A
SERTÉSEK MEDDŐSÉGGEL, VETÉLÉSSEL JÁRÓ BÁNTALMAI VII.
Cikksorozatunkban
az előbbiek során azokról a baktériumok és vírusok által
okozott betegségekről ejtettünk szót, melyek a sertések
szaporodási bántalmait okozzák. Ezúttal a fuzárium-toxikózis
által okozott meddőséget, vetélést és magzatkárosodást
ismertetjük, mely a sertések (háziállataink) leggyakoribb
gombatoxinok által okozott súlyos gazdasági veszteséget okozó
betegsége.
A
FUZÁRIUM-TOXIKÓZIS
A
fuzárium-mérgezés a háziállatok legjobban elterjedt
mikotoxikózisa, melyet a fuzáriumfajok gombái okoznak. 1965 óta
különösen elterjedt hazánkban is a kukorica csőpenészedése, a
kukoricán kívül azonban egyéb gabonaféleségek, sőt egyes
fuzáriumfajokkal a szálastakarmányok is fertőzöttek lehetnek.
A
klinikai tünetek kiváltásában számos fuzáriumfaj illetve azok
többféle toxinjai esetenként együttesen szerepel. Egyes
gombafajok kevésbé, mások kifejezetten toxikusak. A klinikai képet
elsősorban a toxin jellege, hatásának ideje, valamint a felvett
toxin mennyisége határozza meg.
Bár
a fuzárium-mérgezés más háziállatfajok súlyos betegségét is
okozhatja (ló, szarvasmarha, nyúl stb.) ezúttal a sertések súlyos
szaporodás-biológiai problémát okozó kétféle
fuzárium-toxinnal, az F2-toxin
(Zearelon) és a T2-toxin
(Trichotecenvázas) kártételét fogjuk ismertetni.
KÉT
JELLEMZŐ ESET A MINDENNAPOS ÁLLATORVOSI GYAKORLATBÓL
Egyik
tenyésztő azzal a panasszal keresett meg, hogy 20 egyedes 6 hónap
körüli sertésállománya egyik napról a másikra elveszítette az
étvágyát. Egyik-másikuk hány, hasmenéses és a közöttük levő
14 kocasüldő mindegyike „ivarzik”, pérájuk kivörösödött
és megduzzadt (1.KÉP).
Penészes kukorica etetése után jelentkező péraduzzanat
Fuzárium-toxikózis
Egyik
sertés végbele is előesett, amit a társai részben megrágtak
(2.KÉP). Ezt utóbb a fertőzés miatt le kellett vágni.
Fuzarium-toxikózis következtében végbélelőesés sertésen
A
helyszínre érkezésemkor valóban furcsa kép fogadott. A
kocasüldők pérája nagyfokban megduzzadt, feszes és élénkvörös
volt. Bár a kép ivarzásra emlékeztetett, annak semmiféle egyéb
tünete nem volt észlelhető, mert az állatok nem nyugtalankodtak,
egymást nem ugrálták, és nyálkás váladék sem jelent meg a
pérarésben. Ugyanakkor jól szembetűnt a csecsbimbók duzzanata
is.
Különösen
furcsának és szokatlannak tűnt, hogy az ártányok csecsbimbói is
megduzzadtak, néhányuknál pedig feltűnt a vaszora vizenyős
beszűrődése is.
A
sertések étvágya valóban komolyan csökkent, többnyire csak
szaglászták, turkálták a vályúba öntött takarmányt. Két
állat állandóan erőlködött és vízszerűen híg bélsarat
ürített. Egyikük végbele előesett, amit a többiek megrágtak és
le is kellett vágni (KÉP).
Kérdésemre
a tulajdonos elmondta, hogy néhány napja elfogyott a szárított
kukoricája, és azóta a góréból kapják a sertések a
takarmányt, ami a beázott góréban megpenészedett.
A
jellemző tünetek és a körülmények egyértelműen arra utaltak,
hogy a penészes takarmány okozta a kóros jelenséget, a kialakult
klinikai kép pedig a Fuzárium-mérgezésre (-toxikózisra) utalt.
A
takarmány megváltoztatása után hamarosan visszaállt a sertések
étvágya, fokozatosan csökkent a péraduzzanat, de 2 sertés
étvágya szeszélyessé vált és „elkutyásodtak”.
A
helyzet látszólagos rendeződése után a tulajdonos feltette a
kérdést, hogy a kocasüldőket tenyésztésbe vonhatja-e az eredeti
terve szerint. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy – jóllehet a
takarmány megváltoztatása után az ösztrogén szindróma
(péraduzzanat stb.) jelei megszűnnek, de egyúttal – a nemi
szervek olyan, részben irreverzibilis (végleges) elváltozása is
bekövetkezhet, amely miatt a búgatási idő jelentősen elhúzódik,
és nagyon rossz lesz az ivarzási és szaporulati arány.
Ez
indokolja azt a tényt is, hogy a fuzárium-toxikózis az adásvétel
során számottevő, tehát szavatossági
hibának minősül!
SÚLYOS
GAZDASÁGI VESZTESÉG EGY NAGYÜZEMBEN
Az
egyik általam ellátott gazdaságban 106 olyan tenyészsüldőt
búgattak, melyek a szabványnak megfelelő takarmányt kaptak ugyan,
de – amint a vizsgáló laboratóriumban megállapították (OTEF,
ÁEÜ Intézet) – a megengedettnél lényegesen nagyobb számban
tartalmazta a penészgombákat, nevezetesen a fuzáriumokat 100
telep/g.
A
kocasüldők 80-90 napig ették a fertőzött takarmányt, ami súlyos
szaporodás-biológiai következményekkel járt, mert a 106 közül
csak 45 süldő ivarzott és mindössze 40 fogamzott.
Két
koca elvetélt, kettő pedig az egészséges malacok mellett torz
magzatokat is ellett (3. KÉP). Több újszülött malacnál –
olykor igen nagy – péraduzzanatot találtunk (4. KÉP).
Fuzarium-toxikózis: Torz malacok születése
Fuzarium-toxikózis: Újszülött malacon óriási péraduzzanat
Néhány
meddő tenyészsüldő petefészkét felküldtem az Állatorvosi
Egyetem Kórbonctani Intézetébe, ahol megállapították, hogy a
petesejt mindegyikükben elhalt. A tenyészsüldők nagy része
selejtezésre és vágóba került nagy veszteséget okozva a
gazdaságnak.
Azt
több szerző is leírta, hogy a Fuzariotoxikózis súlyos
szaporodás-biológiai hatásokkal is járhat, mert a kocák egy
része nem ivarzik illetve nem fogamzik, magas a visszaivarzások
aránya, gyakoribbak a vetélések, növekszik az életképtelen és
a szülés után 10 napon belül elhalt malacok száma stb.
I.
Az
F2
(Zearelon) toxin hatásmechanizmusa
Az
F2-toxin
hatása mindenekelőtt az ivarszervekre irányul, és azok működését
befolyásolja hátrányosan. Hatására a nőivarú állatokban a
petefészek és a méh nyálkahártyájának a működése károsodik,
hímivarú állatokban pedig az ondósejtek termelésében keletkezik
zavar.
A
hímivarú állatok csírahámja különösen érzékeny a keringésbe
került toxin iránt, ami a csírasejtek károsodását és a
termékenyítési eredmények romlását vonja maga után.
A
TOXIKÓZIS TÜNETEI
A
legjellemzőbb tünetek a sertésekben észlelhetők.
1.
A kocák az ivarzás látszatát keltik, a péraajkak akár
3-5-szörösére is megduzzadnak, feszesek lesznek. Bár úgy tűnik,
mintha ivarzanának, de a kant nem veszik fel.
2.
Súlyosabb esetekben a vulva (=péra) és környékének vizenyős
beszűrődése a bővérűség okozta duzzanata miatt az állatok
erőlködnek, ami gyakran a hüvely és a végbél előesésére
vezet. Mire a gazda az előesést észreveszi, az előesett, kipirult
vagy véres hüvely- vagy bélszakaszt a társai már ki is kezdték.
3.
Előfordulhat az is, hogy már az újszülött kismalacokon
észlelhető a péraajkak olykor nagyfokú duzzanata, ami kórjelző
értékű. Ez a duzzanat általában 6-7 nap múlva eltűnik.
4.
Ugyancsak vizenyősen beszűrődhet és megduzzadhat a tőgy, a
kanokban és az ártányokban pedig a tasak is. A csecsbimbók
duzzanata olykor az újszülött malacokon is észlelhető.
5.
Nem egyszer sorvadt a kocák petefészke. Olykor a petefészekben
nagymérvű cisztaképződés indulhat meg. Mindez természetesen
meddőséggel jár.
Az
elmondott tünetek a toxikus takarmány fogyasztása után már 3-5
nap után megmutatkozhatnak.
Számtalanszor
felvetődik a kérdés, hogy vajon ezek a kóros elváltozások
végleges vagy csak átmeneti meddőséget okoznak. Amint arról az
előbbiek során már szó esett, abban az esetben, ha a mérgező
hatás tartós és fiatal korban éri az állatot, végleges
meddőséggel lehet számolni. Egyéb esetekben az elváltozások
visszafordíthatók, és a toxinhatás megszűnte után bekövetkezhet
a regenerálódás.
A
GAZDASÁGI VESZTESÉG
1.
Azok a kocák, melyeknek a petefészkén irreverzibilis elváltozások
jönnek létre, meddővé válnak, majd húsraértékesítésre
kerülnek.
2.
Rossz vemhesülési arány.
3.
Az alomszám 1-2 malaccal csökken.
4.
Több kistömegű, gyenge, életképtelen malac születik.
5.
Előfordulhat vetélés, koraellés.
6.
Torz magzatok születhetnek.
7.
Jelzésértékű lehet, amikor már az újszülött malacokon is
kifejezetten mutatkozik az ösztronhatás (vulva, csecsbimbók
duzzanata stb.).
8.
Az esetenként jelentkező végbél-, hüvely- sőt súlyosabb
esetekben akár méhelőesés, súlyos következményekkel járhat.
II.
A
T2-TOXINOK
HATÁSMECHANIZMUSA
1.
Korábban emetikus vagy vomitus (=hánytató) faktornak is nevezték,
mert felvétele során a sertések a takarmányt visszautasítják,
és a toxint tartalmazó takarmány elfogyasztása után (gyakran már
akár egy órán belül) hánynak. Ezt követően a takarmányt már
egyáltalán nem vagy csak kényszeredetten és kisebb mennyiségben
fogyasztják.
A
sertésekkel végzett etetési kísérletek során azt lehetett
tapasztalni, hogy az állatok az első héten az 5 mg/kg T2-toxint
tartalmazó takarmánynak csak egynegyedét fogyasztották el. Ennek
következtében a kísérleti állatok testsúlya az első héten az
indulási érték alá csökkent és napi testtömeg-gyarapodásuk a
kísérlet harmadik hetében is csak egyharmada volt a kontrollénak.
2.
A T2-toxinok
sejtmérgek, melyek károsítják az emésztőcsatorna
nyálkahártyáját és a vérerek falát, ami bélgyulladással,
bélvérzéssel járhat.
3.
Ugyancsak mérgezőek az ivarszervek germinatív hámszövetére is.
A trichotecén toxinok gátolják a petefészkek ciklusát, zavarják
a nemi hormonok, az ösztrogén és progeszteron termelését,
következésképpen meddőséget okozhatnak.
4.
Ugyanakkor a méreganyag gátolja a fehérjeszintézist, és zavarja
a fehérje-beépülést a szervezetbe.
5.
A toxin a vérképző szerveket is károsítja, csökkenti az állatok
immunaktivitását.
A
GAZDASÁGI KÁRTÉTELEI
A
toxikózis tüneteit és lefolyását a gyakorlati esetek leírása
során megismertük, a gazdasági veszteség is ezekből adódik.
1.
Csökken az étvágy, a téteményképesség, a takarmány
értékesülése, következésképpen elhúzódik a hizlalási
idő, több takarmányra van szükség, és ez lényegesen
költségesebbé teszi a hizlalást.
2.
Megállapítást nyert, hogy a toxint 1,5 mg/takarmánykilogram
mennyiségben 30 napon át fogyasztó sertések esetében –
miközben csökkent a napi testtömeg-gyarapodás – 10 százalékkal
nőtt a takarmányköltség és 13 százalékkal csökkent az
árbevétel.
3.
A súlyosabban fertőzött állatok a fejlődésben visszamaradva
„elkutyásodhatnak”, ami idő előtti húsra-értékesülésüket,
kényszervágásukat teheti szükségessé, esetleg elhullással is
járhat.
4.
Immunszuppresszív hatást válthat ki, ami azt jelenti, hogy a
toxint fogyasztó állatok nem adnak megfelelő immunválaszt a
fertőző betegségek megelőzését szolgáló vakcinázások során.
5.
Szaporodás-biológiai következményeket is okozhat, rosszabb
vemhesülési arány, az alomszám 1-2 malaccal csökken,
előfordulhat vetélés, torz magzatok születhetnek, gyakori a
reszketés és a lábszétcsúszás a malacoknál, több kistömegű,
gyenge, életképtelen malac születik stb.
6.
A toxinhatás növeli a vírusok, baktériumok és paraziták okozta
kártételt is, mivel csökkenti az állatok ellenálló képességét.
MIT
TEHETÜNK A GOMBÁK OKOZTA KÁRTÉTEL CSÖKKENTÉSÉRE?
Amennyiben
a fuzariotoxikózis tüneteit észleljük vagy számolni lehet annak
fellépésére, azonnal takarmányváltoztatást kell foganatosítani.
Az esetleges mikrobiológiai takarmányvizsgálat során toxikológiai
vizsgálatot is kell végeztetni, mert a takarmány csírátlanítása
(pl. hőkezelés stb.) után a fuzáriumgombák elpusztulnak, a
hőálló toxin azonban megmarad.
Megjegyzem,
hogy a kereskedelemben többféle olyan készítményt is ajánlanak,
amelyek a gombák és gombartoxinok által kiváltott problémák
megelőzésére illetve gyógyítására eredményesen
felhasználhatók. Ezúttal csak példaként említek néhányat.
Ilyen pl. a Germicid oldat, amely gombaölő hatással rendelkezik.
Ugyancsak a Micoban oldat, mely a fungicid (=gombaölő) hatása
mellett a bélben gélt képez, ami leköti és semlegesíti a
mikotoxinokat. A Provita nevű készítmény javítja és egyensúlyba
hozza a bélflóra detoxikáló képességét, és egyes
gombametabolitok adszorpciója révén csökkenti azok felszívódását,
kártételét és így tovább.
A
gombatoxinokról és a védekezéssel kapcsolatban a Kistermelők
lapja f. évi 3. számában olvashatunk értékes tájékoztatást és
részletes ajánlást a Cobind A-Z nevű újabb toxinkötő
készítményről.
Az
esetleges újabb készítményekkel és eljárásokkal kapcsolatban a
kezelő állatorvos tanácsát kell kikérni, és a tanácsai alapján
eljárni.
Amint
olvashattuk a fuzariotoxikózis más állatfajok súlyos
megbetegedését is okozhatja (ló, szarvasmarha, baromfi stb.).
ezekről a bántalmakról a következő bejegyzésünkben fogunk
beszámolni.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. novemberében.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése