2013. március 31., vasárnap

Ausztrália I.

UTAZÁS AUSZTRÁLIÁBA
Ausztrália felfedezése




1995. november 14-ént írtuk, amikor egy komoly útra vállalkozva Londonba utaztunk, mert ott kaptunk csatlakozást egy ausztráliai repülőjáratra. Az átszállás előtt (amint a kép is tanúskodik róla), jókedéllyel, fitten, fotóapparátusaimmal felszerelve, derűsen állok a fényképezőgép elé.





Egy módfelett előkelő szállodában, a Hotel Excelsiorban kaptunk helyet, ahol mindössze egy rövid időt tölthettünk - szinte pihenés nélkül - mert nagyon hamar indulni kellett a reptérre, hogy egy rendkívül hosszú és kimerítő utat tegyünk (a végére teljesen kifacsarodva) az ausztráliai Melbourne-ig.





Mit kell tudni Ausztráliáról? Glóbuszunk legkisebb kontinense. Területe 7.614.500 négyzetkilométer, nagysága tehát háromnegyede Európáénak, területéből 82 Magyarország telne ki. A kontinens egész területén 7 és fél millió ember él. Lakosságának több mint 80 százaléka nagy-britanniai és írországi telepesek leszármazottja. Az őslakosok száma a meszticekkel együtt nem haladja meg a 80 ezret. A lakosság 34 százaléka anglikán vallású, 27 százalék római katolikus az adatok szerint. Jellegzetesen szabályos alakú földrész. Az északkeleti parton kókuszpálmákkal teleszórt tengerparti részek váltják egymást áthatolhatatlan mangrove erdőkkel, majd 2000 km hosszan a Nagy-korallzátony szegélyezi. Ez utóbbi az 1400 hal- és 400 korallfajtán felül otthont ad ezernyi szivacs-, tengeri sün-, puhatestű- és rákfélének, nem is beszélve olyan bizarr jelenségekről, mint a tengeri tehén, a teknősök vagy medúza, mely mérgével alig fél perc alatt képes elpusztítani az embert, ha közvetlenül kontaktusba kerül vele.





Cook kapitány hat hónapot töltött Új-Zéland partjain 1770-ben, majd áthajózott a mai Sydney közelébe, az ausztráliai partokra, és a brit korona nevében birtokba vette. Hajója, az Endeavour ma is ott áll a kikötőben.





Ma már a hajó turista-látványosság, és amíg mi is felmegyünk a fedélzetére és körülnézünk, kísérőnk elmondja dióhéjban a történetét és a felfedező Cook kapitány rövid életrajzát is.





Jöjjenek fel velem a híres hajóra, nézzük meg az akkori hajóágyúkat, a riasztó csengőt, az élelmiszeres hordókat, és kukkantsunk be a kapitány kajütjébe, közben pedig hallgassuk meg a tájékoztatást!





James Cook (1728-1779) nemcsak a maga századának és nemzetének, de minden kornak legnagyobb tengerjárója és -kutatója azok közül való, akik még egész világrészekkel ajándékozták meg az emberiséget.





Ő talán az első utazó, aki tudós útitársakat visz magával, s akit magát is a tiszta tudományos érdek vezérel.





Még megbotoztatja néha a matrózait, de igazságos és emberséges bíró. A bennszülöttekhez barátsággal közeledik, s nem rajta múlik, ha olykor mégis az ágyúi szavával kell nagyobb nyomatékot adni békés szándékának.





Apja gazdasági cseléd volt, s anyja is cselédsorban élt, amikor egy Yorkshire-i falucskában megszületett. Előbb egy közeli városkában szatócsinasnak adták, majd másfél évi szárazföldi inaskodás után beállt matrózlegénynek egy szénszállító hajóra.





Utóbb a haditengerészthez került, és mind magasabb fokra jutott a ranglétrán, számos ütközetben vett részt, miközben csillagászati tanulmányokat is folytatott és értekezéseket is írt.






A tengernagyi hivatal megbízta egy földkörüli expedícióval, és 1768. augusztusában útnak is indult a 370 tonnás Endeavour a felfedező útra.






Cook érdeme, hogy megtalálta a skorbut prevencióját. Hawaiiban érte a halál, ahol a bennszülöttek meggyilkolták.

2013. március 30., szombat

Muzsikusok

Muzsikusok különböző országokból - a teljesség igénye nélkül. Ha az alcímekre ráklikkel, a teljes fejezet, melyben a kép szerepel, megjelenik.




Az utcasarkon vártak a zenészek, és eljátszották a magyar Himnuszt. Ez biztosan előre megszervezett volt a baksis reményében.





Az egyetemista fiú (ha ideje engedi), ugyancsak kijön furulyájával a piacra, a járókelők pedig szívesen és megértően támogatják is némi adománnyal. Vajon a zenéjét vagy a hozzáállását? Ki tudja, hogyan is van ez belgáéknál...





Estefelé érkeztünk a fővárosba, Santiagoba, és azonnal készülnünk kellett egy esti folklórprogramra a Santiago Revübárba. 17400 (!) forint volt a belépő dollárban. Már javában játszott a zenekar, amikor megérkeztünk.





És milyen volt az őslakosok vallása? Annyi bizonyos, hogy a tüzes napgolyó a polinéziai istenségek közé tartozott, de különösebb tiszteletben nem részesítették. A legfontosabb istenség a Rongo, a mennydörgő, a lármázó. Nevének jelentése szerint az ópolinéziai mennydörgés- és esőistent testesíti meg. Mint ilyen, védőura volt a kultúrnövényeknek és a földművelésnek is. Neki áldozták nagy ünnepeken az első gyümölcsöket, hozzá imádkoztak az életet adó csapadékért, a növények termékenységének szükségszerű előfeltételéért. Hozzá szól az ünnepi himnusz, amit elmond az atyafi, és dübörgő dobpergéssel ad nyomatékot az imádkozó a kívánságának. 





A hollandiai séták arculatához hozzátartozik az utcai zenész: a hegedűs, a gitáros, a verklis és az énekes is. Azt tartják, hogy ezek aláfestik a hollandus városok életét. Megáll a járókelő, a biciklis, sőt még udvariasságból az autósor is lassít, a verkli közelében kinyílnak az ablakok, és kialakul a gyermekgyűrű, hallgatják a verkliből előhívott régi melódiákat.





A gamelán zenekar húzza a talpalávalót.





Nagyon meghatódtunk, mert az előadás végén egy magyar népdallal búcsúztattak bennünket. Különleges kiejtéssel - ami még különlegesebbé tette az előadást - de tökéletes dallammal.



 

Noha a hivatalos nyelv a spanyol, sok indián nyelv ugyancsak használatos. A gyarmati örökséget jelentő lenyűgöző épületek ellenére a kolumbiai városokban a munkanélküliség és a lakáshiány súlyos gondjával küszködnek. Az illegális kábítószer-kereskedelem, a bűnözés és erőszak árnyékot vet a tisztességes emberek életére... A kabaréban viszont igazán kikapcsolódtunk!


Kuba 



 Szegények, ám vidámak. Esténként revü, dal, tánc és csodálatosan szép táncosnők. Az énekes éppen a legdivatosabb dalt, a Quantanamerat énekli. Ez egy igen kedvenc daluk.





 A hangulatot a Pengetős zenekar biztosította, mely igazán kellemes és élvezhető dallamokat játszott.



Peru 



...játszott a négy hangászból álló zenekar, és hol pattogó muzsikát hallattak, hol pedig kellemes, melankólikus dél-amerikai dalokat adtak elő. Szívesen hallgattam volna még a szórakoztató futamokat, de tovább kellett mennünk, mert rövid idő alatt minél többet akartunk látni ebből a számunkra érdekes világból...




 Egy, az utcákat járó, jókedvű, vidám dalokat éneklő diákcsoporttal találkozunk.



USA 



 Bizony hosszú idő telt el azóta, hogy Telipe de Neve kormányzó parancsára (mindössze félszáz spanyol katona) 1781. őszén telepet létesített itt. Kalifornia kitűnő termőföldje csalogatta ide a farmerek tömegeit, és mintegy 200 esztendő alatt kinőtt Amerika második legnagyobb városa, Los Angeles...

2013. március 28., csütörtök

Hawaii VII

UTAZÁS HAWAIIBA, A MESESZÉP, FÖLDI PARADICSOMBA
Búcsúzás
 



Utunk véget ért. Elbúcsúzunk Hawaiitól, ettől a tüdérvilágtól, amit évente 7 millióan látogatnak meg a nagyvilágból, ahol jómódú amerikaiak visszavonulnak, hogy kiélvezzék a kedvező éghajlatot, a természet szépségét. Ezek a szigetek csupán a csúcsai annak a vulkáni hegyláncolatnak, amely 4000 méternyire tornyosul a vízfelszín fölé, és 2500 kilométer hosszan húzódik a Csendes-óceánon északkelet-délekeleti irányban. Az ember az időszámításunk szerint negyedik században érkezett ide, és amikor a szigeten akkor még elterjedt nagytestű  szárnyatlan madarak könnyű prédának bizonyultak, polinéziai vadászok voltak.





1778-ban érkezett ide J. Cook, aki az európaiak közül elsőnek látta, hogyan egyensúlyoznak a maorik (a mai szörfösök ősei) törékeny fadeszkáikon, hogy meglovagolják a hullámokat. A hawaiiak eleinte istenségnek tartották Cookot, de a britek viselkedését látva hamar változtattak álláspontjukon, és harmadik utazása során, 1779. február 14-én itt végeztek a felfedezővel. Majd jöttek a hittérítők, akiket leginkább a szigetlakók botrányos meztelensége aggasztott és a hula, az évszázados provokatívnak tekintett táncuk is. Több évtizedes kemény munkával a papoknak sikerült is formátlan ingruhák mögé rejteni a bennszülött lányok kísértésbe ejtő testét. Aztán az amerikai kereskedők jóvoltából a déltengeri szigetek mítoszai hamarosan átadták helyüket az üzleti érdekeknek. A szigetlakókat kihalásra ítélték az amerikai üzletemberek és a nyugatról behurcolt betegségek.





Gyakran kiülünk nejemmel a tengerparti megszokott helyünkre, ahol rendezem a jegyzeteimet, megbeszéljük aznapi élményeinket és élvezzük a bódító virágillatot és a tenger pihentető, egyhangú mormolását. De bizonyára felvetődik több Olvasónkban is a kérdés, hogy vajon ki is e csodás hely felfedezője, aki itt is lelte szörnyű halálát, Cook kapitány? 1728-ban született, apja és anyja is gazdasági cseléd volt. Tanítója, akitól az írás-olvasás mesterségét megtanulta, jegyezte meg róla, hogy kis növendékének jó számoló és kitűnő matematikai érzéke van! 17 éves korában apja beadta a közeli tengerparti városka szatócsüzletébe inasnak. Másfél évi inaskodás után beállt matrózlegénynek, majd nagy lelkesedéssel vetette bele magát a matematikai és csillagászati tudományok rejtekébe. Hamarosan sorhajóhadnagy, majd tengerészeti mérnök lesz, amikor több csillagászati értekezése is megjelenik. Földkörüli útjain bebolyongja Óceániát, Ausztráliát is többek között. 1778-ban harmadik útja során felfedezi Hawaiit. Itt a bennszülöttekkel vívott formális ütközetben visszavonulás közben, amikor ő is utolsónak akart csónakba szállni, hogy fedezze bajtársait, legázolták és agyonszurkálták a szigetlakók. Ötödmagával holtan maradt a csatatéren, melyet ő fedezett fel...





1998. február 22-én a kora reggeli órákban alig bukkant még elő a nap, indulunk a repülőtérre. És lám, a pálmafák is búcsút intenek nekünk a kellemes tengeri fuvallat leheletére. Mi is elköszönünk Hawaiitól, a feledhetetlen földi paradicsomtól!

2013. március 27., szerda

Hawaii VI/3

UTAZÁS HAWAIIBA, A MESESZÉP, FÖLDI PARADICSOMBA
Meglátogatunk egy polinéz települést




Amíg meglátogatunk egy polinéz települést, és körülnézünk a házban, egy rövid tájékoztatást hallgatunk meg a halál utáni hitvilágukról. A legfontosabb istenségek mellett megtaláljuk a halottak szellemeit is, akik - miután a test elenyészett - veszélyekkel teli út után a halottak birodalmába érnek. Ez az alvilágban van, nyugaton a mondák ködébe burkolt Hawaiiban, a polinéziaiak egykori őshazájában.





Mikornéziában a lakóházban vagy közvetlenül a ház közelében a földbe temetkeznek, de él a tengeri temetkezés szokása is, amikor a halottat a hullámokra bízzák, vagy a tengerbe süllyesztik. Így temetik többnyire a nemeseket is, tehát ez a temetkezési mód későbbi, mint a földbe való temetés. A polinéziai szigeteken gondosan bánnak a holttesttel, különösen a nemesek esetében, akik már életükben is istennek kijáró tiszteletben részesültek.





A koporsó gyakran csónak alakú vagy éppenséggel egy csónak. Egyes szigeteken az előkelők holttestét még mumifikálták is, majd a templom előtti emelvényen ravatalozták fel. A hulla szétoszlása után a koponyát és a csontváz részeit különleges ereklyetartókban, szentélyekben vagy barlangokban őrizték.





Más szellemek - hitük szerint - szerteszét bolyongtak a szigeteken, és a hozzátartozóikat óvták a fenyegető veszélytől. Gonoszabbul viselkedtek azok, akik az embereket ijesztgették és gyötörték. A hátramaradottak minden esetben arra törekedtek, hogy jóban legyenek a halotti szellemmel.





Étel- és ékszeradományokkal igyekeznek jóindulatukat biztosítani, a halott főnöknek pedig rabszolgákat áldoztak.





Volt olyan sziget, ahol az özvegy felakasztotta magát, hogy a halott a túlvilágon se nélkülözze a feleségét. Samoán, Tongán és Tahitiben a gyászt kifejező csonkítások éltek szokásként, például az ujjukat vágták le.





A polinéziai a tenger embere. Létfenntartásának alapja az óceán, a hal és a tengerigyümölcsök bőségszaruja. Szókincse egyébként több száz halfajta nevét tartalmazza. Halászzsákmányának egy részét közvetlenül a piacon adja el - a lázas és vidám hangulatú tömegtalálkozón. Hajnali 5 órától kezdve kiabálnak, sürgölődnek, gesztikulálnak.





Az árusok pultjain színek, szagok, ízek kavalkádja. Tarka halak, kagylók, de mangók, papaják, avokádók, karambolák, korosszusdiók, ananászok, grépfrútok, narancsok, zöldcitromok, banánok, vanília, kókuszdió. Ezzel szemben a hús (elsősorban disznó és csirke) az ünnepnapokra van fenntartva.





A hagyományos polinéziai ház bambuszból és pálmafonatokból készült. Az európaiak érkezése alakította át az épületeket, akik a fát, a követ, a betont is használták építőanyagként. A legújabb építési szabályok a ciklonok elleni védekezésül a meredek lejtésű tetőket és a cölöpös alapozást írják elő.

2013. március 26., kedd

Hawaii VI/2

UTAZÁS HAWAIIBA, A MESESZÉP, FÖLDI PARADICSOMBA
Piac




Elmentünk a piacra és a vásárcsarnokba, ahol számtalan olyan termékkel, gyümölccsel találkoztunk, aminőt még sohasem láttunk és nem ismertünk. A hawaii föld egyik leginkább esőáztatta területe. Évente 12 méternyi csapadék hullik. A felhőknek a 3-4 ezer méter magasságig nyúló hegyláncok szolgálnak csapdaként.





A vulkánok lejtőin lezúduló víz aztán megtermékenyíti a lenti sík vidéket. Érkezésükkor Kr. u. a 400-as években már az első polinéziai gyarmatosítók is megértették, hogy a valódi földi paradicsomba tették be a lábukat. Hawaiin minden vagy majdnem minden növény kihajt és gyorsan növekszik.





A füves puszták és bozótosok lassanként egy háziasított Édenkertnek adták át a helyüket. A 19. században az európaiak gyorsították fel a talaj termővé tételét és az ültetvények telepítését.





A cukornád-mezők hozama a világon az elsők között van. Hawaii ma egy speciális diófajta (az ausztráliai diófa terméséről van szó) termesztésére szakosodott, amelyet az Egyesült Államokba exportál. Még ezzel együtt is a mezőgazdság tizenötször kevesebb jövedelmet hoz, mint a turizmus.





A hawaiiak már a 15. században elkezdték a mocsarak lecsapolását, és egy tudós ember jóvoltából létrehozták első rizsöntöző rendszereiket és vízikultúrai medencéiket.





Az egész szigetvilágban láthatók ezek a mesterséges tavak, de Molokai szigetén van belőlük a legtöbb, ahol legkésőbb vetette meg a lábát a nyugati civilizáció.





A halpiacon se szeri se száma azoknak a tengeri állatoknak, melyeket frissen, jégbehűtve meg lehet vásárolni.





Kaphatók itt halak, rákok, polipok, teknősök és még sok-sok tengeri herkentyű, amit nem is ismerünk.





Már az előbbiek során olvashattuk, hogy a vulkanikus eredetű szigetcsoport egymást követő kitörések sorozatából alakult ki. Trópusi növényvilága fantasztikus, a talaj bámulatosan termékeny.





A táró (az óceáni vidékek jellegzetes gumós növénye), a kopra, a kakaó és a banán a legfontosabb termesztett növények. A honolului vásárcsarnokban minden megkapható, ami csak a szemnek és szájnak ingere. Jó helyzetben voltunk, mert itt mindenki beszélt angolul, dollárral fizettünk, hiszen az USA felségterületén vagyunk.

2013. március 25., hétfő

Hawaii VI/1

 UTAZÁS HAWAIIBA, A MESESZÉP, FÖLDI PARADICSOMBA
Hawaii javak




A szigetek kis farmjai számára nagyon fontos a virágok termesztése. Ezek meglepően kelendőek, a piacokon adják el. Elmentünk egy virágkertészetbe.





Hawaii szigete már az első polinéziai gyarmatosítók idején is, helyesebben már érkezésükkor 2200 virágfajtát számlált. Ma így mondanánk: virág-nagyhatalom volt.





Mára sok eltűnt közülük, más, újabb fajták viszont megjelentek, abban a mértékben, ahogy a bevándorlók hullámai egymás után érték el a szigeteket. A virágillat lenyűgözően bódító, fenséges élevezetet nyújtott.





Az árusoknál megvásárolt virágok többsége az ún. lei, vagyis a híres polinéziai virágkoszorú készítésére szolgál. Megérkezésünkkor a fogadásunkra már a szállodában ilyen virágkoszorút tettek a nyakunkba.





A részegítő illatú lei fonása egyike azoknak a ritka valódi hawaii szokásoknak, amelyek ellenálltak a nyugatiasodásnak. Nincsen ünnepség, házasság, temetés, keresztelő, búcsúünnepség és így tovább, amely lei nélkül méltó lenne a nevére. Nejem nyakába is függesztettek egy nagyon dekoratív és még annál is pompásabban illatozó virágsort.





A halászat, amelyet a hagyományos pirogokról űznek, szintén nem elhanyagolható jövedelemforrás. Több sziget is az Egyesült Államoknak köszönhetően igazi költségvetési paradicsom 1960 óta, amikor is a szigetek amerikai területekké váltak.





A tonhal halászata az amerikaiak által leginkább támogatott gazdasági ágazat. Pago-Pago két nagy konzervgyára több mint ezer embert foglalkoztat, többségük a nyugati Szamoákról érkezett bevándorló.





Hawaiiban néhány ipari tevékenység, például cukorfinomítás is folyik, de legfőbb vagyona a természeti szépsége. Éghajlatában a trópusi napsütés egyesül az enyhe, kiegyenlített időjárással. Az esőzés néha heves, de ez táplálja a látványos, részben ma is működő vulkánok lejtőin tenyésző, buja erdőségeket. Mi is bemegyünk az őserdőbe.
 




A tiszta levegő és a felhőtlen ég a magasabb lejtőket is ideális telephellyé teszi csillagvizsgáló állomások számára.





Nem meglepő, hogy a szigetek idegenforgalmi vonzereje igen nagy. Minden évben nemcsak a szárazföldi amerikaiak milliói számára adnak ízelítőt Polinéziából, ám ugyanennyi azoknak a turistáknak, látogatóknak a száma, akik más földrészekről keresik föl ezt a csodálatos mesevilágot.