Kalózok 1.

Ezúttal a kalózkodással kapcsolatos képeket gyűjtöttünk, melyeket a szerző készített egy-egy helyen, ahol járt. Természetesen a jegyzeteit sem hagytuk el. Ha a feltüntetett ország, város, táj nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a kép szerepel, megjelenik, a témáról további információkat tartalmaz.

 

.

Kolumbia (1986) 

.

 .

Megpillantjuk a Karib-tengert és a kikötővárost. Kartagéna kiemelt szerepű kikötő volt, mert egyrészt ideszállították a néger rabszolgákat, másrészt a spanyolok innen indították haza Dél-Amerika összerabolt kincseit: aranyát, ezüstjét és így tovább. Stratégiai jelentősége miatt az angolok, gazdag zsákmányt remélve pedig a kalózok állandó támadásának volt kitéve a város.

.

.

Kolumbia (1986) 

.

 .

Miután Kartagénát többször is megzsarolták a kalózok, a spanyol király megbízta a legtehetségesebb építészeit, hogy tervezzenek-kivitelezzenek e tengerparton egy bevehetetlen erődöt, mely a várost is meg a kikötőt is képes lesz megvédeni a támadásokkal szemben. Száz esztendeig épült a vár mintegy 1000 négyzetkilométernyi területen olyan pozícióban, hogy úgy a tenger mint a szárazföld felől képes legyen megvédeni a várost. A vár alatt komoly, még ma is ép kazamatarendszer létesült. Hosszú és többfolyosós alagút-rendszer, melyben könnyen el lehet tévedni.

.

.

London (1982) 

.

 .

A Temze folyón felúsztak a világtengerek legnagyobb hajói is, és ontották messzi földek árukincsét a raktárakba. A parton szaporodtak a dokkok, és London a világkereskedelem egyik központja lett és maradhatott. Innen indultak el a hírhedt angol kalózok és a híres brit felfedezők hajói. Bár London ködös romantikája már a múlté, a levegő tisztaságát szigorú rendelkezések óvják. Ennek ellenére a nagy erőművek környékén néha olyan párás-ködös az ég, mint valami impresszionista festményen.

.

.

Szingapúr (1995)

.

.

Függővasúttal megyünk egy kisebb maláj szigetre, és meglátogatunk egy cölöpökre épült falut. Közben kísérőnk ezekről az őserdőkkel borított szigetekről mesél hátborzongató történeteket. Elmondta, hogy akár egy évszázaddal ezelőtt is még fura világ uralkodott errefelé. Nemcsak a maláj kalózok, de egyik-másik szigeten a vad, barbár őslakók miatt is. Olyan is előfordult, hogy az őslakosok felhizlalták a megvásárolt, elrabolt vagy éppenséggel harcban elfogott, foglyul ejtett embereket, majd élve megsütötték, s miközben jót lakmároztak belőlük, vidám mulatságot tartottak.

.

 .

Marokkó (1997) 

.

.

Casablanca kikötőjének forgalma már 1856-ban túlszárnyalta Tangerét és Rabatét. A kereskedelemnek fontos központja: innen szállították az ország termékeit, a gabonát, gyapjút, bőrt és így tovább a világ minden részébe. 1830-ban a kikötő végleges megnyitása után a föld tájairól mind több kereskedő kereste fel, de szinte állandóak voltak a kalóztámadások és zavargások is, mígnem 4000 francia katona partra szállt és rendet teremtett, majd ott is maradt.

.

.