Ezúttal a kalózkodással kapcsolatos képeket gyűjtöttünk, melyeket a szerző
készített egy-egy helyen, ahol járt. Természetesen a jegyzeteit sem hagytuk el. Ha a feltüntetett ország, város, táj nevére (mely
minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a kép szerepel, megjelenik, a témáról további információkat tartalmaz.
.
.
Lemegyünk
a tengerpartra. Először Salét érjük el, mely régen egy különálló város,
kikötő volt, utóbb azonban Rabattal összeolvadt. Salé volt a Merinida
szultánok idejében Marokkó legforgalmasabb kikötője. 1260-ban ugyan a
birtokukba kerítették a várost
a spanyolok, és elhurcoltak a falai közül mind egy szálig minden nőt,
de a marokkóiak hamarosan visszafoglalták, és a biztonság kedvéért
megerősítették a várfalakat. Akkoriban a kikötő a kalózkodásairól volt
különösen híres. A kalózkodás akkoriban a tengeri hadviselés bevett
formájának számított. Mindkét félnek (gondolok a spanyolokra és
muszlimokra) megvoltak a maga kalózai, mint ahogy mindkét félnek
megvoltak a maga rabszolgái is. A keresztények egy hajszállal sem voltak
jobbak a mohamedánoknál. A Szent János Lovagjai - nálunk máltai
lovagoknak nevezik őket - többnyire éppúgy tengeri kalózkodásból
szerezték a vagyonukat, mint ellenfeleik. Sok dél-európai
rabszolga-kereskedő szemében a keresztény rabszolga éppoly áru volt, mint
a mohamedán, és cseppet sem riadtak vissza attól, hogy az észak-afrikai
üzlettársaikkal karöltve szállítsák a szebbnél szebb cserkesz lányokat.
.
.
.
.
Megérkezünk
Porto Santora. Ma már el sem hiszi a látogató erről a csendes,
majdhogynem kihalt vidékről, hogy a XVI. században mennyi vér patakzott
itt. A francia kalózok iszonyatos pusztítást végeztek e helyen: öltek,
gyilkoltak, raboltak, fosztogattak. A kalóztámadások elől a dombra épült kastélyban találtak menedéket az itt lakók.De vajon nem volt védelem? Dehogynem! Az anyaországból érkeztek ágyuk is, de töltény nélkül! Mert a puskaport útközben lenyúlták!
.
.
.
.
Megpillantjuk
a szigetet! Gozónak saját történelme van. A római kortól a lovagok
idejéig a szigetnek önrendelkezési joga van és Máltával egyenlő
státuszú, de védtelenebb, mint "nagyobb testvére", és rengeteg pusztító
kalóztámadás éri. A XVIII. századig Gozó a kalóztámadáson felül az arab
és török veszélynek is ki volt téve...
.
.
.
.
A
római korban Ciprust Paphosból kormányozták. Itt tért keresztény hitre a
római kormányzó, Sergius Paulus, akinek a története összefonódik Pál
apostoléval. A helységet többször tönkre tették a földrengések, a VII.
században pedig járványok tizedelték a lakosságot, majd a szaracén
kalóztámadások teljesen elpusztították. Az erődöt a kalóztámadások ellen
húzták fel.
.
.
.
.
Durres
Albánia legrégibb kikötője, legrégibb városa, legnagyobb üdülőhelye. Az
ország második legnagyobb városa és az egykori illír kalózok székhelye.
Sokan uralták már. Illír eredetű görög város, bizánci, velencei,
török, szerb, olasz fennhatóság alatt
is volt. A rendszerváltás után menekülők ezrei lepték el, akik
Olaszország felé indultak. Ekkor ismét jöttek az olaszok, majd az
1997-es zavargások során a nemzetközi erők.
.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése