BOLHÁSSÁG
Kártétele nemcsak a kifejlett bolháknak a nyulakon történő
vérszívására és izgató hatására korlátozódik, de a bolhák
egyes fertőző betegségeinek terjesztésében is szerepet
játszanak.
KÓROKTAN – KÓRFEJLŐDÉS
A nyulakon élősködő bolhafajok közül leggyakoribb a
Spilopsyllus cuniculi, amelynek hímjei 1,4, a nőstényei pedig 2 mm
nagyságúak. A gazdaszervezeten csak időlegesen, vérszívás
céljából tartózkodnak (4. KÉP).
Mind a hímek, mind a nőstények vérszívók. Csak azok az
ivarérett bolhák raknak petéket, amelyek a vemhesség
előrehaladott szakában nőstények, vagy szopósnyulak vérét
szívták. Petéiket a talajra, etetőládába, fészekbe stb.
rakják, melyekből általában 10 nap alatt kelnek ki az 1,5-5 mm
hosszúságú lárvák. A 3. stádiumú lárvák a bebábozódás
után legkorábban 3 hét alatt, de kedvezőtlen környezetben akár
3 év elteltével alakulnak imágóvá.
Bár az időszakos vérszívás súlyos bolhainvázió esetén, és
főleg a fiatal nyulakban bőrgyulladást, vérfogyottságot,
soványodást is okozhat a bolhák különféle fertőző betegségek
(myxomatosis, tularaemia, strepto- és staphylococcusok okozta
bőrgyulladás stb.) terjesztésében is szerepet játszanak. A
nyúlbolha alkalmi gazdaként, átmenetileg más állatfajokon is
megtelepedhet.
TÜNETEK
Nyugtalanság, a fiatal állatok vérfogyottsága, viszketegség, a
bőrön a szúrási hely közelében gyulladásos reakció
(kipirulás, duzzanat) is jelentkezhet. A bolhák gyakoribb
előfordulási helye a fej, a tarkó és a háttájék.
A fertőzöttség megállapítása a bolháknak a bőrön, vagy
fejlődési alakjainak a nyulak környezetében történő
kimutatásával történik.
Az ORVOSLÁS az előbbiekben leírt rovarirtó szerek alkalmazásával
(pl. NeoStomosan stb.) történhet, de a kezelés csak kevés
eredményt hoz, ha a fejlődési ciklust nem szakítjuk meg, tehát a
környezetben levő újabb bolhanemzedéket nem pusztítjuk el. Ez
azt jelenti, hogy alapos takarítás után a fertőzött alomanyagot
meg kell semmisíteni.
TETVESSÉG
Csak rossz higiéniás körülmények között fordul elő, hogy a
vérszívó tetű a kb. másfél mm hosszúságú Haemodipsus
ventricasus megtelepedjen a nyúlon.
Egész életében a gazdán tartózkodik. Nőstényei kb. 40 napon át
mintegy 500 petét ragasztanak a nyúl szőrére, melyekből 7-10 nap
alatt kelnek ki a lárvák.
A tetvesség viszketést, szőrhullást, ekcémát okozhat, és kaput
nyithat egyéb kórokozók által okozott fertőzés számára.
A védekezés a bolhásság során leírtak szerint történhet.
(Megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. januárjában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése