A KUTYÁK LEGGYAKORIBB VÍRUSOS BÁNTALMAI 2.
Nemcsak Cs. György kaposvári levélírónk kérésének teszünk
eleget, amikor a sok veszteséget okozó betegségeket ismertetjük,
ugyanis ezek a fiatal kutyák között oly gyakran előforduló
fertőző bántalmak nagyon sok gondot okoznak a gazdiknak és az
állatorvosoknak egyaránt. De ma már mind újabb és korszerűbb
lehetőségek adódnak e veszélyes bántalmak megelőzésére,
ugyanakkor az időben történő felismerésük a gyógyítás
szempontjából sem elhanyagolható.
A kutyatenyészetekben vezető szerepet játszó Angliában már az
50-es években arról számoltak be a szakemberek, hogy régi és
híres kennelekben a kutyakölykök elhullásából eredő
veszteségek elérték a 30 %-ot. Majd az 1980-as években ezek a
veszteségek szinte robbanásszerűen emelkedtek és már elérték a
80 % körüli értéket is ott, ahol az újszülött kutyákat nem
részesítették speciális védelemben. Időközben pedig újabb
vírusos bántalmak is megállapításra kerültek (Parvovírus 1977,
Coronavírus 1974 stb.), melyek újabb oltóanyagok kifejlesztését
tették indokolttá és a vakcinás oltás alkalmazását
szükségessé.
A VÍRUSOK ÁLTAL ELŐIDÉZETT KÓRKÉPEK
1. A
kutyák herpes-vírus okozta betegsége újszülött kutyákban
súlyos, többnyire halálos kimenetelű virémiában (=a vírus
betörése a véráramba), idősebbekben légzőszervi tünetekben,
vemhes szukákban pedig magzatkárosodásban megnyilvánuló
bántalom. A fertőzöttséget több nyugat-európai országban
megállapították, majd Ausztráliában és Japánban is. Miután
azonban a hazai előfordulásáról még nincsen ismeretünk, a
betegséggel ezúttal nem foglalkozunk részletesebben.
2. Parvovírus okozta enteritis (=bélgyulladás). Tünetek:
nyolc hetes kor előtt: öklendezés, dispnoe (=légszomj, nehezített
légzés), cyanózis (=nyálkahártya szederjes elszíneződése),
tachicardia (=szapora szívműködés).
Nyolc hetes kor felett: láz, hányás, hasmenés (sokszor véres),
súlyvesztés. A bántalomról a Kistermelők Lapja előbbi számában
részletesen olvashattunk.
3. Coronaírus okozta enteritis. Tünetei: láztalan állapot
mellett hányás, hasmenés, mely olykor véres is lehet. Dehidráció
(=kiszáradás).
4. Szopornyica. Tünetei: kettős lázcsúcs, étvágytalanság,
orrfolyás, kötőhártya-gyulladás. Idült esetekben
talppárna-keményedés. Idegrendszeri tünetek.
5. Fertőző májgyulladás. A két hetes kor előtti fertőzés
esetén magas láz, hirtelen halál.
A két hetes kor után: láz, étvágytalanság, hasfájás, hányás,
hasmenés, olykor idegrendszeri tünetek, icterus (=sárgaság).
Több olvasónk kérdésére itt jegyzem meg, hogy a kutya végbélben
mért normális belső hőmérséklete 38-39C.
A továbbiakban a teljesség igénye nélkül ismertetjük ezeket a
bántalmakat, valamint a védekezés és megelőzés lehetőségeit a
legújabb ismereteink szerint.
A KUTYÁK KORONAVÍRUS OKOZTA BÉLGYULLADÁSA
A kutyák koronavírus okozta bélgyulladása 1974-ig ismeretlen
volt, ekkor izolálták először a kórokozót (CCV) a
Németországban állomásozó amerikai hadsereg egyik őrző
kutyájából. Azóta a vírus világszerte elterjedt. Az agresszív
vírussal történő fertőzöttséget a családban tartott kutyáknál
20 %-ra, a kennelben tartott ebeknél pedig pedig 60-80 %-ra
becsülik.
A kutya koronavírusa főleg fiatal kutyákban okoz hasmenést, de
ritkán felnőtt kutyák is megbetegedhetnek.
A KÓROKOZÓ
A koronavírusok (CCV) nagyjából gömb alakú 120-160 nm átmérőjű
burkos vírusok. A burkok felületén bunkószerű nyúlványokat
viselnek, amelyek az elektronmikroszkópos képben a nap koronájára
emlékeztető képet mutatnak. Innen az elnevezésük is.
A koronavírus ellenálló-képessége csekély, a szokásos
fertőtlenítőszerek hatására perceken belül inaktiválódik,
ugyanakkor hőérzékeny is, mert 50C
hőmérsékleten perceken belül elpusztul. Mégis a kutya-kutya
fertőzési lánc kizárólag környezeti fertőtlenítéssel nem
szakítható meg. Ehhez az szükséges, hogy a fogékony kutyák ne
találkozhassanak vírusürítő ebek bélsarával.
A FERTŐZŐDÉS
A fertőződés mindig a bélsár útján történik. Miután a
szájon át felvett vírus az emésztőcsatornába jutott, megtámadja
a vékonybélbolyhok érett hámsejtjeit, majd a következő egy-két
napon belül a vékonybél alsó szakaszaiba is átterjed.
A betegség során a fertőződés csupán a vékonybélre
korlátozódik, virémia (=vírusok megjelenése a keringő vérben)
nem fordul elő. Miután a bélben az érett epithelsejteket
elpusztítja, ennek következtében vérzések keletkeznek, az
emésztés és felszívódás elégtelensége miatt pedig hasmenés
is kialakul.
TÜNETEK
Miután a tünetek nem jellegzetesek, sok esetben nehezen
különíthetők el a parvovírus okozta enteritisektől vagy egyéb
bélgyulladásoktól.
A szájon át történt fertőződést követően 18-72 óra múlva
jelentkeznek a betegség első tünetei. A bántalom
étvágytalansággal, bágyadtsággal, pépes állagú bélsár
ürítésével kezdődik. Hamarosan vízszerű hasmenés következik
és a betegek gyakran hánynak. Kölyökkutyákban a hasmenés rövid
idő alatt exszikkózishoz (=kiszáradás) vezethet. Nem ritkán a
hasmenés véres jellegűvé válik.
A betegek egy része 7-10 nap után akár magától is meggyógyul,
másoknál a tüneti kezelés ellenére is elhúzódhat a bántalom
3-4 hétre is, a fiatal kölyökkutyák pedig akár hirtelen
elpusztulhatnak.
A BETEGSÉG LEFOLYÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
1. Az állat életkora. A fiatal állatok sokkal súlyosabban
betegszenek meg és az elhullási arány is lényegesen magasabb.
2. Az emésztőcsatorna parazitákkal történt fertőzése
(orsóférgek stb.).
3. A környezeti tényezők. (Elhelyezés, higiénia stb.)
4. A parvovírussal történő társfertőzés esetén a prognózis
nagyon kedvezőtlen.
GYÓGYKEZELÉS
1. A kutyák melegben tartása.
2. A hányás és a hasmenés csillapítása.
3. Folyadékpótlás a kiszáradás megelőzésére.
4. A társfertőzés megelőzése antibiotikumok alkalmazásával.
MEGELŐZÉS
A megelőzés céljára inaktivált koronavírust tartalmazó vakcina
és kombinált oltóanyagok is rendelkezésre állnak, utóbbiak
egyéb antigének mellett koronavírust is tartalmaznak. Ezekkel a
vakcinákkal a 3 hónaposnál idősebb kutyák kétszer egymás utáni
vakcinázásával egy évig tartó védettség érhető el. A
kölyökkutyákat a maternális immunitás lejártakor, 6-12 hetes
kor között ajánlatos oltani. Csak egészséges, féregtelenített
kutyák oltása után várható megfelelő immunitás.
Bár az oltóanyag rendelése állatorvosi feladat, példaként
felsorolunk néhány, a fertőzés kivédésére ajánlott
oltóanyagot.
Csak a koronavírus okozta fertőzés kivédésére alkalmas a
FIRSTDOSE CV vakcina, amit először 6 hetes vagy ennél idősebb
korban alkalmazunk, majd az oltást 2-3 hét múlva megismételjük.
A FIRSTDOSE CPV/CV vakcina már úgy a parvovírus, mint a
koronavírus okozta bélgyulladás megelőzésére is szolgál,
először 6-8 hetes, majd 3 hónapos korban megismételve.
A DURAMUNE DA2PP + CVK/LCI vakcina többféle
antigént is tartalmaz és szopornyica – fertőző májgyulladás –
koronavírus – parainfluenza – parvovírus és Leptospira
fertőzés megelőzésére alkalmazható. Az oltást 6 hetes korban
kezdjük, majd 16 hetes korig 2-3 hetente megismételjük.
A példaként említetteken kívül még számos más kitűnő hatású
vakcina is kapható, az oltóanyagot az állatorvos rendelheti és
alkalmazhatja.
A SZOPORNYICA
A kutyák világszerte előforduló betegsége, amely a fiatal kutyák
elhullásának vagy elnyomorodásának egyik leggyakoribb oka.
Hazánkban is régóta ismert betegség, amely a fiatal kutyák
elhullása mellett főként azzal okoz jelentős egészségkárosodást,
hogy a gyógyult kutyák jelentős részében az idegrendszer
károsodásának következtében az elhullás vagy például a
szaglás elvesztése vagy görcsös illetve bénulásos állapot
maradhat vissza.
MI OKOZZA?
A kutyák szopornyicáját a PARAMYXOVIRIDAE családba tartozó
szopornyicavírus CDV (CANINE DISTEMPER VIRUS) idézi elő.
A vírus nem nagyon ellenálló, mert bár beszáradva
szobahőmérsékleten több napig is fertőzőképes marad, 56C
hőmérsékleten már 30 perc alatt inaktiválódik, a szokásos
fertőtlenítő-szerekkel pedig (pl. Multicide stb.) biztosan
elpusztítható.
A vírus iránt a kutya és a közvetlen rokonai (farkas, róka
stb.), a nyérc, a nagymacskák, de a tengeri emlősök közül a
fókák és delfinek is fogékonyak.
A szopornyica főleg fiatal egy éven aluli kutyák betegsége,
azonban előfordul idősebb ebekben is. Az emberre teljesen
veszélytelen.
A FERTŐZÉS
A betegség terjesztésében főként a fertőzött kutyáknak van
jelentős szerepe, melyek már a lappangási idő alatt is üríthetik
a vírust különféle váladékaikkal, mindenekelőtt az
orrváladékkal és a vizelettel. A bélsár lényegesen
kevesebb vírust tartalmaz.
A fertőzés nemcsak a közvetlen érintkezés útján következhet
be, de a fertőzött váladékokkal szennyezett takarmány, ivóvíz
és különféle eszközök közvetítésével is. A kórokozó
belégzéssel vagy szájon át kerülhet be a fogékony állat
szervezetébe.
A városi településeken és tenyészetekben a behatóan érintkező
kutyák között a vírus állandóan cirkulál, ez pedig azt
jelenti, hogy a városi települések kutyáinak több mint fele már
egyéves kora előtt találkozik a fertőzéssel.
A falusi településeken jobbára csak 3-4 évenként alakulnak ki
járványok.
A lappangási idő általában 3-4 nap, a virémia, tehát a vírus
megjelenése a vérben többnyire 4-7 napig tart, majd a fertőzést
követő 7-9. napon a kutyák jelentős részében ellenanyagok
jelennek meg a vérsavóban és a vírus eltűnik a vérből és az
állatok meggyógyulnak.
TÜNETEK
A betegség lefolyása és a tünetek súlyossága számos
körülménytől függ. Nevezetesen függ az állat korától, az
állat immunbiológiai állapotától (parazitás fertőzöttség,
vitaminhiány okozta immunszupresszió), a tartási körülményektől,
ellenálló-képességtől, a vírus megbetegítő képességétől,
amely vírustörzsenként eltérő lehet stb.
1. A betegség az első virémia fázisában lázzal,
kötőhártya-gyulladással és felső légúti hurutos tünetekkel
jár. Ezek sokszor olyan enyhék, hogy elkerülik a tulajdonos
figyelmét, különösen, ha a kutyát kertben tartják. Az előbb
elmondott körülményektől függően az állatok jó része
átvészeli ezt a szakaszt és meggyógyul.
2. A túlheveny formával többnyire a nagyon érzékeny
kutyák esetében találkozunk. Ezeknél már egy-két napos
bágyadtság, levertség és lázas állapot után bekövetkezhet az
elhullás.
3. Leggyakrabban azonban heveny formában zajlik le a
betegség, melyre jellemző a kétfázisú lázgörbe. Ez azt
jelenti, hogy az első fázisban a 3-7 napos lappangási idő után
41,5C-ot meghaladó hőemelkedés
mellett savós orrfolyás és kötőhártya-gyulladás alakul ki. A
betegek kedvetlenek, étvágytalanok. Ezután 2-3 napos láztalan
állapot következik, mely során az állatok étvágya is javul.
Egy-két nap múlva azonban a láz ismét felszökik és ezzel egy
időben az állatok ismét étvágytalanok, kedvetlenek lesznek.
Gennyes kötőhártya-gyulladás, valamint tüdőgyulladás és
gyomor-bélgyulladás is kialakulhat.
Az állatok orrnyílásából savós-nyálkás váladék ürül, mely
rászárad az orrnyílások környékére, ezért a kutyák
szörtyögve lélegeznek, a szemükből váladék szivárog. A vemhes
szukák elvetélhetnek.
Az emésztőcső megbetegedését hasmenés, hányás, olykor
torok- és mandulagyulladás jelzi.
A bőr megbetegedése során a vékonyabb bőrrel fedett has
alján és a combok felületén piros foltok, pusztulák képződnek,
melyek utóbb pörkké száradnak.
Idült esetben a talppárnák megkeményedése és ugyancsak
az orrtükör hiperkeratózisa, fokozott elszarusodása is
bekövetkezhet. A keménytalp betegség fellépése során az állatok
járás közben talpukkal valósággal kopognak a padlón. A
fogképződés időszakában a fogzománc fejlődésének a zavara is
felléphet.
A betegek egy részében idegrendszeri zavarok is
mutatkozhatnak az első tünetek jelentkezésétől számítva 2-6
hét között, a kialakuló agyvelő és/vagy gerincvelő-gyulladás
következtében.
Enyhébb esetekben csak tompultságot észlelünk, máskor azonban
egye izomcsoportok rángógörcse és mozgászavarok, valamint
bénulások is kialakulhatnak.
GYÓGYKEZELÉS
Kedvező hatás várható a betegség kezdetén, az első virémia
stádiumában az immunszérum applikálása után, később
azonban ettől már nem várható eredmény.
Az orvoslás során a hangsúlyt az antibiotikumok alkalmazására
kell helyezni a baktériumos szövődmények megelőzésére illetve
gyógyítására.
Tüneti kezelésként lázcsillapító, görcsoldó, a keringést
támogató, hányást, hasmenést csillapító szerek, valamint
vitaminok, főként B1 vitamin adagolása javasolható.
Talpkeményedés esetén a megkeményedett bőrrészeket a fájdalom
enyhítése végett vazelinnel, csukamájolajjal vagy glicerines
kenőccsel kenhetjük be.
A beteg állatot jól szellőzött és mérsékelten meleg helyen
kell elhelyezni. Mérsékelt mennyiségű hússal, húslevessel,
tejjel kínáljuk, ivóvíz helyett pedig, ha lehet, teát adjunk.
MEGELŐZÉS
Előre kell bocsátani, hogy a betegség kiállása aktív immunitás
(védettség) kialakulásával jár, valamint hogy az immúnis
anyák kölykei a tejjel passzív védettséget nyernek. Ezeket 9
és 17 hetes korukban, majd évente egyszer célszerű vakcinázni.
A három hónaposnál idősebb kutyákat 2-3 hetes különbséggel
kétszer egymás után vakcinázva legalább egy évig tartó
védettség alakul ki.
A betegség megelőzését célzó vakcina rendelése és alkalmazása
állatorvosi feladat. Ma már számos kitűnő hatású oltóanyag
áll rendelkezésre, olyanok is, melyek többféle bántalom
kivédésére is alkalmasak.
Csak példaként említem, hogy a NOBIVAC PUPPY DP vakcina
kölyökkutyák szopornyica és parvovírus fertőzésének
megelőzésére szolgál, az ADENOMUNE-7-L pedig szopornyica, fertőző
májgyulladás, parainfluenza, parvovírus és Leptospirák okozta
betegségek ellen alkalmazható az állatorvos által meghatározott
időpontokban megismételve.
Ne feledjük, a vírusos betegségeket csak vakcinázással tudjuk
megelőzni! Nem szabad elhagyni!
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2004. augusztusában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése