Rémtettek II.

Ó, mennyiféleképpen gyötörhet ember embert! (Van-e rá jogalapja?) Néhány "nagy", feledhetetlen, a történelem által is számon tartott kínzásról emlékezünk meg ezúttal (börtönök, háborúk, vallási vagy egyéb meggyőződés miatti kínzásokról, erőszakról) - a teljesség igénye nélkül a szerző képei és jegyzetei segítségével. Ha az ország, város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fotó szerepel, megjelenik.

.

Svájc 

.

.

.

A hajósvendéglő stégje kávézóként, napozóként szép kilátást adva a tó felett. Itt van a városiak és turisták kedvenc tóparti sétánya. A Gilgen házat, a saroktornyos, erődszerű épületet 1731-ben emelték. Az idők folyamán már volt levéltár, kincseskamra, börtön és hídőr-lakás is. Jelenleg tüzértiszti klub. 

.

.

.

Görögország 

.

.

.

A szaloniki fehér torony a török uralom alatt a janicsárok börtöne volt. Csak véres toronyként emlegették. Sok jajkiáltást, kínt és szenvedést nyeltek el e vaskos falak.

.

.

.

Marokkó 

.

.

.

Igen szép, körfonatos díszítésű kapun jutunk be a nagyúr, Ismail mauzóleumába. A bejárat felett zöld cserepes eresz nyúlik előre. A szomszédságban volt a hatalmas föld alatti termekből álló börtön, a hajdani keresztények rabháza. Itt őrizték az erődítéseken dolgozó európai foglyokat. Egy portugáliai fogvatartott volt a 40 ezer embert befogadó fogda tervezője, amiért szabadságot nyert.

.

.

.

Párizs 

.

.

.

A Conciergerie, az Igazságügyi Palota másik szárnya, nem csak a Nagy Francia Forradalom alatt volt börtön, egy része ma is gyűjtőfogház. Innen vitték annak idején a vesztőhelyre Dantont és Robespierre-t is.

.

.

.

Izrael 

.

.

.

A rómaiak elleni lázadás során csatákat vesztett zsidók mindenfelől idemenkültek, mert a háború végén már csak ez az egyetlen erőd tudta tartani magát. De hamarosan itt is megtörtént: megindult a végső leszámolás! A rómaiak valamennyi katonáit a vár köré vonta össze. Az ostromlók élén a X. légió állt, mely a zsidók ellen vívott háborúban, Jeruzsálem elfoglalásában is nagy hírnevet szerzett bátorságáról és kegyetlenségéről is. Mindössze 1000 zsidó harcos állta a 10 ezer római katona rohamát. Hat hónapig hősiesen és elszántan bírták is az ostromot, de közben a rómaiak hatalmas töltést hordtak össze a fal mellé és a védőfalat áttörték. Az élelem ugyan már fogytán volt, de a 12 víztárolóban még 3 esztendőre elegendő vizük volt. A fal áttörése után azonban fel kellett adni a harcot. A várvédő parancsnok egybehívta a harcosait és megkérdezte:
- Mit akartok? A rabszolgaságot, gyermekeitek elhurcolását, asszonyaitok megalázást vagy a halált?
Egyhangúan az utóbbit választották! Előbb minden használható holmit, fegyvert és élelmiszert elpusztítottak, majd a katonák saját társaikat, feleségeiket, gyermekeiket és bajtársaikat is ledöfték kardjukkal, majd az utolsó 10 harcos önmagával is végzett. Hírmondónak csak 2 asszony maradt 5 kisgyermekkel, akik elbújtak az önmészárlás elől, hogy szemtanúként elmondják a rettenetes történetet.
A behatoló római katonák meghökkenve álltak a halálba menekültek tetemei körül! Ezúttal semmiféle örömrivalgás nem volt a győztes csapatban. Ekkor a felsorakozott, ledöbbent légió előtt Salva, a rómaiak vezérlő tábornoka csak annyit mondott:
- Kínos győzelmet arattunk...

.

.

.

Florida 

.

.

.

Amikor Florida megadta magát a spanyoloknak a függetlenségi háború után, egyre többször került sor zavargásokra e helyütt, sőt amikor az amerikaiak maguknak követelték a területet, erőszakos összetűzések sorozata is követte egymást. Mintegy 7 éves háború következett, amikor az amerikaiak megpróbálták az indiánokat visszaszorítani a Missisipi nyugati oldalára. Bizony sok-sok vér folyt, míg kialakulhatott ez az nyugalmas állapot, felépülhettek ezek a luxusüdülők!

.

.

.

Vietnam 

.

.

.

E múzeumban végigélhettük a háború borzalmait! A képen egy amerikai büntető expedíció következményeit láthatjuk. A saigoni rendszerrel ellenséges falut a földgyalu, az embereket a géppisztoly likvidálta.

.

.

.

Mexikó 

.

.

.

Bizony sokkoló hatással voltak ránk az élő szíveket kitépő obszidiánkések, az embervért felfogó edények, a rettenetes halálra váró ezrek kifeszített testét tartó áldozati kövek, az égő szíveket valamikor elhamvasztó urnák, a szívek raktározására szolgáló faragott kőládikák, a rituális emberhús-evésnél a kitüntetett részeket összegyűjtő művészi kivitelű kelyhek és tálak. Elhitték, hogy az aztékok valamennyi más nép meghódítására hivatottak, és ezt Huithilopochtli segítségével el is érhetik. Tulajdonképpen ez a hit hajszolta véget nem érő háborúskodásba és tömeges emberáldozatokba az aztékokat. De kétségtelen, hogy uralmuk felvirágzása és Tenochitlan példátlan jóléte is ennek köszönhető. Az ebből adódó kettősség, a bátorság és félelem volt az azték kultúra alapvető ellentmondása és az emberáldozatok legfőbb magyarázata. Szemléletük alapja, hogy az ember és az isten egymástól kölcsönösen függenek. Az emberáldozás általában nem büntetésből történt. Halálbüntetéssel járó legfőbb vétek az isteneknek járó kötelezettség elmulasztása, a kukorica és a vallásos tárgyak, eszközök ellopása, valamint az asszonyi hűtlenség volt. Fontos szertartásokon nem a halálra ítélt bűnösöket, hanem a legtisztábbakat, legszebbeket, legártatlanabbakat áldozták fel.

.

.

.

Ecuador 

.

.

.

Megkérdeztük az üzlet tulajdonosát, az indián hölgyet, mesélje el, hogy valójában mi ez a zanza. Elmondja. Errefelé laktak a suar indiánok annak idején, akik rettegett hírüket annak köszönhették, hogy a legyőzött és megölt elenségeik fejét levágták, majd különleges eljárással öklömnyire zsugorították. Ez nemcsak az ellenség felett aratott győzelmet bizonyította és a győztes dicsőségét szolgálta, de a győző lelkierejét is megsokszorozta. A zsugorított fejeket függődíszként használták, és az övükön hordták. Ezért preparálták olyan kicsikre, hogy ne legyen kényelmetlen, amint az övükön fityeg. De az is igaz, hogy a kacika addig nem oszt ki leányt a legénynek, amíg legalább egy ilyen fejecskét fel nem mutat a vőlegény.
De vajon hogyan is készül a zanza? A fejpreparálás úgy történt, hogy a nyak nyílásán eltávolították a húst, csontot, agyvelőt, majd forró homokkal töltötték ki a bőrt. Ezután növényi nedvekkel kezelték, mely anélkül zsugorította össze, hogy megráncosodott volna. Megjegyzik, hogy a századunk első felében az észak-amerikai gyűjtők komoly összegeket adtak egy-egy eredeti zanzáért, a gyilkosságok száma emelkedett, de a húszas évektől a hatóság szigorúan megtiltotta a zanza készítését és forgalmazását! Súlyos pénzbírsággal illették a vásárlását és az országból történő kivitelét is. Manapság az élethű másolatokat forgalmazzák nagy sikerrel és veszélytelenül - mondja az eladó hölgy.

.

.

Portugália 

.

.

.

Lisszabontól 135 km-re fekszik a Nabao folyó két partján a kellemes, 13 ezer lelket számláló kisváros, Tomar, melynek fő nevezetessége az 1160-ban épült vár. Valaha a katonai rend tulajdonában volt. A várat abból a célból építették, hogy a Szentföldre vezető zarándokutak biztonságát garantálja a keresztes háborúk alatt. A település a XV. században élte a fénykorát, amikor Tengerész Henrik infáns lett a lovagrend nagymestere és a rend széleskörű jogokat kapott. És joghatóságot kapott minden meghódított tengerentúli országban is! Ez azt jelentette, hogy a lovagrend tagjai a felfedezők hajóin ott lehettek; és az elfoglalt területeken kivették a részüket a helyi lakosság erőszakos térítésében is.

.

.

.

Egyiptom 

.

.

.

Hajóra kellett ülnünk, hogy meglátogathassuk Egyiptom egyik ókori műremekét, a Philae-i templomot, amelyet a nagy gát megépítése előtt a Nílus áradása elöntött. A visszahúzódó Nílusból sziget emelkedett ki, melynek közepén állt a csodálatos templom. A nagy gát megépítésével a duzzadó víz már félig elöntötte, elnyelte, amikor az UNESCO segítségével megmentették oly módon, hogy a templomot darabokra fűrészelték, majd új helyén pontosan az eredeti formájában ismét összeállították 700 méterrel távolabb, Agilkia szigetén. Ízisz ünnep alkalmából 100 ezer ember is összegyűlt itt a templomban, de a szertartásra gyermekeket nem engedtek be, mert a zarándokok tömege nem imádkozó emberekből állt, inkább borgőzös állapotban mókázó, földi élvezeteket - ha kellett, erőszakos úton is - hajszoló férfiakból és kéjesen zsibongó lányokból, asszonyokból. Nem kell ezen csodálkozni, mert Path istennő ünnepén a papnők meztelenül táncoltak a templomban.

.

.

.