Olaszország (I) 5.

BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN 1988-BAN I. RÉSZ

Pádua 

Utunk következő állomása a 200 ezer lakosú ősi egyetemi város a népszerű páduai szent Antallal. A város nevének hallatára Giottóra, a reneszánsz festészet ősére is gondolhatunk, Donatello nagyszerű Gattamelata lovasszobrára vagy Galileire, aki nyugodtan dolgozhatott itt a XVII. század elején, aki csak akkor került az inkvizíció karmaiba, amikor a nyugalmas Padovából a Mediciek firenzei udvarába költözött. A római császárság idején Itália második városa volt. A hunok és longobárdok dúlásai nyomán romhalmazzá vált, de a X. századig mégis magához tért átvészelve a magyarok kalandozásait is.

1222-ben alapították az egyetemét, melyet a felvilágosodás egyik korai előhírnöke, II. Frigyes császár 1238-ban széles keretekre fejlesztett. Egyeteme egyre nagyobb hírnévre tett szert. Európa minden részéből, különösen német, lengyel és magyar területről özönlöttek ide a diákok - elsősorban a római jog tanulmányozására. Ahogyan Bologna az orvosok Mekkája volt, úgy Padova a jogászoké.

Külvárosában az új házak között elszórtan többszázéves villák is akadnak, a néhai "nobilok" nyaralói. Egymást érik a konyhakertek és gyümölcsösök. Úgy mondják: ez Velence éléstára. Mindezek ellenére mi a pavilonban egyetlen szem gyümölcsöt sem tudtunk vásárolni, főként a turistáknak szánt emlék- és használati tárgyakkal volt tömve az üzlet.

Betérünk a szent Antal templomba, az idegenvezetőnk, Verzár István éppen összetereli a magyar csapatot.

A hatalmas arányú S. Antonio templom 7 kupolájával. És ki volt szent Antal? 1231-ben bekövetkezett halála után pár évvel már szentté avatták, és 1237-re elkészítették a nagy templom tervét. Falait két évszázadig emelték. A templom belsejét valaha freskók fedhették. Az 1749. évi tűzvész óta egyszerű falak magasodnak a sok gazdag emlékmű fölé, melyek közül első hely illeti szent Antal kápolnáját. Az oltár körül hátsó falai roskadoznak a sok fogadalmi ajándéktól.

Az épület előtti tágas téren áll Donatello nagyszerű műve, a reneszánsz plasztika egyik fő alkotása, Gattamelata lovasszobra. Ő azokban a háborúkban szerzett érdemeket, melyeket a köztársaság a venetói városokért vívott.

Igen hangulatos a templommal egybeépített kolostor csúcsíves, árkádos udvara. Az épület néhány Tiziano freskót őriz.

A régi városközpont zegzugos szűk utcáit árkádos ódon házak övezik, némelyik 6-800 éves. A múzeum mellett kanyargó patak hídján átkelve meglátogattuk a világ legrégibb, 1514-ben alapított botanikus kertjét, ahol büszkén mutogatták az 1585-ben ültetett pálmát, melyet már Goethe is megcsodált. Sok élménnyel gazdagodva folytattuk itáliai barangolásunkat, és ezúttal Milánóba vettük az irányt.

Olaszország (I) 4/b

 BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN 1988-BAN I. RÉSZ

 Siena (2)

És a hatalmas Dóm tér miről nevezetes? A Campo 1656 óta különös arénává alakul. Augusztus 15-én a Madonna mennybemenetelének napján rendezik meg a Paliót, azt a lovasversenyt, mely egyike a leglátványosabb, legnépszerűbb olasz népünnepélyeknek. A versenyt a hagyomány szerint a város jelképes kormányzója, a Madonna dicsőséségére alapították. Annak emlékére, hogy az Ég és Siena királynője megjelent a montaperti csata győzelmes hadvezérének, Provanzeno Salvaninak a házánál.

A vezetők és a lakosok középkori ruhákba öltözve vonulnak fel harsonaszó és dobpergés közepette a lovasversenyre. A környező paloták ablakai is megtelnek lelkes szurkolókkal.

A győztes contrada (városnegyed) hajnalig tartó vígassággal ünnepli a győzelmet!

Verzár Pista vezetésével gyülekezik a magyar csapat...

A Piazza Salimberin vagyunk. A palota előtt álló oszlop a szobor a várost jellemző farkassal.

A régi kút az impozáns palota, a Palazzo Chigi Saracini udvarán még ma is működőképes állapotban van.

A Palazzo Salimbeni várszerű épületében székel a Monte dei Paschi, Itália legrégibb, 1624-ben alapított hitelintézete. A bankváros jellegzetes intézménye ma is országszerte működik.

Szienai szent Katalin, Olaszország védőszentjének szülőháza felé tart a nagy tömeg, melyhez a magyar csapat is becsatlakozik. De ki is volt szent Katalin? A kelmefestő mester lánya, a középkori Itália egyik legmegragadóbb egyénisége, 1347 és 1380 között élt. Törhetetlen akaraterő, harcos politikum és lírai bensőség, lefegyverző közvetlenség sugárzott személyiségéből. Karakterének tisztasága, a belőle áradó küldetéstudat, melyet annak szolgálatába állított, hogy a pápák Avignonból újra visszatérjenek Rómába. Itália a sok belső háborúskodás után a béke áldásait élvezhesse. Magával ragadta kortársait. Az ő hatásának tulajdonítható, hogy XI. Gergely pápa visszatért Rómába.

Amíg a szent Ferenc templom és kolostor felé haladunk, folytatva a sort el kell mondanom, hogy misztikus elragadtatásában - ugyanúgy, mint szent Ferencen - rajta is megjelentek Krisztus sebei, a stigmák. Több kötetet tesz ki olasz nyelvű levelezése, melyet az olasz irodalomtörténészek a középkori olasz próza, a nyelvi megújulás halhatatlan értékei közé sorolnak. Nem tudott írni, leveleit diktálta, így az élő beszéd közvetlenségével hatnak. Az írásokban a szenvedélyes misztika fonódik egybe az okos politikai érveléssel. Szülőházának minden helyiségét kápolnává alakították át az évszázadok során, miután II. Pius pápa Katalint 1461-ben szentté avatta.

És mivel fejezzük be sienai látogatásunkat? Beülünk a Dóm előtti téren a hatalmas ernyő alatti, utcai presszóba, hogy egy kávé frissítő erejével felidézzük a nagyszerű képeket, élményeket, melyek e városból megragadták a képzeletünket.

Olaszország (I) 4/a

BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN 1988-BAN I. RÉSZ

Siena (1)

Itália műkincsekben, természeti szépségekben olyan gazdag földjén sem találni párját Sienának, az olasz gótika városának! Bár vannak más, hasonlóan gazdag, sőt gazdagabb műemlékvárosok is, de ilyen egységes művészi arculatú, egyetlen stílus igézetében született várost, kecsesen elegáns, vörösesbarna várost nem találunk.

Értékálló ezüstpénzével hamarosan Európa egyik leggazdagabb kereskedővárosa lett. A firenzeiek csak a XIII. század elejétől tudtak rivalizálni Siena bankjaival. A váltakozó szerencsével folyó küzdelemben az 1260-ban vívott montaperti csata során Siena a császári sereg segítségével óriási győzelmet aratott Firenzén.

Amikor a patrícius párt visszaszorult és a gazdag bankár-kereskedő családok kezébe került a hatalom, 1287-1355 között a Kilencek Tanácsa békepolitikájával jólétet, belső egyensúlyt és gazdasági fejlődést biztosított a városnak.

Uralmuk alatt épült a Dóm és virágzott a sienai trecento festészet.

Ugyanakkor épült a Palazzo Publico (városháza), de a fénykor hirtelen tragikus véget ért! Először 1326-ban az éhínség rendítette meg, majd 1347-ben a lakosság kétharmadát áldozatul követelő pestisjárvány sújtotta a várost.

Bemegyünk a Dómba. Építését a város fénykorában, a XII. században kezdték el román stílusban. Homlokzatát 1280 körül a Pisából idehívott Noccolo Pisani fia, Giovanni tervei szerint alakították ki gótikus elemekkel díszítve. A szörnyű pestisjárvány szakította félbe a további építését, mely a munkásokat is meg az anyagi erőket is elvitte.

A Palazzo Publico az egyik legszebb gótikus városháza. Nem olyan várszerűen dacos erőt árasztó, mint a firenzei Palazzo Vecchio, de hatalmas méretei ellenére finomabb vonalú, arányosabb. Az 1300-as években kezdték építeni.

Érdemes felnézni a homlokzatára, ahol szép rajzú, hármas csúcsíves ablakok sorakoznak. Ezek adják a ritmusát, nem bújnak el a durva terméskövek közé, mint firenzében. A Palazzo Publico belsejéhez, termeinek történelmi hangulatához, festményeinek értékéhez még Itáliában is csak a Doge palotáé mérhető.

A Dóm téren galambok miriádjai...

Az üzletekben pedig minden kapható.

A juhok csülökbetegségei I.

Lapunk előbbi számaiban olvashattuk, hogy a szarvasmarhák csülökbetegsége egyike a szarvasmarha leggyakoribb és legtöbb gazdasági veszteségeket okozó bántalmának. A juhok csülökbetegségeinek kóroktana és lefolyása nagyon hasonlít a szarvasmarha azonos csülökbetegségeihez, van azonban néhány olyan szarvasmarha-csülökbetegség, amely a juhon egyáltalán nem fordul elő, más betegségek azonban juhokon olykor tömegesen állománybetegségként jelentkeznek és nagyon súlyos gazdasági veszteséget okoznak.

A juhok csülökbetegségeit számos szakember az egyik legelterjedtebb juhbetegségnek tartja, mely mint olvashattuk súlyos gazdasági veszteséggel jár. A bántalom kialakulásában a megfelelő csülökápolás elhanyagolása mellett mindenekelőtt a kedvezőtlen higiéniai, tartási és takarmányozási körülmények játszanak szerepet, számos esetben azonban a juhok varas szájfájását előidéző vírus tehető felelőssé a kóros elváltozás kialakulásában. Ezúttal is a bántalom megelőzése, a mielőbbi felismerése és megfelelő orvoslása a legfontosabb feladat.

Mivelhogy pedig nem sok olyan állatbetegség van, melynek megelőzésében, gyógyításában (pl. juhok büdös sántasága stb.) a gazda (juhász) szakszerű beavatkozása olyan fontos és eredményes, mondhatnám nélkülözhetetlen lehet, a továbbiakban a juhok csülökbetegségeit, tüneteit, megelőzését és orvoslását részletesebben is elmondjuk.

A RENDELLENES CSÜLÖKALAKULÁS

A rendellenes csülökalakulás juhokban is jelentős szerepet játszik a csülökbetegségek kialakulásában. A juhászatok többségében rendszeresen legeltetik, jártatják a tenyészállatokat, így a csülökszaru növekedése és kopása általában egyensúlyban van. A mozgás következtében a csülök-mechanizmus szabályos, a csülökirha vérellátása jó. A téli istállózás idején azonban, különösen a mélyalmos hodályokban a csülökszaru a hiányos kopások miatt túlnő. Hasonló a helyzet a homokos talajú legelőkön is.

A juh rendellenes csülökalakulásának gyakoribb formái a túlnőtt, a meredek és a csavarodott csülök.

A kóros szarutúlnövés mindegyik formája megváltoztatja az ujjtengely állását, emiatt a sarokvánkosok fokozottan terhelődnek, ami főleg kemény, köves talajon irhazúzódásra vezet. A túlnőtt szaru rései között trágya- és talajrészek halmozódnak fel, ami gennyes folyamatok kialakulásával járhat.

Évente legalább egyszer szükséges a csülökszaru ellenőrzése és szabályozása.

A RENDELLENES CSÜLÖK KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSA

1. Túlnőtt csülökről akkor beszélünk, amikor a hegyfal és az oldalfalak szaruja túlnő, az utóbbiak egymás felé fordulnak, és idővel a talp közepén találkoznak egymással.

2. Amikor a szarufal valamennyi része csaknem egyenletes mértékben túlnő, akkor alakul ki a meredek csülök. Ilyenkor, ahogy a szarufal növekszik, azzal arányosan a talp is mind mélyebbre kerül.

3. Ha a hegyfal szaruja nagymértékben túlnő, az oldalfal a talp alá fordul, majd a csülök dugóhúzószerűen megcsavarodik, és kialakul a csavarodott csülök. A csülkök ollószerűen keresztezik egymást.

A CSÜLÖKSZARU SZABÁLYOZÁSA

A csülökszaru szabályozása egyszerű feladat, ami különlegesen képzett szakembert nem igényel. Az ügyes és lelkiismeretes juhász ezt maga szokta elvégezni. az a szokás, hogy amint a juhász észreveszi a sántító juhot, annak csülkét átvizsgálja, és ha szükséges egy csípőfogó és szaruszaggató segítségével elvégzi a szaru szabályozását is. Tapasztalataim szerint a juhászok többsége szarufaragó bicskát használ a szaru szabályozásához. A szaru megfaragása könnyen elvégezhető, ugyanis a szaru a juhoknál viszonylag vékony és puha, könnyedén faragható.

A szaru faragásakor arra kell ügyelni, hogy a hegyfal szaruját – amit kevésbé terhel az állat – fokozottabban, az oldal- és sarokfalat azonban mérsékeltebben kell megrövidíteni.

MILYEN GAZDASÁGI VESZTESÉGGEL JÁR A CSÜLÖKBETEGSÉG?

1. A csülkök hosszas és fájdalmas elváltozásai az állatokat a járásban és a táplálkozásban gátolják, következésképpen a beteg állatok testtömeg-gyarapodása csökken, az exportbárányok húsminősége pedig romlik. A beteg állatok testsúlya mintegy 10%-kal kisebb, mint az egészséges egyedeké.

2. Csökken a termelt gyapjú minősége.

3. Mintegy 20-25%-kal kevesebb tejet termel az állat.

4. Kisebb testsúllyal születnek a bárányok.

5. Az anyák késve vagy egyáltalán nem üzekednek.

6. Súlyosabb esetekben akár nagyobb számú elhullással is számolni kell.

7. Romlik az állatok ellenálló képessége más kórokozókkal szemben.

8. Többnyire állománybetegségről van szó, és egyidejűleg nagyszámú állatot kell gyógykezelni, ami elhanyagoltabb esetekben már komplikáltabb, és esetleg drága gyógyszerek felhasználását is igénylő feladat, ami ily módon is csökkenti a juhászat gazdaságosságát.

A juhokon gyakorlati nézőpontból a következő csülökbetegségek a legjelentősebbek: a körömcső gennyes gyulladása, a csülökirha gyulladása, a panaritium (ún. büdös sántaság), és bár jelenleg mentes az országunk, szót ejtünk azokról a csülökelváltozásokról i, melyeket egy vírusbetegség, a ragadós száj- és körömfájás idéz elő.

Miután pedig nem egyszer egy vírus okozta bántalom, a hazánkban sem ismeretlen ún. varas szájfájás okozója is előidézheti a csülökbetegséget juhok esetében, ennek a betgségnek az ismertetése sem maradhat el a csülökbetegségek tárgyalásakor.

A KÖRÖMCSŐ GENNYES GYULLADÁSA

A betegség a téli, tavaszi hónapokban gyakori, és akár a juhállomány 10-15 százalékára is kiterjedhet.

MI OKOZZA?

A körömcső gyulladását előidézhetik mechanikai traumák, így akár a durvaszárú takarmányrészek, de a gyulladás minden esetben bekövetkezhet, ha a kivezető cső (nyílás) bárminő okból elzáródik.

A kivezető nyílást pedig elzárhatják a sár, az alomrészek vagy akár a körömcső beszáradt váladéka is. Ilyenkor a pangó váladékba behatoló és ott elszaporodó gennykeltő baktériumok váltják ki a gennyes gyulladásos folyamatot.

Mindazonáltal a bántalmat elsődlegesen is előidézhetik a nyílt sérüléseken behatoló baktériumok. A váladékpangás miatt a duzzanat növekedik, és a gyulladás átterjedhet a szomszédos szövetekre is, ami megterhelési sántasággal jár.

TÜNETEK

A pártaízület dorzális (=a vízszintes sík felett helyeződő) felületén körülírt, a környezeténél melegebb, fájdalmas és tésztatapintatú duzzanat található. A körömcső kivezető nyílása környékén a szőr kihull, az ürülő gennyes váladék a bőrt szennyezi, a tájék szőrzete csapzottá válik.

Amint arról már szó esett, ha a kivezető nyílás elzáródik, a váladék nem tud kiürülni, a duzzanat növekedik, és a gyulladás átterjedhet a szomszédos szövetekre is.

A helyi folyamat súlyosságával arányos fokú megterhelési típusú sántaság (=amikor a beteg lábbal tett lépés hosszabb, mint az ellenkező oldali) lép fel. A betegségre először csupán a sántaság hívja fel a figyelmet.

Tömeges megbetegedés esetén, ha idejében nem történik meg a gyógykezelés, súlyos szövődmények alakulhatnak ki.

GYÓGYKEZELÉS

Ha a lábvég alapos vizsgálata után időben történik meg a szakszerű gyógykezelés, a bántalom jól gyógyul.

1. A körömcső nyílásában levő dugót eltávolítjuk.

2. A váladékot kinyomjuk.

3. Az üreget valamilyen baktériumellenes szerrel (Iosan, Betadine, Ritosept, Sterogenol stb.) ecseteljük vagy átfecskendezzük.

4. Súlyosabb esetben műtéti kezelést kell végezni. Ennek lényege, hogy a kivezető nyílást körülmetsszük, majd a körömcsövet kipreparáljuk és eltávolítjuk, a sebet csomós varrattal zárjuk és kötéssel védjük.

Ha az operált állatokat száraz puha almon tartjuk, azok gyorsan, 5-7 nap alatt maradéktalanul meggyógyulnak.

A JUHOK CSÜLÖKIRHA-GYULLADÁSA

A juhokon a csülökirha-gyulladás két formája fordul elő:

1. A külső mechanikai traumák által okozott heveny aszeptikus (=fertőző kórokozóktól mentes) irhagyulladás.

2. Az átható sérüléseken keresztül vagy limfogén (=a nyirokrendszer útján terjedő), olykor hematogén (=a véráram útján terjedő) úton az irhába kerülő gennykeltő baktériumok által előidézett gennyes irhagyulladás.

A HEVENY ASZEPTIKUS IRHAGYULLADÁS

Az olykor súlyos sántasággal járó bántalom leggyakoribb előidéző okozója a köves, kavicsos legelő vagy a szikes agyagos talaj.

A hodályhoz vezető út esőtől feláztatott, szikes talaját az állatok jártatásuk során erősen felvágják, egyenetlenné teszik, majd a nyári tűző nap és a szél gyorsan kiszárítja, és ezáltal az olyanná válik, mintha éles kővel borították volna. Hasonló módon válhat egyenetlenné télen a fagyos, jeges út.

A legelő és az utak egyenetlensége súlyos zúzódást idézhet elő a talp irhájában, amely azután savósan-sejtesen beszűrődik. A zúzódás és a gyulladás függ a talp szarujának vastagságától és rugalmasságától, valamint a ráható erő nagyságától, az állat súlyától, a mozgás gyorsaságától stb.

A talp szaruja nagymértékben felpuhulhat a nedves lúgos kémhatású almon, vagy az eső utáni sáros úton és legelőn. Olykor a juhállomány 15-20 százaléka is megbetegedhet.

Fokozottan hajlamosító tényezőként szerepelhet a rendellenesen túlnőtt csülökszaru is, melynek következtében a sarokvánkos fokozottan terhelődik. A talaj egyenetlensége elsősorban a sarokvánkosok zúzódását idézi elő.

TÜNETEK

A betegség legjellemzőbb és legfeltűnőbb tünete a sántaság, mely típusa attól függ, hogy egy vagy több végtag csülökirhájában keletkezett-e a zúzódás. Ennek megfelelően enyhébb-súlyosabb megterheléses típusú sántaság vagy éppenséggel kötött mozgás figyelhető meg.

A beteg állatok nem szívesen állnak, nehezen járnak, a nyájtól elmaradnak, sokat fekszenek, az étvágyuk is csökken.

Eleinte alapos vizsgálat során sem lehet a csülkökön kóros elváltozást találni, amikor azonban a talpszarut megnyomjuk, az állat fájdalmat jelez. Néhány nap elteltével azonban a talp szarujában véres beivódás keletkezhet. A juhászok ezt a bántalmat többnyire „talpsántaságnak” nevezik.

GYÓGYKEZELÉS

Ha a beteg állatot pihentetjük, puha száraz almon tartjuk, a heveny aszeptikus irhagyulladás többnyire 6-8 nap alatt különösebb kezelés nélkül meggyógyul.

MEGELŐZÉS

A betegség megelőzhető a tartási körülmények javításával (száraz alom), valamint a legelők és utak megfelelő karbantartásával, de nagyon fontos a rendszeres csülökápolás.

A CSÜLÖKIRHA GENNYES GYULLADÁSA

A bántalom akkor keletkezik, amikor átható sérüléseken keresztül vagy akár limfogén, akár hematogén úton az irhába gennykeltő baktériumok kerülnek.

Az esőzések miatt vagy a trágyától felpuhult talpszaru kevésbé ellenálló, ezért éles kő, tüske, tarló könnyen és gyakran szúrja át a talp szaruját és sérti meg a talp irháját, és átható sérülés keletkezik. E sérülések során különféle kórokozó baktériumok juthatnak be a folytonossághiányon az irhába.

A behatoló kórokozók számától, virulenciájától (=fertőzőképesség, támadókészség), fajtájától és az állat ellenálló képességétől függően a talp irhájában enyhébb vagy súlyosabb gyulladás fejlődik ki.

TÜNETEK

1. Amennyiben csupán az egyik elülső vagy hátulsó végtag sérül, ennek megfelelően azonnal megterhelési típusú sántaság alakul ki. A juhászok egyes vidékeken „szegsántaságnak” nevezik az ilyen állatokat.

A mozgászavart ilyenkor az elsődleges sebfájdalom okozza, majd egy-két nap múlva kifejlődik a gennyes gyulladás és a sántaság súlyosbodik.

2. Ha egyszerre több végtag sérül, ún. kötött mozgás alakul ki.

3. A beteg állat étvágytalan, az általános hőmérséklete 1-2°C-kal emelkedik. Tudni kell, hogy a végbélben mért normális hőmérséklet juhok esetében 38,5-40°C, a bárányoké 39,5-40,2°C.

4. Ha a talpat alaposan megnézzük, azon kisebb-nagyobb sérülés látható, körülötte pedig nyomásra az állat fájdalmat jelez.

5. Olykor a nyíláson át gennyes váladék ürül. Többször a nyílás a szaru rugalmasságánál fogva összezáródik, és az irhában tályog alakul ki, melynek tartalma csak a szaru adott részének az eltávolítása után tud kiürülni.

6. Meglehetősen gyakran előfordul, hogy a gennyes gyulladás a pártaszél felé tovaterjed, ami elválásra valamint feltörésre vezet.

7. A rossz kondíciójú, gyenge ellenálló képességű állatokban a gennyes irhagyulladás általánossá válik, és nem csak a sántaság, hanem a beteg általános állapota is tovább súlyosbodik.

GYÓGYKEZELÉS

A gennykeltő baktériumokat kell mielőbb eltávolítani,ezért úgy helyileg, mint parenterálisan (injekció formájában) antibiotikumot adunk.

A gennyes váladék kiürüléséhez a szaru folytonossági hiányát megnagyobbítjuk, ha szükséges a gyulladásos irhát fedő szarut eltávolítjuk.

Ha az irha nagymértékben beszűrődött és vérzékeny, két-három napon keresztül fertőtlenítő párakötést alkalmazunk, és csak utána helyezzük fel a hintőporost védőkötést. A párakötést úgy készítjük el, hogy a nedves vattaréteget vízhatlan anyaggal, műanyag fóliával vesszük körül. A rögzítéshez mullpólyát használunk. Alapvető szabály, hogy a beteget minél előbb kezelésbe kell venni, az előbb elmondottak szerint.

  A témát folytatjuk a panaritium (büdös sántaság) ismertetésével.

(A cikk megejelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2012. decemberében.)

Olalszország (I) 3.

BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN 1988-BAN I. RÉSZ
A nemes Verona

Veronába utazunk, mely Észak-Olaszország legvonzóbb városa. Sok operarajongó a nyári ünnepi játékok megtekintésére jön ide. A városnak különös légköre, egyéniisége van. Sokan megnézik a házat, ahol a világhírű Rómeó és Júlia szerencsétlen szerelme szövődött és bontakozott.

Nagyon attraktív a régi város, vár középkori hangulata. A körös-körül fonódó, lőréses vöröstégla falak, várfalak, a X-XIII. századbeli bástyák, cakkos pártájú, szögletes tornyok, melyek még visszhangozzák a Montecchik és Capuletek dulakodásának a zaját.

Kitűnő stratégák voltak a Scaligerek: a forgalom jól kiválasztott kulcspontjain helyezték el erődítményeiket, melyekkel kezükben tarthatták a kereskedelmet és a vámokat. A folyó medre itt sekélyebb, vízszegény időszakokban szélesen feltárja a kavicsos medrét. Évszázadokon át erre bonyolódott le a Brenner felől a forgalom. Átmegyünk a sebes sodrású Adige folyó hídján.

Az aréna nemcsak a legrégebbről maradt és legépebb római amfiteátrum, műemlék, hanem a város életének központja, ma is lüktető szíve. A hatalmas (állva 80 ezer embert is befogadó) antik körszínház kékes és vöröses márványkőből épült homlokzatáról lepusztult a burkolat, de annál sértetlenebb a nézőtér, melyet ma is használnak előadásokra, összejövetelekre. Az ünnepi játékokra a világ minden részéből özönlenek a vendégek.

Az itáliai nap hevétől aranybarnára, rozsdavörösre égett patinás házak, falán freskók, díszítőelemek láthatók, melyek még a régi időkből származnak.

Az utcák, terek sajátos festői hatása, sok hangulatos kereszteződés, az olykor szűk, kanyargós utcák a középkor hatását idézik.

Az Adigén átvezető Ponte Navi hídjának végén álló S. Fermo Maggiore temploma ugyancsak a középkor hangulatába ragad. Sok része még román stílusú. XIV. századbeli freskók maradványai mellett egy fába faragott feltámadás is a középkort idézi. Megnéztük a XI. századi altemplomot is.

Elmegyünk Olaszország leghangulatosabb terére, a Piazza Elbére. Tarka színáradat, zsivajgó élet fogad. Hosszú, keskeny, középen szélesedő tér, jellegzetes olasz zöldség- és gyümölcspiac.

A számtalan árusító bódé felett a napszítta ernyők olyan szorosan nyomulnak egymáshoz, hogy egy-egy emeleti balkonról nézve a tér talaját nem is látjuk.

A közterület közepén a Tribuna, ennek a négy oszloppal tartott baldachinja alatt hirdették a törvényeket.

A Piazza dei Signori három oldalát XII-XIV. században épült vaskos falú, tömör, gótikus épületek szegélyezik.

Egyik oldalát a Scaligerik középkori palotája zárja le, mely ma kormányzósági épület.

A nagy kockakövekkel kirakott tér közepén töpreng Dante karakterisztikus, fehér márványszobra. (Zacconi alkotása, 1865.) Mennyire idevaló ez a szobor, a teret övező, gótikus paloták komor falai közé! Hiszen ezekben az épületekben élt a költő, még áll a kandalló, melynek vöröses fényénél kovácsolta stanuáit. E termekben gyűlt össze esténként a Grande szűkebb udvari népe, hogy megtárgyalja a politikai eseményeket, Verona és a szomszédos városok nevezetesebb nemeseinek, uzsorásainak viselt dolgait. A császárpárti ghibellinek politikáját és az érdekes napi pletykákat. Nyilván részben ilyen beszélgetésekből formálódott az Isteni Színjáték három színtere a kor nevezetességeivel.

Az ötvenéves osztrák uralom (1813-1866) csak a hírhedt észak-olaszországi várnégyszög egyik erősségének szerepét juttatta a városnak - vaskos körfalai és citadellái emlékeztetnek erre az időre.

Verona forgalmi jelentősége a vasúthálózat kiépítésével megnőtt. Ma is egyik legfontosabb út- és vasúti csomópont. Élénk könnyű- és élelmiszeripari város.

Megőrizte kulturális arculatát is: az egyik legtöbbet zenélő és éneklő olasz város. A Cantori Veronesi karegyüttese Európa-hírű. A 220 ezer lakosú településneki régi központi része még teljesen megőrizte középkori arculatát. Az elmúlt háború sok pusztítását helyreállították - amint ez a diadalkapu is bizonyítja.

Olaszország (I) 2.

BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN 1988-BAN I. RÉSZ

A pisai dóm és torony

 

Továbbutazva egy csodálatos műemlék, a pisai ferdetorony magasodik előttünk. Eltávolodott már a tengerpart, messze már Pisa régi, tengeri dicsősége. Pedig milyen kalandos szellemű, bátor hajósok otthona volt valaha e ma csöndes, 90 ezer lakosú vidéki város! Gályái a X. század körül még uralkodtak a Földközi-tenger nyugati medencéje felett, s övé volt a szemközti nagy Korzika szigete is.

1063-ban egy vakmerő tengeri kaland során Szicília partjainál 6 kincses gályát foglaltak le a pisaiak a szaracénoktól. E hatalmas zsákmányt arra szánták, hogy ragyogó templomot emeljenek a városban. Így született Itália egyik ékessége, a pisai dóm épületcsoportja egy zöld gyepes területen, a város északi falainak a szögletében.

Amikor Pisa 1063-ban elkezdte ragyogónak szánt dómja építését, nem talált méltó kortársára, nem támaszkodhatott friss példaképekre. A hagyományok szerint a bizánci császártól kért építőmestert, akit Buschelonak hívtak. A Como partjáról elhívták az ott letelepült jóhírű kőfaragó mestereket, és a közeli Carrarából vontatták ide a márványtömböket. A pápa szentelte fel 1118-ban. Rövidesen egész Itália a csodájára járt, és kezdte másolni a formáit. Ez a forma a latin kereszt alaprajzú, öthajós bazilika lépcsőzetesen magasodó hajókkal, nagy kereszthajóval és a közepén kupolával. Mindez márványból az oldalfalakon is körös-körül színes berakásokkal. Szikrázó napsütésben a zöld gyep felett tündöklő látvány.

Valamivel keletre, a szentély mögött áll a közismert ferdetorony (eredeti teljes nevén a Torre pendente di Pisa). Hírét akkor is megérdemelné, ha nem volna ferde. Építése során süppedni kezdett a tőzeges talaj, és a torony megdőlt. Hatemeletes árkádsorát úgy építették tovább, hogy az elhajlás ellenére biztosítsák az épület súlypontját, szilárdságát. Így az árkádok a dőlés oldalán magasasbbak, a másik oldalon alacsonyabbak, s a szint a hatodik emelet ferdesége ellenére is majdnem vízszintes.

A torony több, mint 50 méter magas, elhajlása 4 méter. Korunkban a tovább fenyegető süppedés miatt mély cementtöltéssel látták el a talapzatát. A ferdetornyon végezte a XVII. században az európai szellem egyik legnagyobb képviselője, a pisai Galileo Galilei a szabadesés kísérletét. A dómban függő pompás bronzcsillár vezette az ingamozgás törvényeinek tanulmányozására.

A dóm főhomlokzata előtt körtekupolás körépület, a babtisterium (keresztelőkápolna). A templom felszentelése után kezdték építeni a ferdetoronnyal egyidőben (1152). Emeleti körgalériáját gótikus tornyocskákkal és márvány csipkékkel látták el. Nem lehet betelni az épületegyüttes harmonikus szépségével. Igazuk van azoknak, akik az athéni Akropoliszhoz mérik. Itt is századokra szóló és ható művészi alkotás született.