Bulgária II/2a

  BULGÁRIÁBA WARTBURGGAL

A Vöröstorony fogadóban

Megállás nélkül haladtunk tovább Tordán és Gyulafehérváron, és csak röpke pillantást vethettünk a Sebesvár romjaira is, ahol a fenesi csata után sebesülten pihent meg II. Rákóczi Ferenc.

Nagyszebent elhagyva...

...elhaladtunk a Fogarasi Havasok alatt, melynek hófedte csúcsai fehéren szikráztak a napsütésben és pompás látványt nyújtottak.

A festői Olt völgyében sötétedni kezdett, szállás után kellett nézni.

A Vöröstorony szoros az Olt szűk áttörési völgye a Fogarasi és Szebeni havasok között. Az eredetileg 1383-ban épített várat az Olt 1533. évi nagy áradása elpusztította, és csak ezután építették a maradványaiban ma is látható Vöröstoronyt.

A Vöröstorony szorosban a híd átszeli az Olt folyót.

Az egész vidék egyetlen háza.

Közvetlenül a Vöröstorony szomszédságában sikerült megfelelő szálláshelyet találnunk az Olthoz címzett fogadóban 3902 kilométeróra-állásnál.

Íme a szálló fürdője: elég tágas. Az altatódalt az egyhangúan zúgó folyó szolgáltatta tisztálkodási lehetőséggel, konyhahasználattal, a hatalmas szúnyogmentes erdőség romantikájával, miközben éberen őrködött felettünk a sokszemű, de régi fényétől és feladatától megfosztott árva torony.

Igazán romantikus éjszakánk volt! Minden forgalom a mellettünk futó úton és a vele párhuzamosan épített vasútvonalon bonyolódik le a Kárpátok két oldalán. A folyó monoton és altató zúgásába időnként belehasított a vonatok gőzöseinek éles füttye, és gyorsan szaladt el mellettünk a sötétben a sokszemű sikló képét mutató, zakatoló szerelvény. Ugyanakkor az autóforgalom is igen élén volt egész éjjel. Mindezért azonban kárpótlást nyújtott a reggeli fürdő az Olt kristálytiszta, hűvös, rohanó vizében. Ezután pedig elkészült a reggeli is a konyhán jó magyar rizseslecsó-konzervből. Mondhatom, hogy ritka jólesett!

Bulgária II/1

 BULGÁRIÁBA WARTBURGGAL

Kolozsváron tartottunk kis pihenőt

A szikrázó napsütésben, a szépen kiglancolt, búzavirágkék színű kocsi zajtalanul fúrta magát 80-90 kilomteres átlagsebességgel a forrón perzselő légben. Megelégedett örömömet hamarosan nagy bosszúság váltotta fel, mert Dombóvár előtt az utat csaknem 15 kilométeres hosszúságban kátránnyal öntötték le, mely az egész lassú sebesség ellenére felfröcsölt. 

A következő kellemetlenség akkor következett, amikor rájöttem, hogy bár a legrövidebb utat választottam és a térkép bejelölése szerint is a legrangosabbat, csak éppen még elfelejtették korszerűsíteni! Majd szétszakadt a kocsi, míg felértünk Simontornyára ezen a gidres-gödrös elhanyagolt, mondhatni pocsék úton.

A változatosság kedvéért Tamásinál egy gyors, de kiadós zápor gondoskodott arról, hogy ahol a kátrány még tisztán hagyta a kocsiszekrényt, ott bemocskolta a felfröccsenő sár.

Amikor 3420 óraállásnál elértük Törökszentmiklóst, már sötétedett. Az ég kitisztult, az éji lámpások pedig gyéren világítottak az éjszaka vándorainak. Az első szálláshelyet a főútvonal mentén egy közeli tanyához vezető út szolgáltatta. Milyen furcsa is az Alföld! Bármerre néz is a szem, midnenfelé csak a végtelen síkság, a kongó, sivár messziség. Sok ember retteg az erdőben, fantáziáját felcsigázzák a fák és bokrok sziluettjei, képzeletében ezek gonosz, gyilkos, támadó óriásokká válnak a sötétségben. Másképp vagyok ezzel: bevallom őszintén, én éppen itt féltem, ebben a hatalmas, "messzi" üres sötétségben.

3544-et mutat a kilométerszámláló, amikor 1967. június 18-án vasárnap reggel 7 óra 40 perckor értünk a román határra. A formaságok elintézése után különösebb vámvizsgálat nélkül keresztülhajtottunk Nagyváradon...

...majd Bánffyhunyadon megnéztük a híres református templomot, ahonnan a kilátás pazar volt.

Kolozsváron tartottunk kis pihenőt rövid ünnepi városnéző sétával és egy kiadós kolozsvári töltöttkáposzta elfogyasztásával egybekötve.

Nem volt olcsó az a töltöttkáposzta...

A kolozsvári Szent Mihály katedrális az évszázadok során számos nevezetes történelmi esemény színhelye volt. Falai között közel ötven országgyűlést tartottak Az erdélyi fejedelmek közül itt iktatták be Báthory Zsigmondot harmad ízben, itt választották fejedelemmé Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort. 1944. május 18-án Márton Áron itt mondta el nevezetes beszédét, amelyben elítélte a zsidóüldözést.

Kolozsvár Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosa. Az unitárius vallás bölcsője.

Az önálló Erdélyi Fejedelemség kora egyben Kolozsvár fellendülését is jelentette - ebből az időszakból származik a Kincses Kolozsvár megnevezés.

Szellemi hagyományai a reneszánsz korig nyúlnak vissza. Itt bontakozott ki Dávid Ferenc reformátori-vallásalapító munkássága, s itt működött 1550-től Heltai Gáspár író és fordító magyar nyelvű nyomdája (1659-ig).

Mátyás király szobra Kolozsvár főterén, melyet Fadrusz János készített, és 1902-ben avatták.

Nem tölthettünk sok időt itt, mert Romániára vonatkoztatva csak transit visumunk volt, mely 3 napos átutazást biztosított. Utunk sietős...

(További képek és jegyzetek a szerzőtől a témában: itt.)
 

Bulgária I.

BULGÁRIÁBA WARTBURGGAL 

Nem kis feladat...

Végigmentünk a festői Olt völgyén, a Fogarasi Havasok alatt, megfürödtünk a Fekete-tengerben, és mélyeket szippantottunk a Rózsák Völgyében a végeláthatatlan rózsatáblák fenséges illatából.

Bizony nem kis feladat autóval bebarangolni két országot is 10 nap alatt egy csaknem 4 ezer kilométeres túrán - az út bármilyen sok szépséggel, romantikával, bármennyi élménnyel kecsegtessen is. Az útirány Erdélyen keresztül Bulgária. Ha valóban látni is akarjuk mindazt, ami tartalmasat és szépet nyújthat, meg kell ismerkedni a jámbor utazónak e déli és talán kevésbé ismert ország főbb gazdasági, történelmi és társadalomföldrajzi ismérveivel. A nyájas olvasó is sokkal jobban meg fogja érteni, és magasabbra értékeli e balkáni világba bepillantást nyújtó néhány kép tartalmát és mondanivalóját, ha mindezt csak dióhéjban gondolja is át.

Egy kis földrajz... Bulgária a Balkán-félsziget északkeleti részét foglalja el, kereken 111 ezer négyzetkilométeren 8 millió lakosával. Hazánkánál 15 ezer négyzetkilométerrel nagyobb, de míg hazánkban a népsűrűség 108 fő, addig Bulgáriában csak 72. (67-es adatok!) Az északon elterülő dunai síkság fokozatosan megy át az Elő-Balkán hegyvonulataiba. A Balkán hegység Közép-Bulgárián húzódik át kelet-nyugati irányban, 595 kilométer hosszúságban és mintegy 20-25 kilométer szélességben. A legmagasabb csúcsa a Botev-csúcs, mely 2376 méter magas. A hegységet több hágó szeli át, melyek közül a leghíresebb a festői szépségű Iszkár folyó völgye, valamint a legendás harcairól emlékezetes Sipka-szoros. A Balkán és a Közép-hegység vonulatai között kis völgykatlanban fekszik Kazanlak, a Rózsák Völgyének fővárosa. Az ország Fekete-tengeri partvidéke külön tájegység. Erdőkkel borított hegyek, sziklás magaspartok, homokos dűnék és az azúrkék tenger találkozása adja a bolgár tengerpart vadregényes tájait.

Igen változatos az éghajlata. A trák síkság felett hazánkhoz hasonló kontinentális klíma uralkodik a Balkán-hegység védelme alatt. A Balkán-hegységtől délre eső részen a Földközi-tenger hatása érvényesül, mely lehetővé teszi a melegigényes növények termesztését is (gyapot, rizs, korai gyümölcsök). A Rila, Pirin és Rhodope hegységekben alpesi éghajlat uralkodik. Jellegzetes a tengerpart éghajlata is. Az északi részen a Földközi-tengeri hatást némiképpen csökkentik az orosz síkságról kiinduló légáramlatok.

Egy kis történelem... A múltját Kr. e. 1000-ig tudják visszavezetni. Ebben az időben a félsziget déli partjain pásztorkodó, egyben hajós és kereskedő görög népek éltek. A félsziget belsejét trák törzsek lakták, majd Kr. e. I. században megjelennek a hódító rómaiak, a Római Birodalom megdőlése után pedig új hódító jelentkezik: Bizánc. Ez idő tájt a hivatalos nyelv a görög és a latin. A szlávok csak a VII. században jelennek meg, akkor, amikor a bizánci-perzsa háború meggyengíti Bizánc hatalmát. Hamarosan felbukkan azonban egy nagyon harcias, lovas nomád nép, a bolgár-türkök. Bulgária 681-ben alakul meg szláv-bolgár-török alapon. A IX. században a bolgárok megszállják egészen a Tiszántúlig, de a megjelenő magyarok visszaszorítják őket a Duna vonaláig. A IX. században felveszik a kereszténységet. Az állandó harcok során (hunok, avarok, magyarok) a bolgár-türk népesség nagy vérveszteségeket szenved, és beleolvad a nagyszámú szlávságba és a bolgár nép nyelvében is elszlávosodik. Állandó belviszályok marcangolják az országot, majd a török személyében újabb ellenség jelentkezik (1389. Rigómezei csata). Az I. Ulászló által 1443-ban vezetett hadjárat hadvezére Hunyadi János volt, de a várnai csatában 1444-ben a király hiú ballépése miatt csatát veszt. A török hódoltság alatt 90 féle adót fizet Bulgária, melyek legsúlyosabbja a véradó, amikor is minden ötödik vagy tizedik gyereket elvisznek janicsárnak. Az 1878-as orosz-török háború után kötött béke politikai függetlenséget biztosít az országnak, de az 1912-13-ban Macedónia birtoklásáért vívott balkáni háborút elveszíti. Az I. és II. világháborúban is német szövetségessé válik Bulgária, mert ezúton reméli területi követeléseinek rendezését. Az orosz szimpátia miatt azonban a II. világháborúban nem üzen hadat a szovjetnek.

Érdekes sajátosságok... A bolgár ember az európaihoz képest fordítva jelzi fejével az igent vagy a nemet. Igaz, hogy nem próbáltam meg, de állítólag a fityisz mutatása hallatlan trágársággal egyértelmű, komoly sértést jelent. Városaik igazán tiszták, az aszfaltot minden nap mossák. Sok a cipőtisztító, ahol csaknem szertartásosan pucolják a lábbeliket előbb szappannal, majd különféle krémekkel és kefékkel. A fal mellett akár 10-12 szék is áll a pacientúra fogadására. A furnák nemcsak a háziasszony kenyerét vagy kalácsát sütik meg, de a lábosba vagy a tepsibe bekészített félkész ebédet is. Munkába menet a háziasszony beadja a félkész ételt, és megsütve vagy megfőzve hazaviszi azt. Az ízesítést a furnás is elvállalja. Végtelenül erős bűz ömlik ki a kocsmák ajtaján, mert az ital mellé nemcsak salátafélét szolgálnak fel, de az asztalok közepén ott állnak a megtisztított foghagyma fejekkel telt kistányérkák. Ha nem első osztályú helyen kívánsz étkezni, feltétlenül vidd magaddal a bugylibicskádat, mert kést nem szolgálnak fel. Meg kell mondani, hogy bizony nem tartják be olyan szigorúan a közlekedési szabályokat, mint nálunk. A jobbkéz-szabály gyakorlatilag ismeretlen. A sofőrök különösebb lelkifurdalás nélkül akár egy-két korsó sört is elfogyasztanak...

Ezen gondolatok felelevenítése után 1967. június 17-én délután 14 óra 30 perckor 3130 kilométer óraállás mellett elindultunk a csaknem új Wartburggal a szépnek ígérkező utazásra!

Gennyesztő baktériumok kártétele a nyulászatban

GENNYESZTŐ BAKTÉRIUMOK KÁRTÉTELE A NYULÁSZATBAN

STAPHYLOCOCCOSIS - STREPTOCOCCOSIS

G. Vince olvasónktól az alábbi levél érkezett: „Szoptatós anyanyulaimon 8-10 napos szoptatás után a csecsbimbó körül duzzanatok jelentek meg. A jelenséget 2 hónappal ezelőtt 2 anyán észleltem, jelenleg pedig 5 anyanyúl mutat hasonló tüneteket.

Első alkalommal megvágtam a daganatot és nagyon sűrű, tejszerű váladék folyt belőle. Az ekkor megbetegedett 2 anyanyúl közül az egyik elhullott és a kicsinyei is elpusztultak.

Egy nyulász barátomnál az 5-6 hetes kisnyulaknál a szem és lábtájékon szintén hasonló daganatok jelentek meg, melyek ugyancsak sűrű, tejszerű váladékot tartalmaztak. Mivel hamarosan 10 anyanyúlnak kellene fialnia, ezért volna szükségem a sürgős segítségre.

A következő tehát a kérdéseim:

1. Fertőző betegségről van-e szó?

2. Mivel lehet megelőzni, gyógyítani?

3. Az esetlegesen meggyógyult anyanyulakat ajánlatos-e továbbra is tenyésztésben tartani?”

Tisztelt Olvasónk! Bár a pontos diagnózis megállapításához helyszíni vizsgálatra volna szükség, sőt, a bántalmat előidéző kórokozó meghatározásához esetleg laboratóriumi vizsgálatra is. A leírt tünetek alapján a legvalószínűbb, hogy valaminő gennyesztő baktérium által történt fertőzés okozta a gennyes gócok megjelenésében mutatkozó bántalmat. A hazai nyulászatokban okoz többnyire a Staphylococcus aureus nevű baktériumokkal történő fertőzés hasonló kórképet.

Mielőtt a gennyesztő csírák okozta leggyakoribb bántalmakkal megismerkednénk, elöljáróban nézzük a konkrét kérdéseit:

1. A gennyesztő csírák (staphylococcus, streptococcus stb.) okozta bántalmak fertőző jellegűek, endemiát okozhatnak (=helyi járvány).

2. Megelőzésük az előidéző okok kiküszöbölésével, a higiéniás körülmények javításával és alapos fertőtlenítéssel, esetleg az ivóvízben adagolt antibiotikumokkal történhet.

3. A beteg állatokat el kell különíteni és akár egyedenként antibiotikummal kezelni.

4. A meggyógyult állatokat a legcélszerűbb kiselejtezni.

5. A bántalom, amennyiben befészkeli magát egy tenyészetbe, igen súlyos veszteségeket okozhat, mielőbb ajánlatos állatorvosi segítséget kérni, aki a parenterális antibiotikumos kezelést is elvégzi, ugyanakkor a helyi körülmények ismeretében a szükséges tennivalókat és a további gyógyszereket is előírja.

A HÁZINYÚL STAPHYLOCOCCOSISA (olv. stafilokokkózis)

A staphylococcosis házinyúlban vérfertőzésben (=vérmérgezés) és különféle szervekben elhalásos-gennyes gyulladásban, tályogok (=gennyfelhalmozódás körülírt szövetbeolvadással) képződésében megnyilvánuló, rendszerint félheveny vagy idült, enzootiásan (=körülhatárolt területen előforduló állatjárvány) jelentkező betegség.

MI OKOZZA?

A betegség okozója a fakultatíve pathogén Staphylococcus aureus nevű, átlagosan 1µm átmérőjű, szabályos gömb vagy kissé ovális alakú, mikroszkóp alatt gyakran szőlőfürtszerű halmazatok formájában látható Gramm-pozitív baktérium.

Amellett, hogy a staphylococcusok megtalálhatók a nyúl bőrén, a kötőhártyáján, a légutak és a száj nyálkahártyáján, természetes viszonyok között jelen lehetnek az ember és az állatok bőrén, a felső légutakban, a nemi szervek és a húgyutak nyálkahártyáján, az emésztőcsatornában, bizonyos fajok előfordulnak a tejben, tejtermékekben, de a természetes vizekben, a talajban és a növényzeten is.

A staphylococcusok pyogen (=gennykeltő) baktériumok. A Staphylococcus aureus törzsek többnyire a bőr és a nyálkahártyák sérüléseihez csatlakozóan a háziállatokban különféle gennyesedésekkel járó, rendszerint helyi folyamatokat, bőrgyulladást, hallójárat-gyulladást, tályogképződést, a lábvégek gennyesedéseit, ezenkívül méhgyulladást, tőgygyulladást stb. okoznak.

A Staphylococcus aureus okozta fertőzések az emberben is gyakoriak (bőrgyulladás, mandulagyulladás, hörghurut, szívbelhártya-gyulladás stb.), ezeknek azonban nincs köze az állatok staphylococcosisaihoz. Megjegyzem, hogy egyes Staphylococcus aureus törzsek ha szobahőmérsékleten tárolt ételekben tömegesen elszaporodnak, emberben az étel elfogyasztása után 4-8 óra múlva émelygéssel, hányással, hasmenéssel járó ételmérgezést okozhatnak. Az ételmérgezést okozó törzsek rendszerint emberi eredetűek, a bőrről, torokból kerülnek az élelmiszerekbe illetve ételekbe (Varga).

A Staphylococcus-fajok a nem spórás baktériumok között a legellenállóbbak közé tartoznak. Beszáradt váladékokban hónapokig életképesek maradnak. Hevítés hatására 60 °C-on fél óra alatt rendszerint elpusztulnak. A fertőtlenítőszerek közül a formalin 3 %-os oldata 30 perc alatt, a klórlúg 3 %-os, a szervesjód-tartalmú fertőtlenítőszerek 0,5 %-os oldata pedig 10 perc alatt öli el a Staphylococcusokat.

A FERTŐZÉS MÓDJA

A külvilágban rendkívül elterjedt baktériumok mindenekelőtt a bőrnek és a száj nyálkahártyájának, a kötőhártyának sérülésein át jutnak a szövetek közé. Ezenkívül bejuthatnak a csecsbimbó nyílásain át és a hüvelyen keresztül is a szervezetbe. Továbbá mechanikailag átvihetik a kórokozót egyes külső vérszívó paraziták is a bőr vagy akár a tejmirigy szövetébe. Itt többek között a nyúlbolhát kell megemlíteni.

A betegség kifejlődésében jelentős szerepet játszanak a kedvezőtlen higiéniás körülmények, a nyulak sötét, nedves, piszkos helyeken tartása, ahol a kórokozók különösen könnyen elszaporodnak.

Ugyancsak elősegítik a betegség kifejlődését a ketrecekből kiálló szögek, drótdarabok, éles fém alkatrészek és a durva alom is, mert ezek a bőrt felsértve kedvező feltételeket teremtenek a baktériumoknak a szervezetbe való behatolásának.

Gyakran a kevés tejet termelő anyák fiókái is felsebezhetik a csecsbimbókat. Ha az anya kevés fiókát ellett, de jól tejel, a tejmirigyben pangó tej is előidézheti a gyulladást, amelyet a bimbócsatornákon beszaporodó baktériumok gennyes gyulladássá változtatnak.

A nyúl szervezetébe került staphylococcusok előbb a fertőzés helyén szaporodnak el, majd betörve a vér- és nyirokáramba, eljutnak az állat különféle szerveibe és szöveteibe. A kórokozók megbetegítő hatását elsősorban az általuk kiválasztott toxinok idézik elő. A fertőzés helyén a szövetek elgennyesednek, kötőszöveti tokkal határolt tályogok keletkeznek, melyek 1-2 hónap elteltével feltörhetnek és tartalmuk a külvilágra ürül.

Amint arról már szó esett, a baktériumok bekerülhetnek a véráramba és így a különböző szervekben bizonyos idő múlva újabb tályogok keletkezhetnek.

A megnyílt tályogból ürülő genny beszennyezi és ingerli a környező bőrt. A nyúl vakarózik és így sebeket és karcolásokat ejt magán. Ezekbe ismét bejutnak a staphylococusok, és ily módon újabb tályogok keletkeznek a régi körül. A betegség lefolyása attól függ, hogy hol hatolnak be a baktériumok a szervezetbe, mennyire virulensek (=fertőzők - és megbetegítő-képesek) és milyen a nyúl szervezetének ellenálló-képessége.

MILYEN KÓRFORMÁKAT OKOZNAK?

A baktériumok a szövetek közé jutva különféle kórformákat idéznek elő:

1. Vérfertőzés

2. Gennyes bőrgyulladás, a bőr alatti kötőszövetben tályogképződés

3. Gennyes kötőhártya-gyulladás

4. Elhalásos tüdőgyulladás

5. Tejmirigy-gyulladás

6. Méhgyulladás (vetélés)

7. Gennyes gyulladás a különféle szervekben (talpfekély, a lábvég lágy szöveteinek a csontig történő elhalása, izületgyulladás, a középfül gyulladása stb.)

Az elsődleges vérfertőzés gyakrabban 2-7 napos fiókákban, ritkábban a választási korban jelentkezik. VÖRÖS szerint a szopóskori veszteségeknek 13 %-a ebből adódhat. A szopós nyulak rendszerint a staphylococcusok okozta tejmirigy-gyulladásban megbetegedett anyanyúltól a szopáskor fertőződnek.

A másodlagos fertőzés egyes szervek staphylococcusos fertőzéséhez többnyire tejmirigy-gyulladáshoz és méhgyulladáshoz társul.

MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?

Fiatal nyulakban a staphylococcusok okozta gennyes bőrgyulladás gócokban jelentkezik vagy a szőrtüszők és a faggyúmirigyek megbetegedésében (acne) nyilvánul meg.

A bőr alatti kötőszövetben is kialakulhatnak tömör kötőszöveti burokkal körülvett gennyes tályogok. Ezeket a bőrsérülések folytán vagy a bakteriémia során odajutott staphylococcusok okozzák. Gyakran keletkezik tályog a fejtető bőr alatti kötőszövetében, ha az etető- és itatóedényeken sérülést okozó felületek vannak.

Idősebb állatokban a staphylococcusok okozta bőrfertőzés talpfekélyt okozhat. A talpakon kifejlődő tályogok - minthogy ezek állandóan érintkeznek a ketrec dróthálós fenékrácsával - gyorsan megnyílnak és átalakulnak fájdalmas, vérző, lassan gyógyuló fekélyekké. A nyúl ilyenkor gyakran váltogatja a lábait, étvágytalan, lefogy. A talpfekélyek idősebb, többnyire 3-4 éves, nagytestű tenyészállatokon szoktak előfordulni. Elősegíti a betegség kifejlődését a megfelelő higiénia, pl. a takarítás hiánya, mert a vizelettől nedves és felrostozódó deszkapadló, valamint a durva drótháló a talp bőrét fellazítja illetve felsérti. A talpon a hámhiányokon beszaporodó baktériumok igen fájdalmas és gennyesedéssel járó gyulladásos folyamatot indíthatnak meg.

Ugyancsak előfordulhat a gennyes kötőhártya-gyulladás, mely akár önállóan jelentkezik, akár pedig egyéb szervek staphylococcusos fertőzéséhez (pl. bőrgyulladás, méhgyulladás stb.) csatlakozik.

Nem ritkán jelentkezik a staphylococcusok által okozott mastisis (=tejmirigy-gyulladás), mely főként a hátulsó tejmirigy-részleteket érinti. Az anya olykor másodlagos vérfertőzésben pusztul el. Ha tályog a tejmirigyekben keletkezik, vagy a másodlagos fertőzés során oda lokalizálódik, kiterjedt duzzanat keletkezik - emlékezzünk Olvasónk levelére -, amely viszonylag gyorsan átterjed a szomszédos tejmirigyekre. Az érintett rész felett a bőr kipirul, majd sötétvörös, néha szederjes színűvé változik. Ha a bimbót megnyomjuk, sűrű tej ömlik tele gennyel, olykor túrószerű alvadékkal, néha vérrel. A testhőmérséklet emelkedik, az állat elveszíti az étvágyát, és gyakran 2-3 nap után elpusztul.

Rendszerint az ellés után alakul ki méhgyulladás, de előfordulhat a kórokozók által kiváltott magzatelhalás és vetélés is.

Ha a kórokozó bejut a vérpályába és bakteriaemia alakul ki, előfordulhat a staphylococcusos eredetű ízületgyulladás, az olykor kialakuló középfülgyulladás miatt pedig a nyulak ferde fejtartása.

A vérfertőzés során az elmondottakon kívül a legkülönfélébb szervekben, így a májban, a vesében, a szívizomzatban, az agyvelőben, a herében, a nyirokcsomókban, a csontvázizmokban stb. is kialakulhatnak gennyes tályogok.

A nyulak Staphylococcus okozta bronchopneumoniája (=tüdőgyulladás) fiatal, választott és növendék nyulakban fordul elő. A szopósnyulak rendszerint az anyjuk orrváladékától vagy a választást követően társaiktól aerogen (=belégzés) úton fertőződnek. A klinikai tünetek kialakulását hajlamosító hatások, így a zsúfolt elhelyezés, nedves, huzatos istálló, az ammóniával terhelt légtér stb. segítik elő. A betegség főként a választás körüli korú, illetve a fiatal növendékeket érinti, de szórványosan a felnőtt nyulak is megbetegszenek.

A fertőződést követően néhány nap múlva savós-gennyes kötőhártya-gyulladás, orrfolyás, tüsszögés, köhögés, majd a légutakban és a tüdőben kialakuló gennyes gyulladás következtében fokozatosan súlyosbodó, nehezített légzés alakul ki.

Boncoláskor kiterjedt tüdőgyulladás látható, a légcsövet a gennyes váladék csaknem kitölti, a tüdő területének rendszerint a 80-90 %-a a gennyes gyulladás áldozatává válik.

GYÓGYKEZELÉS

1. A beteg állatokat lehetőleg egyedileg antibiotikumokkal kell gyógykezelni. Erre jól beváltak a penicillin mellett az oleandomicin, eritromicin, a tetraciklinek stb. Az alkalmazott gyógyszer kiválasztásában iránymutató lehet a baktériumok antibiotikum-érzékenységének a meghatározása. VETÉSI felhívja a figyelmet arra, hogy miután egyes Staphylococcus törzsek penicillinázt termelnek, a kezelések során ezt figyelembe kell venni.

2. Az előrehaladottan betegeket az állományból célszerű eltávolítani, a többit pedig ivóvízbe vagy a takarmányba kevert antibiotikumokkal kezelni.

3. A gyógyszeres kezeléssel egyidejűleg nagyon fontos a hajlamosító hatások kiiktatása, amint arról az előbbiek során már olvashattunk (száraz, huzatmentes, tiszta levegőjű istálló, szellős elhelyezés és az állatok keverésének az elkerülése stb.).

MEGELŐZÉS

A betegség megelőzése nagyon fontos feladat:

1. A hajlamosító hatásokat ki kell küszöbölni (zsúfoltság, huzatos, nedves istálló, ammóniával terhelt légtér stb.).

2. Gondoskodni kell a megfelelő higiéniás feltételekről (rendszeres takarítás stb.).

3. Az istálló fertőtlenítését programszerűen el kell végezni.

4. Különös gondot kell fordítani az ellési-higiéniára.

5. A ketrecekben az etető- és itatóedényeken levő éles, hegyes részeket meg kell szüntetni.

6. A tejmirigyek megbetegedésének megelőzése érdekében elengedhetetlen az ellést követő első néhány napban a rendszeres fészekvizsgálat, amely során az anyák tejmirigyét meg kell vizsgálni. Ha azt tapasztaljuk, hogy a fiókák az emlőket megsértették, megharapták, azonnal gondoskodni kell a sebek ellátásáról. Arról is meg kell győződni, hogy van-e az anyának elegendő teje. Ha az anyának nincs elég teje, viszont sok a fióka, akkor a fölös számú fiókákat azonos időben ellett dajkaanya alá kell adni. Ha azt látjuk, hogy az emlőben a tej felgyülemlett, akkor a megduzzadt emlőből fejjük ki a tejet, vagy amennyiben az anyának nincs elegendő fiókája, úgy a lehetőség szerint rakjunk alá más anyától néhány fiókát.

7. A megfelelő takarmányozással kell gondoskodni az állatok jó ellenálló-képességéről!

A HÁZINYÚL STREPTOCOCCOSISA

A streptococcusok Gramm pozitív gömb alakú, láncokat képző baktériumok. Széles körben elterjedtek, megtalálhatók az ember és az állatok szájüregében, az emésztőcsatornában, a légutakban, a húgy- és nemi utak nyálkahártyáin, de egyes fajok jelen vannak a tejben, tejtermékekben, egyéb állati és növényi eredetű élelmiszerekben és a szennyvizekben is.

A kórtanilag fontos streptococcusok túlnyomó többsége a pyogen (=gennykeltő) streptococcusok csoportjába tartozik.

A streptococcosis házinyúlban vérfertőzésben, tüdőgyulladásban és különböző szervekben gennyes gyulladásban, főként tályogképződésben nyilvánul meg.

A streptococcusok elsősorban az újszülött nyulakban vérfertőzést okozhatnak. Boncolás során a lépduzzanat mellett, a savós hártyák alatt, különösen nagy számban a mellhártya és a szív külső hártyája alatt vérzéseket lehet látni, a zsigeri szervekben, a vesében apró, szürkésfehér, elhalásos gócokat lehet megfigyelni.

Hajlamosító okok hatására a streptococcus fajok növendék nyulakban hurutos, hurutos-vérzéses-elhalásos tüdőgyulladást okozhatnak. a fertőzés olykor önálló kötőhártya-gyulladásban és középfül-gyulladásban nyilvánul meg.

Anyanyulakban a betegség kifejlődését elősegítik a laktáció alatt az állat tejmirigyén keletkező sérülések, miután a szopás közben a fiókák felsértik a csecsbimbókat. A sérülésen át beszaporodó streptococcusok először helyi gyulladást, majd vérfertőzést okoznak.

Olykor súlyos fokú agyhártyagyulladás alakulhat ki, amikor az állatok súlyos idegrendszeri tüneteket mutatnak.

A kórokozók többek között penicillinre, eritromicinre és tetraciklinre érzékenyek.

Ami a betegség megelőzését, a védekezést, a hajlamosító hatásokat és a gyógykezelést illeti, általában a staphylococcosis esetében megismert tennivalókat és szabályokat kell betartani a kezelő állatorvos utasítása szerint.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők lapjában 2003. szeptemberében.)

Tátra tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék a Felvidéki barangolás - Tátra című bejegyzésekhez

I. "NYELVHATÁROS VÁROSOK"

I/1 Losonc

I/2 Rimaszombat 

I/3 Rozsnyó
II. KÉT TÚRAPROGRAM
II/1. Krasznahorka

II/1a Krasznahorka vára

II/1b A krasznahorkai várban
II/2. Dobsina

II/2a Útban a jégbarlang felé

II/2b A jégbarlangban
II/3 Poprádon át 
III. A CSÚCS
III/1 Csodálatosan szép a környéket uraló, hatalmas sziklatömb, a lomnici csúcs! 
III/2 Lanovkával a lomnici csúcsra 
IV. TENGERSZEMEK
IV/1 Morskie Oko 
IV/2 A Csorba és a Poprád 
IV/3 Zakopane 
V. A VÁG MENTÉN 
V. Liptoszentmiklós
V/1a Liptoszentmiklós 
V/1b A múzeum 
V/2 Zsolna felé 
V/3 Trencsén 
V/4 Pöstyén, Nagyszombat, Nyitra 

(Ha a fejezetcímekre, ún. linkre ráklikkel, a fejezet megjelenik, olvashatóvá lesz.)
 További képekért és jegyzetekért a szerzőtől a témában kattintson ide!

Tátra V/4

Felvidéki barangolás - Tátra

Pöstyén, Nagyszombat, Nyitra

Pöstyén gyógyfürdője kénes vizű, a hőforrások a Vág szigetein vannak. Hőmérsékletük 60-61 fokos. Igen jó eredménnyel használják ízületi, csont- és bőrbajok esetén. A középkorban a gyógyulni vágyók a források körül ásott, faágakkal megerősített, szalmával bélelt gödrökben üldögéltek. 

A kis templomban a kórházak mellett sok márványtáblán olvashatók a gyógyulás hálaszavai. A különböző fürdőknek keresztneveket adtak: Anna-, Erna-, Márta-fürdő. A település fennmaradt pecsétei Szent Istvánt ábrázolják.

Nagyszombat (Trnava) jellegzetesen papi város! A XIV. században épült híres Szent Miklós templomot nem tudtam megnézni, mert závra volt, bár impozáns, zömök, piros színű dupla tornya jó csalétek a turista számára. A templom körül a belvárosban a tipikus papi épületek egész sora látható. Amikor a török megszállta Esztergomot, 1543 után ideköltözött az esztergomi érsekség.

Pázmány Péter itt alapította meg 1635-ben az európaszerte híres Pázmány Péter Tudományegyetemet, mely később 1777-ben Budára települt át. Nagyszombat környékén nagy csaták dúltak a Rákóczi, majd az 1848-as szabadságharc idején is.

Délután értem Nyitrára. Az erős kőfallal körülvett hegyen épült várban van a székesegyház.

Már 1288-ban püspöki város volt, majd Csák Máté birtokába került. Motorszaküzletében mindenféle alkatrész kapható, de délután 2 órakor már bezár, így sajnos én lekéstem...

Nyitra város látképe.

Komárom előtt néhány kilométerre töltöttem az utolsó (hála a lengyel paprikás konzervnek és uborkának, a legkeservesebb) éjszakát, miután többet vizsgáltam a csillagokat, mint aludtam. Bizonyára a mellettem parkoló Wartburg utasai sem nagyon örültek a sok ajtócsapkodásnak... Végszóként annyit, hogy összesen megtettem 1340 kilométert, Szergej pedig elfogyasztott 119 liter benzint...

Tátra V/3

 Felvidéki barangolás - Tátra

Trencsén

A város jellegzetessége a hatalmas, impozáns vár a város szélén. Már a honfoglalók és a szláv törzsek között is itt folytak a legsúlyosabb harcok. Itt arattak döntő győzelmet Huba, Zoárd és Kadosa vezérek.

Mivel a vár minden ostrommal dacolt, a tatárjárás idején IV. Béla király is itt keresett védelmet. Magát a várost a XVII. század körül építették, tehát elsősorban a várnak volt előbb jelentősége.

Itt székelt a XIV. század elején a lázadó nagyúr, Csák Máté is, míg letörték a hatalmát.

A XV. században a husziták, a XVI. században pedig a reformáció egyik központja.

1708-ban a város mellett zajlott II. Rákóczi Ferenc kurucfejedelem egyik döntő csatája is Heister labancgenerálissal, mely Heister győzelmével végződött.

Nemcsak a várra gyönyörű a "rálátás", de abból is csodálatos panoráma nyílik a városra.

Trencsén nagyváros, a régi Trencsén megye székhelye.

Rózsahegy (Ruzemberek) után hosszú hegyszoros kezdődött, mely az Árva folyó torkolatán túl a szép Kralováni szorossal a Túróci termékeny táptalajra nyílik. Áhitatos meghatottság fog el, amikor a szépségéről oly híres Sztrecsenyói szoroson át Trencsén megye földjére lép a Vág! A szelíden hömpölygő folyó és a hatalmas sziklák a másik oldalon: feledhetetlen élmény.

A 16. és 17. század katasztrófái közepette a városban virágzott a művészet és kultúra. A 16. század második felében habánok telepedtek itt le akik megalkották a híres trencséni majolikát.

A habánusok különböző mesterséggel foglalkoztak, maguk gyártottak mindent, amire szükségük volt. Különösen kitűntek mint szerkovácsok és mint fazekasok. A habánus fazekasok gyártották azokat a majolika tárgyakat, melyek díszei sok úri lakásnak, és becses régi emlékei a múzeumoknak. A köcsögök, korsók, tányérok és tálak díszítéséhez népies motívumokat használtak, ezért ezeket a termékeket elnevezték tót majolikának.

Leggyakoribbak a virágdíszítések, sokszor előfordulnak figurális rajzok is, mint például huszár, csősz, éjjeliőr, szántóvető, szentek képei, továbbá régi várak; némely tárgyakon látni állati motívumokat is.

A megrendelésre készült tárgyakon, nevezetesen a céhek részére készített korsókon és tálakon, melyeket a céhbeliek ünnepélyes összejövetelek alkalmával szoktak használni, vannak különböző felírások, rendszerint humoros, de néha komoly tartalommal, és olvasható az évszám is, mikor készült a tárgy, és ráfestették a céh védőszentjének képét is.

A város nevének jelentése hármasvizű hely. Két szóból tevődik össze: tren és cson. Előbbi hármast jelent, utóbbi pedig vizet. A trencséni várhegyen ma is három forrás fakad.

Trencsénteplic melegvizű forrásait már a római korban is ismerték. Első fürdőtelepét a 16. században emelték, később a fürdőt átéptették, modernizálták, szállodát építettek és hatalmas parkot hozzá. A fürdőkomplexumban a gyógyítás a 19. század végén kezdődött, és ma is működik a gyógyfürdő. Az éjszakát Trencsénben töltöttem egy földútra térve a kertek mögött. Egész éjjel zuhogott az eső! Tartottam attól, hogy a földúton nem tudok kimenni, de Szergej itt sem hagyott cserben!

Sertéskokcidiózis

ÚJABB ISMERETEK A MALACOK KOKCIDIÓZISÁRÓL

Napjainkban igen időszerűvé vált kérdést kaptam S. József miskolci olvasónktól. Idézem levelét: „Tisztelt Doktor úr! Sertéstenyészetemben több koca néhány napos malacainál a tüneteket tekintve a jól ismert kólikához hasonló hasmenés jelentkezett. Ez azonban az előbbi esetektől különbözött, hogy míg az előbbiek során – ha időben történt a gyógykezelés – az antibiotikumok, sokszor egyszerűen a kakaspor (megj. NeoTeSol pulvis, mely ugyancsak antibiotikum) alkalmazása után is általában jól gyógyult, addig most sem a szájon át adott különféle antibiotikumok adagolása, sem pedig az állatorvos által alkalmazott injekciós készítmények nem segítettek a hasmenés megszüntetésében. Igaz, hogy ezúttal nem az egész alom betegedett meg, és egy idő után a hasmenés is megszűnt, de a betegségen átesett malacok megsápadtak és a fejlődésben nagyon visszamaradtak, amit a későbbiek során nem tudtak behozni. Mindezek ellenére a három alomból csak 2 malac hullott el.

Miután a különféle antibiotikumok alkalmazása nem hozott semmiféle eredményt, az állatorvos a malacok kokcidiózisára gyanakodott. Eltalálhatta a bajt, mert a továbbiakban a kokcidiumok ellen alkalmazott szerrel sikerült kivédeni a betegség fellépését.

Szeretnék a betegségről többet is tudni, mert a saját tapasztalataimból csak a csirkéknél fellépett kokcidiózist ismerem, de sem a sertéstenyésztési, sem a Szabó doktor által írt Sertésegészségügyi könyvben – és bár a Kistermelők Lapjában is gondosan elolvasom az állatok betegségeiről írott cikkeket – a szopós malacok kokcidiózisáról, mely ilyen súlyos hasmenést idézne elő, nem olvastam.

Miután nagyobb baromfiállományom is van, azzal kapcsolatban is szeretnék tájékoztatást kapni, hogy a sertés fertőzheti-e a baromfikat és a baromfiknál használt kokcidium-ellenes szerek alkalmazhatók-e a malacoknál?…”

Tisztelt Olvasónk! Abban igaza van, hogy a szakkönyveink a sertés kokcidiózisát csak megemlítik, vagy legfeljebb csak súlyos higiéniás körülmények között, enyhe hasmenést okozó és az állatok egészsége szempontjából jelentéktelen kórokként tartják számon.

Az utóbbi esztendőben azonban mind több külföldi és hazai tudósítást olvashatunk arról, hogy a malacok Isospora suis által okozott kokcidiózisa súlyos gazdasági következményekkel jár, és az eddigi ismereteinkkel szemben sokkal gyakoribb az előfordulása, mint azt korábban feltételezték.

Ezt bizonyítja az is, hogy egyes kutatók Németországban (DRIESEN és mtsai) hasmenéses malacokból származó 2380 bélsárminta elemzése során azt találták, hogy az Isospora suis volt a leggyakoribb ok a malacok hasmenésének az előidézésében.

Nagyon figyelemreméltó, hogy az Isospora a minták több mint 50%-ában fordult elő, ugyanakkor a rotavírus, de az oly sok gondot okozó Escherichia coli is csak utána következett.

A közelmúltban végzett hazai vizsgálatok a sertéstelepek mintegy felében állapították meg az Isospora suis jelenlétét.

A SERTÉS KOKCIDIÓZISA

A kokcidiumok az APICOMPLEXA törzsbe tartozó intracelluláris (=sejtekbe behatoló) paraziták egy csoportját alkotják. Több jól ismert nemzetségét ismerjük. Ilyen például az Eimeria (ismert tény például, hogy az Eimeria tenella a csirkékben a súlyos véres hasmenéssel járó vakbélkokcidiózist okozza), vagy a Toxoplasma (pl. a Toxoplasma gondii úgy az emberben, mint az állatban kialakuló súlyos toxoplazmózist idézi elő, mely terjesztésében a főszerepet játssza a macska).

És ugyancsak ebbe a csoportba tartozik a malacokban súlyos hasmenést okozó Isospora suis is.

Ami pedig a sertés szűkebb értelemben vett kokcidiózisait illeti, oktanában több Eimeria faj és az Isospora suis játszik szerepet. Ma is érvényesnek lehet tekinteni azonban azt a felfogást, mely szerint a sertésben élősködő eimeriák nem tekinthetők igazán patogénnek (kórokozónak).

Merőben más a helyzet az isosporák esetében, amint ezt a továbbiakban látni fogjuk.

A sertés-kokcidiózis fontosságának a megítélése főleg az utóbbi évtizedben megváltozott az alaposabban megismert ISOSPOROSISSAL kapcsolatban nyert újabb ismeretek birtokában.

A KÓROKOZÓ

A bántalom okozója az Isospora suis, az apró egysejtű spórás véglény, mely főként az éhbél nyálkahártyájában szaporodik, de kiterjedhet a teljes vékony-, sőt vastagbélre is.

Az Isospora fajok a sertésen kívül a kutyában és macskában is előfordulnak és akár súlyos hasmenést is okozhatnak, de tudni kell, hogy az Isospora fajok rendkívüli módon gazdaállat-specifikusak. Ez azt jelenti, hogy a malacokat például csak az Isospora suis képes megbetegíteni! Ezzel mintegy válaszolunk Olvasónk ez irányú kérdésére is.

AZ ISOSPORA SUIS FEJLŐDÉSE, SZAPORODÁSA

A sporulált oocystákat (=”petéket”) lenyeli a malac, majd abból a bél üregében kikelnek a sporozoiták és behatolnak a bélhámsejtekbe. Itt számtalanszor osztódva sok utódot hoznak létre, majd minden egyes utódsejt ugyancsak behatol egy-egy újabb bélhámsejtbe. Ez a ciklus kétszer ismétlődik.

Ily módon a paraziták gyors megsokszorozódása nagyszámú bélhámsejt pusztulásához vezet. A fejlődési szakasz végén hímnemű és nőnemű sejtek termelődnek, majd miután a hímneműek megtermékenyítik a nőneműeket, létrejön az oocysta, mely a bélsárral együtt kiürül a külvilágra. Mivel pedig ez a fejlődési, osztódási szakasz az állat szervezetén belül megy végbe, ezt ENDOGÉN FEJLŐDÉSNEK nevezzük.

Miután az oocysta a külvilágra kerül, megfelelő hőmérséklet és nedvesség mellett sporulálódik, „megérik” és létrejön a fertőzésre képes oocysta, amit az állat lenyel, és folytatódik az endogén folyamat. A külvilágon lezajló folyamatot EXOGÉN FEJLŐDÉSNEK nevezzük. A mellékelt ábrán jól látható a kokcidium érési és szaporodási folyamata, az endogén és exogén fejlődése.

HOGYAN TÖRTÉNIK MALACOK FERTŐZŐDÉSE?

A fertőződés oly módon történik, hogy a malacok akár csak néhány nappal a születésük után már felvehetik szájon át, tehát lenyelik a külvilágon sporulálódott, fertőzésre már alkalmas, érett oocysákat (=”petéket”). Az elletők 32-35C-os hőmérséklete, a nedvesség és az oxigén kedvező körülményeket teremt az oocysták sporulálódásához, ami azt jelenti, hogy az ilyen körülmények között akár 12-16 óra alatt is bekövetkezhet.

A malacok közvetlen környezetében mindenütt jelen lehetnek ezek a fertőzésre alkalmas oocysták, nevezetesen a kocák csecsbimbóira tapadva, az ól alján, de közvetlen fertőzési forrásnak leggyakrabban az oocystákkal szennyezett nem sima felületű padozatot tartják.

Tudni kell, hogy viszonylag kevés oocysta is elegendő lehet a klinikai tünetekben is megnyilvánuló kokcidiózis kialakulásához.

Mivel pedig egy teljes fejlődési ciklus – az új paraziták képződésétől addig a szakaszig, amíg maguk is fertőzésre alkalmassá válnak – mindössze néhány napot vesz igénybe, a születést követő első 10-14 napban hatalmas mennyiségű fertőzési alak, vagyis már fertőzésre alkalmas, érett oocysta (=”pete”) képződik a malacok környezetében.

CSAK A FIATAL MALACOKBAN OKOZ KLINIKAI TÜNETEKET

Klinikai tünetek szinte kizárólag a szopós korban – számos bizonyíték szerint leggyakrabban az 5-20 napos kor között – jelentkeznek. Mivel a hasmenés jellemzően a fiatal korban alakul ki, az irodalomban helyenként „Tíznapos hasmenésként” emlegetik a betegséget (10-days scour).

A hasmenés azonban korábban, akár már a hatodik naptól és később, egészen a három hetes korig kialakulhat. Az Isospora megbetegítő hatása és a fertőzés iránti fogékonyság az állatok korával fordított arányt mutat és a fertőzés immunitást létesít! Egyéb vizsgálatok is arról tanuskodnak, hogy az Isospora suis jó immunogén tulajdonságú, és részben ez is magyarázza az idősebb sertésekben való ritka előfordulását.

A három hetes kor után nagyon kicsi az esélye a klinikai tünetek kialakulásának, azonban az Isospora suis még kimutatható a bélsárból. Azt tapasztalták, hogy ebben a korban súlyos mesterséges fertőzések még előidézhetők olyan állatokban, melyek korábban nem voltak parazitás fertőzésnek kitéve, de a klinikai lefolyás nem olyan súlyos, mint a fiatalabb állatokban.

Mindebből az a következtetés is levonható, hogy a malacok a későbbi életkorban elveszítik a fogékonyságukat, következésképpen az Isospora suis által okozott kokcidiózis csak a malacoknál okoz az állatok egészsége szempontjából jelentős megbetegedést.

AZ ISOSPORA SUIS KÁRTÉTELE

Amint az előbbiek során olvashattuk, a parazita behatol a bélhám sejtjeibe és azokat, de olykor a teljes nyálkahártya-réteget is elpusztítja. Pedig tudvalevő, hogy a vékonybélszakasz megfelelő működését a bélbolyhok ép felülete biztosítja. A fertőzés során megváltozhat a bélboholy szerkezete, a bélbolyhok leválhatnak, sorvadhatnak és összeolvadhatnak. Mindezek következtében a felszívó felület csökken, sőt egy elhalásos bélgyulladás is kialakulhat.

A károsodás mértékét illetően, a fertőzés súlyosságától függően különbségek vannak ugyan, de még egy átlagos fertőzés is jelentékeny elváltozásokat okozhat.

És mindez milyen következményekkel jár?

1. A károsodott bélszakaszok emésztési funkciója nagymértékben csökken.

2. A tápanyagok felszívódása károsodik a felület csökkenése miatt.

3. Az emésztőenzimek hatástalan formában termelődnek.

4. A bél egyensúlyi állapota megbomlik.

5. Hasmenés jelentkezik.

6. Gyengül a testtömeg-gyarapodás.

7. A bélhámsejtek károsodása utat nyit a másodlagos kórokozók behatolására.

A nyálkahártya viszonylag gyorsan regenerálódik, és néhány nap alatt már új epithel-réteg (bélhám-réteg) fejlődik. Az emésztési funkció azonban ebben a fázisban még nem működik rendesen egészen addig, amíg a bélbolyhok nem nőnek vissza eredeti állapotukba.

MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?

Bár a kis állatok bágyadtak, levertek, de a legjellemzőbb tünet a néhány napig tartó vízszerű, sárga, olykor habos, később kenőcsszerű bélsár ürítése. A hasmenés tehát különböző súlyosságú lehet és a fehértől a sárga színig, a kenőcsszerű bélsártól a vízszerű hasmenésig változhat. Az állatok dehidrálttá válnak, fejlődésükben visszamaradnak és a tervezett testtömeg-gyarapodást nem érik el. A malacok a szopást nem hagyják abba, és vér sohasem fordul elő a bélsárban. Az Isospora suis fertőzöttség következtében az elhullási arány alacsony, vagy közepes, de választásig az almokban kialakul a „szétnövés”, mivel a betegség súlyossága malaconként különbözik egyazon almon belül is.

A GYÓGYSZERES VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGE

Igaz, hogy számos kokcidium-ellenes szer van forgalomban, de ezek klinikai hatékonysága a sertés esetében nem éri el a kívánt szintet.

Jól bevált viszont a malacok kezelésére a nemrégen forgalomba került BAYCOX 5%-os szuszpenzió, mely alkalmazásával kapcsolatban az előállító cég az alábbi tájékoztatást adja:

1. Egyetlen egyedi szájon át történő kezelés az élet első hetében, nevezetesen a 3, 4 vagy 5 hetes korban adagolva védelmet nyújt a malacok kokcidiózisa ellen.

2. Eredményeként jelentősen csökken a 2 és 3 hetes kori hasmenések száma. A malacok vitalitásában tartós javulás figyelhető meg.

3. Az almok egységesebbek, a malacok a fertőzési nyomástól és a választás időpontjától függően mintegy 500 grammal nehezebbek a 3-4 héten történő választáskor.

4. A választást megelőző időszakban egyértelmű csökkenés mutatható ki a hasmenéses tünetek miatt alkalmazott antibiotikumok felhasználásában.

A malacok kokcidiózisának megelőzésére alkalmazható vakcina egyelőre nincs forgalomban.

MIKOR GONDOLJUNK A KOKCIDIÓZISRA?

1. Amikor főként a 2-3 hetes korban hasmenés jelentkezik a malacokban.

2. Amikor a bélsár pépes-vízszerű állagú, sárga-fehér színű, olykor habos, később pedig kenőcsszerűvé válik.

3. Amikor a hasmenés antibiotikumokkal nem gyógyítható.

4. Az állományfertőzöttség szempontjából nagyon ajánlatos a fertőzöttség megállapítására bélsárvizsgálatok útján a kórokozó kimutatása. Ennek lebonyolítása az állatorvos feladata.

VÉDEKEZÉS

1. A kórokozó behurcolásának megakadályozása! Nagyon fontos, hogy az oocysták ne kerülhessenek az idősebb malacoktól az újszülöttekbe, de arra is ügyelni kell, hogy a tisztogató eszközökkel vagy más úton (seprű, lábbeli) a gondozók se hurcolják be a kórokozót.

2. Fontos a fiaztató alapos takarítása, forró vizes lemosás, esetleg perzselő használata.

3. Be kell tartani az alapszabályt: egyszerre betelepíteni, és egyszerre üríteni.

4. Hatékony (pl. krezolos) fertőtlenítőszert kell használni.

5. Biztosítani kell a fiaztató teljes kiszáradását a következő beólazás előtt.

6. A higiéniai intézkedések fontosak, de önmagukban nem elégségesek. Amennyiben megjelenik az állományban a kokcidiózis, a leghatékonyabban a Bycox 5% szuszpenzióval lehet védekezni. A gyógyszer a kokcidiumok fejlődési ciklusát megszakítja, a parazita szaporodását az összes intracelluláris (=sejten belüli) szakaszban károsítja. A malacokat 3-5 napos korban kell kezelni a gyógyszerhez mellékelt adagolóval. Az alomban levő összes malacot gyógykezelni kell! Minden malacnak 0,4 ml/ttkg szuszpenziót kell beadni szájon át az adagoló segítségével. A malacokat csak egyszer kell gyógykezelni.

A kokcidiózis veszélyes betegség, hasmenés esetén gondolni kell erre a bántalomra is, és gondoskodni kell a malacok védelméről.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2005. januárjában.)