A kutyák leggyakoribb vírusos bántalmai (koronavírus, szopornyica)

A KUTYÁK LEGGYAKORIBB VÍRUSOS BÁNTALMAI 2.

Nemcsak Cs. György kaposvári levélírónk kérésének teszünk eleget, amikor a sok veszteséget okozó betegségeket ismertetjük, ugyanis ezek a fiatal kutyák között oly gyakran előforduló fertőző bántalmak nagyon sok gondot okoznak a gazdiknak és az állatorvosoknak egyaránt. De ma már mind újabb és korszerűbb lehetőségek adódnak e veszélyes bántalmak megelőzésére, ugyanakkor az időben történő felismerésük a gyógyítás szempontjából sem elhanyagolható.

A kutyatenyészetekben vezető szerepet játszó Angliában már az 50-es években arról számoltak be a szakemberek, hogy régi és híres kennelekben a kutyakölykök elhullásából eredő veszteségek elérték a 30 %-ot. Majd az 1980-as években ezek a veszteségek szinte robbanásszerűen emelkedtek és már elérték a 80 % körüli értéket is ott, ahol az újszülött kutyákat nem részesítették speciális védelemben. Időközben pedig újabb vírusos bántalmak is megállapításra kerültek (Parvovírus 1977, Coronavírus 1974 stb.), melyek újabb oltóanyagok kifejlesztését tették indokolttá és a vakcinás oltás alkalmazását szükségessé.

A VÍRUSOK ÁLTAL ELŐIDÉZETT KÓRKÉPEK

1. A kutyák herpes-vírus okozta betegsége újszülött kutyákban súlyos, többnyire halálos kimenetelű virémiában (=a vírus betörése a véráramba), idősebbekben légzőszervi tünetekben, vemhes szukákban pedig magzatkárosodásban megnyilvánuló bántalom. A fertőzöttséget több nyugat-európai országban megállapították, majd Ausztráliában és Japánban is. Miután azonban a hazai előfordulásáról még nincsen ismeretünk, a betegséggel ezúttal nem foglalkozunk részletesebben.

2. Parvovírus okozta enteritis (=bélgyulladás). Tünetek: nyolc hetes kor előtt: öklendezés, dispnoe (=légszomj, nehezített légzés), cyanózis (=nyálkahártya szederjes elszíneződése), tachicardia (=szapora szívműködés).

Nyolc hetes kor felett: láz, hányás, hasmenés (sokszor véres), súlyvesztés. A bántalomról a Kistermelők Lapja előbbi számában részletesen olvashattunk.

3. Coronaírus okozta enteritis. Tünetei: láztalan állapot mellett hányás, hasmenés, mely olykor véres is lehet. Dehidráció (=kiszáradás).

4. Szopornyica. Tünetei: kettős lázcsúcs, étvágytalanság, orrfolyás, kötőhártya-gyulladás. Idült esetekben talppárna-keményedés. Idegrendszeri tünetek.

5. Fertőző májgyulladás. A két hetes kor előtti fertőzés esetén magas láz, hirtelen halál.

A két hetes kor után: láz, étvágytalanság, hasfájás, hányás, hasmenés, olykor idegrendszeri tünetek, icterus (=sárgaság).

Több olvasónk kérdésére itt jegyzem meg, hogy a kutya végbélben mért normális belső hőmérséklete 38-39C.

A továbbiakban a teljesség igénye nélkül ismertetjük ezeket a bántalmakat, valamint a védekezés és megelőzés lehetőségeit a legújabb ismereteink szerint.

A KUTYÁK KORONAVÍRUS OKOZTA BÉLGYULLADÁSA

A kutyák koronavírus okozta bélgyulladása 1974-ig ismeretlen volt, ekkor izolálták először a kórokozót (CCV) a Németországban állomásozó amerikai hadsereg egyik őrző kutyájából. Azóta a vírus világszerte elterjedt. Az agresszív vírussal történő fertőzöttséget a családban tartott kutyáknál 20 %-ra, a kennelben tartott ebeknél pedig pedig 60-80 %-ra becsülik.

A kutya koronavírusa főleg fiatal kutyákban okoz hasmenést, de ritkán felnőtt kutyák is megbetegedhetnek.

A KÓROKOZÓ

A koronavírusok (CCV) nagyjából gömb alakú 120-160 nm átmérőjű burkos vírusok. A burkok felületén bunkószerű nyúlványokat viselnek, amelyek az elektronmikroszkópos képben a nap koronájára emlékeztető képet mutatnak. Innen az elnevezésük is.

A koronavírus ellenálló-képessége csekély, a szokásos fertőtlenítőszerek hatására perceken belül inaktiválódik, ugyanakkor hőérzékeny is, mert 50C hőmérsékleten perceken belül elpusztul. Mégis a kutya-kutya fertőzési lánc kizárólag környezeti fertőtlenítéssel nem szakítható meg. Ehhez az szükséges, hogy a fogékony kutyák ne találkozhassanak vírusürítő ebek bélsarával.

A FERTŐZŐDÉS

A fertőződés mindig a bélsár útján történik. Miután a szájon át felvett vírus az emésztőcsatornába jutott, megtámadja a vékonybélbolyhok érett hámsejtjeit, majd a következő egy-két napon belül a vékonybél alsó szakaszaiba is átterjed.

A betegség során a fertőződés csupán a vékonybélre korlátozódik, virémia (=vírusok megjelenése a keringő vérben) nem fordul elő. Miután a bélben az érett epithelsejteket elpusztítja, ennek következtében vérzések keletkeznek, az emésztés és felszívódás elégtelensége miatt pedig hasmenés is kialakul.

TÜNETEK

Miután a tünetek nem jellegzetesek, sok esetben nehezen különíthetők el a parvovírus okozta enteritisektől vagy egyéb bélgyulladásoktól.

A szájon át történt fertőződést követően 18-72 óra múlva jelentkeznek a betegség első tünetei. A bántalom étvágytalansággal, bágyadtsággal, pépes állagú bélsár ürítésével kezdődik. Hamarosan vízszerű hasmenés következik és a betegek gyakran hánynak. Kölyökkutyákban a hasmenés rövid idő alatt exszikkózishoz (=kiszáradás) vezethet. Nem ritkán a hasmenés véres jellegűvé válik.

A betegek egy része 7-10 nap után akár magától is meggyógyul, másoknál a tüneti kezelés ellenére is elhúzódhat a bántalom 3-4 hétre is, a fiatal kölyökkutyák pedig akár hirtelen elpusztulhatnak.

A BETEGSÉG LEFOLYÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

1. Az állat életkora. A fiatal állatok sokkal súlyosabban betegszenek meg és az elhullási arány is lényegesen magasabb.

2. Az emésztőcsatorna parazitákkal történt fertőzése (orsóférgek stb.).

3. A környezeti tényezők. (Elhelyezés, higiénia stb.)

4. A parvovírussal történő társfertőzés esetén a prognózis nagyon kedvezőtlen.

GYÓGYKEZELÉS

1. A kutyák melegben tartása.

2. A hányás és a hasmenés csillapítása.

3. Folyadékpótlás a kiszáradás megelőzésére.

4. A társfertőzés megelőzése antibiotikumok alkalmazásával.

MEGELŐZÉS

A megelőzés céljára inaktivált koronavírust tartalmazó vakcina és kombinált oltóanyagok is rendelkezésre állnak, utóbbiak egyéb antigének mellett koronavírust is tartalmaznak. Ezekkel a vakcinákkal a 3 hónaposnál idősebb kutyák kétszer egymás utáni vakcinázásával egy évig tartó védettség érhető el. A kölyökkutyákat a maternális immunitás lejártakor, 6-12 hetes kor között ajánlatos oltani. Csak egészséges, féregtelenített kutyák oltása után várható megfelelő immunitás.

Bár az oltóanyag rendelése állatorvosi feladat, példaként felsorolunk néhány, a fertőzés kivédésére ajánlott oltóanyagot.

Csak a koronavírus okozta fertőzés kivédésére alkalmas a FIRSTDOSE CV vakcina, amit először 6 hetes vagy ennél idősebb korban alkalmazunk, majd az oltást 2-3 hét múlva megismételjük.

A FIRSTDOSE CPV/CV vakcina már úgy a parvovírus, mint a koronavírus okozta bélgyulladás megelőzésére is szolgál, először 6-8 hetes, majd 3 hónapos korban megismételve.

A DURAMUNE DA₂PP + C_VK/LCI vakcina többféle antigént is tartalmaz és szopornyica – fertőző májgyulladás – koronavírus – parainfluenza – parvovírus és Leptospira fertőzés megelőzésére alkalmazható. Az oltást 6 hetes korban kezdjük, majd 16 hetes korig 2-3 hetente megismételjük.

A példaként említetteken kívül még számos más kitűnő hatású vakcina is kapható, az oltóanyagot az állatorvos rendelheti és alkalmazhatja.

A SZOPORNYICA

A kutyák világszerte előforduló betegsége, amely a fiatal kutyák elhullásának vagy elnyomorodásának egyik leggyakoribb oka.

Hazánkban is régóta ismert betegség, amely a fiatal kutyák elhullása mellett főként azzal okoz jelentős egészségkárosodást, hogy a gyógyult kutyák jelentős részében az idegrendszer károsodásának következtében az elhullás vagy például a szaglás elvesztése vagy görcsös illetve bénulásos állapot maradhat vissza.

MI OKOZZA?

A kutyák szopornyicáját a PARAMYXOVIRIDAE családba tartozó szopornyicavírus CDV (CANINE DISTEMPER VIRUS) idézi elő.

A vírus nem nagyon ellenálló, mert bár beszáradva szobahőmérsékleten több napig is fertőzőképes marad, 56C hőmérsékleten már 30 perc alatt inaktiválódik, a szokásos fertőtlenítő-szerekkel pedig (pl. Multicide stb.) biztosan elpusztítható.

A vírus iránt a kutya és a közvetlen rokonai (farkas, róka stb.), a nyérc, a nagymacskák, de a tengeri emlősök közül a fókák és delfinek is fogékonyak.

A szopornyica főleg fiatal egy éven aluli kutyák betegsége, azonban előfordul idősebb ebekben is. Az emberre teljesen veszélytelen.

A FERTŐZÉS

A betegség terjesztésében főként a fertőzött kutyáknak van jelentős szerepe, melyek már a lappangási idő alatt is üríthetik a vírust különféle váladékaikkal, mindenekelőtt az orrváladékkal és a vizelettel. A bélsár lényegesen kevesebb vírust tartalmaz.

A fertőzés nemcsak a közvetlen érintkezés útján következhet be, de a fertőzött váladékokkal szennyezett takarmány, ivóvíz és különféle eszközök közvetítésével is. A kórokozó belégzéssel vagy szájon át kerülhet be a fogékony állat szervezetébe.

A városi településeken és tenyészetekben a behatóan érintkező kutyák között a vírus állandóan cirkulál, ez pedig azt jelenti, hogy a városi települések kutyáinak több mint fele már egyéves kora előtt találkozik a fertőzéssel.

A falusi településeken jobbára csak 3-4 évenként alakulnak ki járványok.

A lappangási idő általában 3-4 nap, a virémia, tehát a vírus megjelenése a vérben többnyire 4-7 napig tart, majd a fertőzést követő 7-9. napon a kutyák jelentős részében ellenanyagok jelennek meg a vérsavóban és a vírus eltűnik a vérből és az állatok meggyógyulnak.

TÜNETEK

A betegség lefolyása és a tünetek súlyossága számos körülménytől függ. Nevezetesen függ az állat korától, az állat immunbiológiai állapotától (parazitás fertőzöttség, vitaminhiány okozta immunszupresszió), a tartási körülményektől, ellenálló-képességtől, a vírus megbetegítő képességétől, amely vírustörzsenként eltérő lehet stb.

1. A betegség az első virémia fázisában lázzal, kötőhártya-gyulladással és felső légúti hurutos tünetekkel jár. Ezek sokszor olyan enyhék, hogy elkerülik a tulajdonos figyelmét, különösen, ha a kutyát kertben tartják. Az előbb elmondott körülményektől függően az állatok jó része átvészeli ezt a szakaszt és meggyógyul.

2. A túlheveny formával többnyire a nagyon érzékeny kutyák esetében találkozunk. Ezeknél már egy-két napos bágyadtság, levertség és lázas állapot után bekövetkezhet az elhullás.

3. Leggyakrabban azonban heveny formában zajlik le a betegség, melyre jellemző a kétfázisú lázgörbe. Ez azt jelenti, hogy az első fázisban a 3-7 napos lappangási idő után 41,5C-ot meghaladó hőemelkedés mellett savós orrfolyás és kötőhártya-gyulladás alakul ki. A betegek kedvetlenek, étvágytalanok. Ezután 2-3 napos láztalan állapot következik, mely során az állatok étvágya is javul.

Egy-két nap múlva azonban a láz ismét felszökik és ezzel egy időben az állatok ismét étvágytalanok, kedvetlenek lesznek. Gennyes kötőhártya-gyulladás, valamint tüdőgyulladás és gyomor-bélgyulladás is kialakulhat.

Az állatok orrnyílásából savós-nyálkás váladék ürül, mely rászárad az orrnyílások környékére, ezért a kutyák szörtyögve lélegeznek, a szemükből váladék szivárog. A vemhes szukák elvetélhetnek.

Az emésztőcső megbetegedését hasmenés, hányás, olykor torok- és mandulagyulladás jelzi.

A bőr megbetegedése során a vékonyabb bőrrel fedett has alján és a combok felületén piros foltok, pusztulák képződnek, melyek utóbb pörkké száradnak.

Idült esetben a talppárnák megkeményedése és ugyancsak az orrtükör hiperkeratózisa, fokozott elszarusodása is bekövetkezhet. A keménytalp betegség fellépése során az állatok járás közben talpukkal valósággal kopognak a padlón. A fogképződés időszakában a fogzománc fejlődésének a zavara is felléphet.

A betegek egy részében idegrendszeri zavarok is mutatkozhatnak az első tünetek jelentkezésétől számítva 2-6 hét között, a kialakuló agyvelő és/vagy gerincvelő-gyulladás következtében.

Enyhébb esetekben csak tompultságot észlelünk, máskor azonban egye izomcsoportok rángógörcse és mozgászavarok, valamint bénulások is kialakulhatnak.

GYÓGYKEZELÉS

Kedvező hatás várható a betegség kezdetén, az első virémia stádiumában az immunszérum applikálása után, később azonban ettől már nem várható eredmény.

Az orvoslás során a hangsúlyt az antibiotikumok alkalmazására kell helyezni a baktériumos szövődmények megelőzésére illetve gyógyítására.

Tüneti kezelésként lázcsillapító, görcsoldó, a keringést támogató, hányást, hasmenést csillapító szerek, valamint vitaminok, főként B₁ vitamin adagolása javasolható.

Talpkeményedés esetén a megkeményedett bőrrészeket a fájdalom enyhítése végett vazelinnel, csukamájolajjal vagy glicerines kenőccsel kenhetjük be.

A beteg állatot jól szellőzött és mérsékelten meleg helyen kell elhelyezni. Mérsékelt mennyiségű hússal, húslevessel, tejjel kínáljuk, ivóvíz helyett pedig, ha lehet, teát adjunk.

MEGELŐZÉS

Előre kell bocsátani, hogy a betegség kiállása aktív immunitás (védettség) kialakulásával jár, valamint hogy az immúnis anyák kölykei a tejjel passzív védettséget nyernek. Ezeket 9 és 17 hetes korukban, majd évente egyszer célszerű vakcinázni.

A három hónaposnál idősebb kutyákat 2-3 hetes különbséggel kétszer egymás után vakcinázva legalább egy évig tartó védettség alakul ki.

A betegség megelőzését célzó vakcina rendelése és alkalmazása állatorvosi feladat. Ma már számos kitűnő hatású oltóanyag áll rendelkezésre, olyanok is, melyek többféle bántalom kivédésére is alkalmasak.

Csak példaként említem, hogy a NOBIVAC PUPPY DP vakcina kölyökkutyák szopornyica és parvovírus fertőzésének megelőzésére szolgál, az ADENOMUNE-7-L pedig szopornyica, fertőző májgyulladás, parainfluenza, parvovírus és Leptospirák okozta betegségek ellen alkalmazható az állatorvos által meghatározott időpontokban megismételve.

Ne feledjük, a vírusos betegségeket csak vakcinázással tudjuk megelőzni! Nem szabad elhagyni!

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2004. augusztusában.)