Törökország II/3

 UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBA, A NAPFÉNY ORSZÁGÁBA

Erzurum és környéke

1850 méteres magasságban fekszik Erzurum városa 190 ezer főnyi lakosságával. Egy jellegzetes török házat fényképezek. A városból teszünk kirándulásokat a sok-sok régi emléket őrző környékre.

El kell mondani, hogy 1919. július 23. és augusztus 5. között itt tartották Kemál pasa elnökletével a honvédő háborúra való felkészülést, az új parlament létrehozását szolgáló erzurumi kongresszust. 1923-ban a település a tartomány székhelye lett.

Magas fekvésű, kopár vidéken haladunk az egykori Hattuszasz, ma Bogazköy felé. Északi peremén 2000 méter magasságig emelkednek a legmagasabb hegyek. A hettiták egykori fővárosa felé haladunk.

Helyenként nyaktörő utakon, olykor hatalmas, sziklás hegyek között vezetett az utunk. Bogazköy falu után még 26 kilométert egy nagyon gyenge mellékúton kellett megtenni, de a látnivalók még ettől is 2-3 kilométeres távolságra voltak.

Hamarosan feltűnnek az egykori hettita főváros, Hattuszasz romjai. A XX. század első felében megkezdődött ásatások óriási kultúrtörténeti jelentőségű értékeket hoztak a felszínre. Ezek szinte beszélnek, mesélnek a hettiták kultúrájáról, mindennapi életéről. A 4000 évvel ezelőtti történelemről. Persze az egész történetet feltáró szabadtéri múzeum megismeréséhez több kilométernyi területet kell bejárni.

A várost erős falgyűrű vette körül jelentős várkapukkal. Nézzünk körül! Először Arinna napistennőnek szentelt templomkomplexum maradványaihoz érünk. Méreteit tekintve ez a legnagyobb hettita kori építmény, amit napjainkig feltártak. Az egész építményt alacsony fal vehette körül, amelynek csak csekély töredékszakaszát sikerült feltárni. A nagytemplom alapjai terméskőből, a felső építmény, tehát a falak és a tetőzet szárított agyagtéglából készült.

Igen sok kisebb-nagyobb méretű kőedényt, korsót találtak, ezek egy részét láthatjuk a helyszínen, némelyiknek az oldalába az űrtartalmát is bevésték.

A helyiségek egy része hivatalos célokra, így iratok őrzésére is szoltált. A keleti szárny 3 fülkéjéből több ezer ékírásos agyagtáblát is feltártak. Ezekből az ékírásos szövegtöredékekből tudjuk, hogy lakóhelyiségek, irodák voltak. A feljegyzések szerint 208 lakója volt a kiszolgáló épületkomplexumnak, köztük 18 pap, 29 női zenész, 19 agyagtábla-írnok, 33 fablára író tisztviselő.

Ablakaiból nagyon jó panoráma tárult a környékre. A legjobb kilátás abból az ablakból nyílt, mely az uralkodó rezidenciájáé volt. Mi is kinéztünk, valóban mesés kép tárult elénk nem messze egy szép mecsettel.

A városfalon 3 kapu is volt, melyeket minden este bezártak. A hazannu feladata volt, hogy ellenőrizze a lakatok lepecsételését, majd reggel, nyitáskor azok sértetlenségét. Egy félig-meddig épen maradt kapu az oroszlánkapu (a képen). Egy-egy oroszlánszobor védte a bejáratot, melyek közül az egyik sértetlen, a másik azonban az idők folyamán megrongálódott.

A Királyos kapuban egy férfialakot látunk, a gyönyörű dombormű csaknem épen megmaradt. Az ábrázolt férfialak védelmezte a kaput. Tekintete a nyílás felé irányul, fején csúcsos sisak, kezében rövidnyelű szekerce, kardja az övébe tűzve. Királynak vélték, azonban kiderült, hogy egy istenséget igyekszik formázni.

Egy kis múzeum is található néhány relikviával.

Bemegyünk.