamint a könyökízületben
elmosódott határú, fájdalmas duzzanatok képződnek, amelyekből
idővel elhatárolt, kemény csomók különülnek el. Egyes csomók
fel is törnek, és belőlük gipszpépszerű törmelékes,
sárgás-szürke anyag kaparható ki. A húgysavlerakódás bármely
ízületben létrejöhet.
4. Olykor
a nyálkahártyákon, a kötőhártyán, a száj-, garat- és
gégenyálkahártyán megjelenő apró, tűszúrásnyi,
gombostűfejnyi szürkésfehér gócocskák jelzik a köszvényt.
5. Kialakulhat
a köszvény az embrionális (=magzati) fejlődés ideje alatt is.
Ilyenkor az embrió a kelés előtt elpusztul, vagy a csibe hullik el
néhány nap alatt.
MELYEK
A KÖSZVÉNYT ELŐSEGÍTŐ TÉNYEZŐK
Előre
kell bocsátani, hogy a madarak zsigeri köszvénye minden esetben a
vese károsodására vezethető vissza. A vese károsodása esetén a
nagyobb fehérjefelvétel súlyosbítja a kórfolyamatot.
1. Gyakorlati
viszonyok között legnagyobb fontossága az A-vitaminnak van. Az
A-vitamin hiánya valamennyi hámszövet anyagcseréjét károsítja.
A madár veséjének nagy érzékenysége miatt gyakran már a
hipovitaminózis (=csökkent vitaminellátás következményeként
észlelhető zavar) egyéb tünetei előtt jelentkezhet az
állományban előbb szórványos, később tömeges köszvényes
megbetegedés is. A háztáji állományokban előforduló köszvény
esetén ma is mindenekelőtt az A-vitamin hiányára kell gondolni.
A
tojások csökkent A-vitamin tartalma a fejlődő embrióban is
köszvényt okoz. A befulladó embrióknak jelentős hányadában
lehet zsigeri köszvényt találni.
2. Az
embrióban és a fiatal madárban köszvényt okozhat a B12
vitamin (kobolamin) hiánya is.
3. A
vesekárosító kémiai anyagok között mindenekelőtt a
higanytartalmú csávázószereket, a krómsókat és a
nátrium-hidrogénkarbonátot kell megemlíteni. A toxikus anyagok -
a vese állományát károsítva – a vese kiválasztó
tevékenységét megzavarják, és ez a köszvény kialakulásához
vezethet.
4. Ugyancsak
köszvényt okozhat, ha a takarmány hosszabb időn keresztül a
szükségesnél sokkal több konyhasót tartalmaz (sózott húsliszt,
halliszt stb.).
5. A
vesét károsító anyagok között igen nagy szerepe lehet a
penészes takarmánynak.
6. Károsíthatják
a vesét az egyéb okból romlott takarmányok is (pl. romlott
konzerv stb.).
7. A
bélgyulladások következményeként parenchymás elfajulás miatt
egyszerre betegedhet meg a máj és a vese is.
8. Ivóvízhiány
esetén is felléphet a veseköszvény, mert a vese nem képes
teljesíteni kiválasztó funkcióját.
9. Nem
egyszer került megállapításra a különféle fertőző ágensek
által létrejött vesekárosodás. Egyes vírusoknak ugyanis
különleges affinitásuk van a vese hámszövete iránt (pl. fertőző
bronchitis-vírus egyes törzsei stb.).
10. Egyes
szakemberek szerint a betegség kitörésére alkalmat ad a nyirkos
hideg időjárás és megfázás, valamint a mozgás hiánya is.
MEGELŐZÉS
1. Mindenekelőtt
a hajlamosító, kiváltó okokat kell megszüntetni. Gondoskodni
kell a kifogástalan minőségű takarmányról, a jó minőségű
ivóvízről.
2. A
takarmány fehérjetartalmát 12-15 százalékra kell csökkenteni.
3. Gondoskodni
kell a megfelelő vitaminellátásról. Az A- és B12-vitamin
napi bevitelét 4-5-szörösére ajánlatos emelni.
4. Egyesek
jó hatásúnak tartják a melasz takarmányba keverését vagy
melaszoldat itatását.
5. Csökkenti
az elhullások számát, ha a megbetegedett állományt 23-50 °C-os
hőmérsékleten tartják.
6. A
lesoványodott súlyosan beteg egyedeket ajánlatos kiselejtezni.
Az
elmondottakból láthatjuk, hogy a baromfiköszvény jelentkezése
számos tartási, takarmányozási hiba következménye lehet,
mindenekelőtt tehát ezek megelőzéséről, ha pedig már fellépett
a baj, ezek sürgős kiiktatásáról kell gondoskodni, mert
jelzésértékű bántalomról van szó.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. novemberében.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése