A házinyúl parazitás bántalmai 3. (Bolhásság, tetvesség)

BOLHÁSSÁG

Kártétele nemcsak a kifejlett bolháknak a nyulakon történő vérszívására és izgató hatására korlátozódik, de a bolhák egyes fertőző betegségeinek terjesztésében is szerepet játszanak.

KÓROKTAN – KÓRFEJLŐDÉS

A nyulakon élősködő bolhafajok közül leggyakoribb a Spilopsyllus cuniculi, amelynek hímjei 1,4, a nőstényei pedig 2 mm nagyságúak. A gazdaszervezeten csak időlegesen, vérszívás céljából tartózkodnak (4. KÉP).

Mind a hímek, mind a nőstények vérszívók. Csak azok az ivarérett bolhák raknak petéket, amelyek a vemhesség előrehaladott szakában nőstények, vagy szopósnyulak vérét szívták. Petéiket a talajra, etetőládába, fészekbe stb. rakják, melyekből általában 10 nap alatt kelnek ki az 1,5-5 mm hosszúságú lárvák. A 3. stádiumú lárvák a bebábozódás után legkorábban 3 hét alatt, de kedvezőtlen környezetben akár 3 év elteltével alakulnak imágóvá.

Bár az időszakos vérszívás súlyos bolhainvázió esetén, és főleg a fiatal nyulakban bőrgyulladást, vérfogyottságot, soványodást is okozhat a bolhák különféle fertőző betegségek (myxomatosis, tularaemia, strepto- és staphylococcusok okozta bőrgyulladás stb.) terjesztésében is szerepet játszanak. A nyúlbolha alkalmi gazdaként, átmenetileg más állatfajokon is megtelepedhet.

TÜNETEK

Nyugtalanság, a fiatal állatok vérfogyottsága, viszketegség, a bőrön a szúrási hely közelében gyulladásos reakció (kipirulás, duzzanat) is jelentkezhet. A bolhák gyakoribb előfordulási helye a fej, a tarkó és a háttájék.

A fertőzöttség megállapítása a bolháknak a bőrön, vagy fejlődési alakjainak a nyulak környezetében történő kimutatásával történik.

Az ORVOSLÁS az előbbiekben leírt rovarirtó szerek alkalmazásával (pl. NeoStomosan stb.) történhet, de a kezelés csak kevés eredményt hoz, ha a fejlődési ciklust nem szakítjuk meg, tehát a környezetben levő újabb bolhanemzedéket nem pusztítjuk el. Ez azt jelenti, hogy alapos takarítás után a fertőzött alomanyagot meg kell semmisíteni.

TETVESSÉG

Csak rossz higiéniás körülmények között fordul elő, hogy a vérszívó tetű a kb. másfél mm hosszúságú Haemodipsus ventricasus megtelepedjen a nyúlon.

Egész életében a gazdán tartózkodik. Nőstényei kb. 40 napon át mintegy 500 petét ragasztanak a nyúl szőrére, melyekből 7-10 nap alatt kelnek ki a lárvák.

A tetvesség viszketést, szőrhullást, ekcémát okozhat, és kaput nyithat egyéb kórokozók által okozott fertőzés számára.

A védekezés a bolhásság során leírtak szerint történhet.

(Megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. januárjában.)