Az ellési vizenyő

"Ellési betegségek" 1.
A tehén ellési bénulása, gyógyítása és a megelőzés lehetőségei

"Ellési betegségek" 2.
A szarvasmarha hüvelyelőesése

----------------------------------------------------------------------------------------------

„ELLÉSI BETEGSÉGEK” 3.

Ellés előtti vizenyő tehénen

 Ellés előtti vizenyő tehénen, a tőgy és a péra vizenyője

AZ ELLÉSI VIZENYŐ (Oedema partum)

Azzal a panasszal kért sürgős látogatást egy birjáni gazda, hogy a vemhes, nemsokára ellő és előbb sok, napi 20-25 liter tejet adó tehene hasalja, tőgye, a hátulsó végtagjai és a péra tájéka annyira megduzzadtak, hogy már a tehén nehezen mozog, alig tud felkelni. A kóros állapot szinte napról-napra súlyosbodik.

Nemcsak a nehéz elléstől fél, de attól is, hogy „elromlik” a nagyra duzzadt tőgye, ami a bőtejű állat legfőbb értékét jelentette.

Nem tudja, hogy mitől van a baj és mi volna a teendője. Megjegyezte, hogy a tehén előbbi ellése gyorsan és rendben lezajlott, a tejtermelése is zökkenőmentes volt. Igaz, hogy akkor csak mérsékelten dagadt meg a pérája környéke és a tőgye is.

A helyszínen a gazda által elmondott kép fogadott. A tehén szétterpesztett lábakkal állt, amikor pedig lefeküdt, a felül helyeződő végtagot hátra feszítette, hogy csökkenjen a nyomás az igen megduzzadt tőgyre.

Mit javasoltam? A tehén takarmányozását megváltoztatva reggel-este 2-2 kg korpa etetését javasoltam, a konyhasó adagolását csökkentettük naponta legfeljebb 2 gramm mennyiségre, ugyanakkor csak annyi vizet adattam a tehénnek, amennyire minimálisan szüksége volt.

Az állat mozgatását javasoltam – amennyire az lehetséges volt – és Calgofosz (kalcium-foszfor tartalmú takarmánykiegészítő) adagolását írtam elő. A duzzadt részeket bórkenőccsel dörzsöltettem, a kisebb folytonossági hiányokat pedig Betadinnal ecseteltem.

És milyen gyógyszereket adtam? Kalcium-infúziót, D-vitamin és hormon (Choriogonin) injekciót applikáltam. A vízhajtásra Hypothiazid tablettákat írtam elő 20 mg/100 ttkg adagolásban. Ez embergyógyászati készítmény, 20x100 mg-os kiszerelésben volt kapható az emberi gyógyszertárban.

A továbbiakban a kóros állapot nem fokozódott, a tehén hamarosan megellett, és ezután az ödéma, a vizes beszűrődés a hasalján, a péraajkak környékén és a végtagokon is néhány napon belül megszűnt. Az ellés komplikációmentesen zajlott, és a tehén a magzatburkot is időben elvetette. Sajnos azonban a tőgy deformáltsága jórészt megmaradt és kialakult a húsos tőgy, és amellett hogy a tehén csak kézzel vált fejhetővé, a tejtermelése is csökkent.

MI OKOZZA A TEHÉN ELLÉS ELŐTTI VIZENYŐJÉT, ÖDÉMÁJÁT?

A nagy tejhozamú és egyoldalúan takarmányozott tehenek tőgye, pérája, hasalja és hátulsó végtagjai ellés előtt gyakran annyira megdagadnak, hogy az állatok alig tudnak mozogni. Az eleinte csak kisebb fokú vizenyősség később mind jobban fokozódik, a tünetek olykor aggasztóvá válnak. Ha a baj már fellépett, a gazdának számos teendője van már az állatorvosi beavatkozás előtt vagy éppenséggel a kóros állapot megelőzésére.

Az ellés előtti vizenyő az esetek nagy részében megfelelő tartással és takarmányozással megelőzhető. Ugyanis az, hogy a vemhesség utolsó napjaiban a nemi szerveket elöntő bővérűség, valamint az ehhez társuló savós beszűrődés következtében a péraajkak és a tőgy megduzzadnak, egy természetes, élettani, fiziológiás folyamat.

Amikor azonban a duzzanat, a beszűrődés lényegesen nagyobb mérvű és a tőgy hatalmas megnagyobbodását eredményezi, valamint a has aljára, illetve a hátulsó végtagokra is kiterjed, már kórosnak tekinthető, és akár komoly, kedvezőtlen következményekkel is járhat.

A kóros beszűrődés már megkezdődhet akár néhány héttel az ellés előtt is, de a fiziológiás ödémás duzzanat, beszűrődés az ellést követő néhány nap után visszahúzódik, teljesen eltűnik.

A HAJLAMOSÍTÓ ÉS ELŐSEGÍTŐ TÉNYEZŐK

1. A rendellenesség – a kóros ödéma – elsősorban bőtejelő teheneken fejlődik ki, ha az állat a vemhesség alatt, a szárazonállás idején igen bőséges abraktakarmányozásban részesült és a takarmány nem tartalmaz elegendő mennyiségben ásványi anyagokat, elsősorban meszet (kalciumot). A gyakorlatban ez a leggyakrabban adódó hiba.

2. Előfordul, hogy a magzat kedvezőtlen elhelyezkedése okozza a bajt. A rendellenesen elhelyezkedő magzat ugyanis összeszorítja a medencei vénákat, ezek pedig kapcsolatban vannak a tőgy vénáival. Következésképpen nemcsak a nemi szerv, hanem a tőgy és környéke is nagy mértékben megduzzad. Az ilyen beszűrődés azonban többnyire csak átmeneti jellegű.

3. A fiziológiás beszűrődés fokozódását az esetek többségében az antidiuretikus hormon, az aldoszteron, valamint az ösztrogének élettani arányának a felbillenése okozza. Ez a körülmény zavart okoz a víz és sóforgalomban, ami végül is a vizenyős beszűrődést fokozza.

4. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják (CSEH S.), hogy egyes családok örökítik ezt a kedvezőtlen tulajdonságot.

A vérérkapillárisok nagyon vékony falú, szűk lumenű erek, amelyek minden szövetet sűrűn behálóznak, az artériákat és a vénákat kötik össze. Bármilyen ok is dominál, arról van szó, hogy a kapillárisokból (kapilláris=hajszálér) több folyadék lép ki és halmozódik fel az intercelluláris (=sejtközötti) kötőszövetben, mint amennyi onnan elszállításra kerül. Ez abból adódik, hogy megnövekszik az erekben a hidrosztatikus nyomás, ugyanakkor csökken a vérplazma onkotikus nyomása. Az intercelluláris hézagokban felhalmozódott savóban egyaránt megnövekedik az ozmotikus és onkotikus nyomás.

5. A vemhesség vége felé a tőgyben a vérellátás növekedik és ugyanakkor akadályozott a vérelfolyás, tehát a kapillárisokban a hidrosztatikus nyomás nagyobb. Ebből kifolyólag a kapillárisokból a folyadék és a benne oldott anyagok könnyen kijutnak. A folyadékban oldott krisztalloidoknak tetemes a vízmegkötő-képessége. Ebben a vonatkozásban különösen a nátriumot kell kiemelni (NaCl=konyhasó).

6. Végül pedig megjegyzem, hogy miután egyes családok örökítik ezt a kedvezőtlen tulajdonságot, ezért az ilyen tehén üszőborját nem ajánlatos tenyésztésbe fogni.

TÜNETEK

1. A tőgy hatalmasan megduzzad, a csecsbimbók megrövidülnek, mert az ödéma a tőgybimbók falára is kiterjed.

2. A péra, a gáttájék, a hátulsó végtagok a csülkökig vizenyősen beszűrődnek, de gyakran a has alja is a szegyig duzzadt. Megjegyzem, hogy a lovak esetében a kanca bőre vékony, ezért a savó olykor sárga cseppek alakjában átszivárog a bőr felületére és ott sárgásbarna pörkké szárad be.

3. A csüd- és csánkhajlatban berepedések keletkezhetnek, az állatok járása ezért feszessé válhat.

4. A tehenek szétterpesztett lábakkal állnak, ha viszont fekszenek – amint a gyakorlati esetben is olvashattuk –, a felül helyeződött végtagot hátrafeszítik, hogy csökkenjen a nyomás a tőgyre.

5. A tőgy olykor hatalmasan megnagyobbodik, olyannyira, hogy a tőgybimbók esetleg már az almot is elérik, így fertőzési lehetőség nyílik a baktériumok behatolására a tőgybimbókon át.

6. Gyakori jelenség lehet, hogy a vörösvérsejteknek a kivezető csőrendszerbe való jutása miatt a tej enyhén vagy súlyosabban vörösen elszíneződik.

7. A fejés is nehézkes, az esetek többségében gépi fejés egyáltalában nem alkalmazható.

8. A tőgyben hideg-ödéma alakul ki, amelyre jellemző, hogy a tőgy hűvös, fájdalmatlan, tésztás tapintatú, a bőr pedig sajátságosan sápadt színű. Súlyosabb esetekben viszont a bőr feszes, fénylő, enyhén kipirult és meleg, fájdalmas is lehet.

A GAZDA TEENDŐI A MEGELŐZÉSRE VAGY HA MÁR FELLÉPETT A BÁNTALOM

1. A betegség megelőzése szempontjából a legfontosabb teendő az étrend szabályozása. Már az előrehaladott vemhesség során különös gondot kell fordítani a megfelelő kalcium- és foszforellátásra, valamint e két nagyon fontos ásványi anyag (Ca, P) arányának beállítására.

Előrehaladott vemhesség során a kalcium (Ca) és foszfor (P) arányát 2-3:1-re kell beállítani, majd az ellésre való előkészítés során ezt az arányt 1:1-re kell szűkíteni (pl. korpa etetésével, mint azt az előbbiekben olvashattuk, vagy egyéb patikaszerrekkel az állatorvos vagy a gyógyszerész ajánlása szerint).

2. A helyileg duzzadt részeket valamilyen kenőccsel (cink-, bórkenőcs stb.) célszerű masszálni, minden esetben a vénák futásának irányában. Esetleg kámforszesszel megnedvesített, puha ruhával is dörzsölhetjük.

3. ha a bőrön repedés vagy folytonossági hiány van, azt valaminő fertőtlenítő oldattal (pl. Betadine) kezelhetjük.

4. Ugyancsak kedvező lehet a D-vitamin és más vitaminok, pl. E- és C-vitamin adagolása.

5. A betegség fellépése során ivóvízből csak annyit adjunk a vizenyőt mutató állatoknak, amennyire okvetlenül szükség van. A betegség fennállásakor vízben szegény takarmányt kell etetni.

6. A vizenyőt mutató állatnak csökkenteni kell a konyhasó adagolását. Nagyállatoknak legfeljebb 20 grammot adjunk naponta, mert a tapasztalatok szerint gyakoribb a vizenyő az olyan állatoknál, amelyek bőséges konyhasó ellátásban részesültek.

7. Ugyancsak gyakoribb a vizenyő a keveset mozgó állatokon. A bántalom megelőzését szolgálja, ha lehetőségünk van napi legalább 3 km-es jártatásra.

Az ödémás tehenet ezért is kell jártatni, mert a mozgás automasszázsként érvényesül, következésképpen a mozgás után az ödémás duzzanat a végtagokon, de másutt is lényegesen csökken.

8. Amint erről már szó esett, a betegséggel terhelt családok utódait a tenyésztésből ajánlatos kizárni.

ÉS MIT TEHET AZ ÁLLATORVOS?

1. Kalcium-készítményeket applikál.

2. Vitamin-készítményt ad.

3. Hormon-készítményeket adagol (pl. progeszteron-készítményt stb.).

4. Ha szükségét látja, antibiotikumot alkalmaz.

5. Higanymentes diuretikumot (vízhajtót) ír elő.

A BÁNTALOM KÁROS KÖVETKEZMÉNYEI

Amint arról már szó esett, a nagyfokú vizenyős beszűrődés akár már az ellés előtt 2 hónappal is megkezdődhet. Először a tőgy ödémája következik be. Milyen kóros elváltozások keletkezhetnek?

1. A tőgy vizenyője következtében kialakulhat az úgynevezett lógós tőgy. Ez oly módon jön létre, hogy a hosszan tartó vizenyő eredményeként a kötőszöveti sejtek megszaporodnak, a tőgy függesztő szalagjai pedig megnyúlnak.

Nagyon gyakran lehet találkozni ennek egyik formájával, a lépcsőzetes tőgyalakulással. Ezen azt értjük, hogy legtöbbször a két hátulsó tőgynegyed mélyebbre ereszkedik mint a két elülső. A tőgy függesztő szalagjainak megnyúlása miatt a tőgy annyira leereszkedhet, hogy akár az almot is eléri.

Az alomból azután a bimbócsatornán át felhatoló baktériumok súlyos tőgygyulladást okozhatnak. A bántalom gyógyulását akadályozhatja az is, hogy a gyulladásos tőgyet nemigen sikerül teljesen kifejni.

2. Mivel a tőgyvizenyő a tőgybimbó alapjaira is kiterjed, ezért ezen a területen a tőgybimbó bőre is megvastagszik és a tőgybimbó jelentősen megrövidül.

Ilyenkor a nagy mennyiségű tej valóban csak kínnal-keservvel lesz kifejhető. Miután pedig idővel a bimbócsatorna is szűkül, a fejés még nehezebbé válik.

A rövid tőgybimbójú teheneket pedig legfeljebb csak kézzel lehet fejni, amint arról már szó esett. Ugyanakkor idővel szűkül a bimbócsatorna, ami még nehezebbé teszi a fejést.

3. A betegség idült formája során kialakul az ún. húsos tőgy, amivel együtt jár a tejtermelés csökkenése. Egyébként húsossá válik a tőgy akkor is, ha a szülés idejében rendszeresen, hosszan tartóan fennáll a tőgy vizenyős beszűrődése.

4. Az elmondottak következménye lehet az olykor súlyos tünetekkel járó tőgygyulladás, melyről részletesebben olvashattunk Lapunk előbbi számaiban dr. Márkus Gabriella mikrobiológus tollából alaposabb tájékoztatást.

5. Sokszor a bőr berepedésein keresztül fertőzés alakulhat ki, ami gennyes gyulladásokat okozhat, és akár tartós fekvésre is késztetheti az állatokat, ami pedig felfekvések keletkezésére is vezethet.

Mint látjuk, az ellés előtti vizenyő komoly következményekkel járhat, ezért nagyon fontos annak megelőzése vagy időben kezelése.

Az előbb elmondottak során arról kívántunk részletesebb tájékoztatást, illetve tanácsokat adni, hogy gazdatársaink mit tehetnek mindennek megvalósításában a veszteségek csökkentésére.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2015. áprilisában.)