Románia I/1

Szubjektív útinapló Romániából (1959)

Előszó

Románia

Területe: 237752 km2

Népessége: 15870000

Népsűrűsége: 67 fő/km2

Története

Románia Moldva és Havasalföld egyesüléséből keletkezett. A két fejedelemség (1859) Cuza Sándort közös fejedelmévé választotta, így a két fejedelemség perszonálunióra lépett egymással. Cuza egyesítette a két ország kormányát és törvényhozását, és az új államot Románia néven proklamálta a török szultán fennhatósága alatt.

1864. májusában államcsínyt követett el Cusa, s ezzel megtörte a bojárok rendkívül nagy hatalmát, ugyanakkor az új alkotmány kiszélesítette a fejedelem jogkörét. A törvényhozás ezután a szenátusból és a képviselőházból állott.

Cusa a jobbágyokat felszabadította, a kolostorok vagyonát szekularizálta, a népoktatást kötelezővé és ingyenessé tette, Bukarestben és Jassiban egyetemet alapított. Még így is csak a lakosság (felnőttek!) 2/3-a tudott írni és olvasni Romániában. A helyzet a régi Romániában e téren lényegesen rosszabb volt, mint Erdélyben az 1948. évi adatok szerint.

Cuzának sok kiváló tulajdonsága volt ugyan, pazarló természete miatt azonban az ország a pénzügyi romlás felé haladt, miért is megbuktatták. ezután a törvényhozás mindkét háza a belga király öccsét választotta meg fejedelemnek, de Fülöp a felajánlott trónt nem fogadta el, mire 1866-ban Károly Hohenzollern herceget választották meg Románia fejedelemévé, majd királlyá koronázták.

Az orosz-török háborúban Románia megengedte az orosz csapatoknak, hogy átvonuljanak területén. A Porta erre megtámadta Romániát.

Az oroszok a háborúban, mely kétes kimenetelűnek tűnt, a románok segítségét kérték, s így elfoglalták Plevnát, mely eldöntötte a háború kimenetelét, és a Porta békét kért 1878-ban. Ebben a békekötésben elvették Besszarábiát Romániától, amit az 1856-os párizsi béke csatolt hozzá, ehelyett viszont megkapta Dobrudzsát. Ezután 1881-ben koronázták királlyá Károlyt.

A balkánháború eredményének szétosztásánál az eddigi szövetségesek között (román-bolgár-görög-szerb) nézeteltérések támadtak. Kitört a II. balkánháború.

1913-ban Románia hadat üzent Bulgáriának, és megszerezte a Turtukáj-Balcsik vonaláig terjedő területet.

A II. világháborúban 1916-ig semleges maradt, majd megegyezett az antanttal, és 1916-ban megtámadta a központi államokat.

1918 őszén a Károlyi-kormány felajánlotta a magyarországi román pártvezéreknek az autonómiát, ők azonban azt nem fogadták el, és a Gyulafehérvári nemzetgyűlésükön kimondták Erdély egyesülését Romániához.

Az I. világháborúban Románia megszerezte Erdélyt, Bukovinát és Besszarábiát.

Már 1920-ban behatolt az angol-francia nagytőke Romániába, majd később a német. 1940-ben a bécsi döntés értelmében Románia átadta Erdély felét Magyarországnak. Románia is belesodródott a németek oldalán a II. világháborúba, de földrajzi helyzete folytán lehetősége nyílt abból már 1944-ben kilépni, sőt harcba lépni Németország ellen.

Besszarábiáőt visszaadták a Szovjetuniónak, a királyt elűzték, és 1947-ben kikiáltották a Román Népköztársaságot.

Lakosága

16 milliónyi népességének nagyobb része, 86 százaléka román anyanyelvű, körülbelül 10 százalék magyar, szám szerint másfél millió körül, a többi német, szerb, bolgár és ukrán. Szamosújváron örmények is élnek.

A nemzetiségek teljes egyenjogúságot élveznek. Ennek szellemében alakult meg Székelyföldön a Magyar Autonóm Terület. Székhelye Marosvásárhely magyar egyetemmel, iskolákkal, könyvtárakkal.

A fentin kívül még sok magyar él Kolozsvár, Torda, Torockó, Kalotaszeg, a Szilágyság környékén is. De nagyon sok magyar van az Alföld-szegélyen és Bukarestben is.

Földrajza

Havasalföld: Két részre oszlik: Olténia, mely a legtermékenyebb része Romániának és a Munténia keleti része, mely kőolajban rendkívül gazdag. A föld gazdagságát növelik még a sótelepei (Slanic), ahol a sóhegyek szinte a napvilágra kerültek.

Tisza síksága: Románia nyugati határvidéke, jó termő terület.

Dobrudzsa: nagyrészt lösz talaj, száraz éghajlata miatt erdőszegény, sík pusztaság.

Moldovai hátság: Java része a száraz időjárás miatt füves pusztaság, a vizek mentén jó gabona- és szőlőtermő vidék van. Ásványi kincsei a só és a kőolaj.

Erdély: Az erdélyi medence harmadkori tengere is összeköttetésben állt a szorosokon keresztül a Nagy-Alföld tengerével. Elpárolgó vizét az Alföldről a szorosokon behatoló sós víz pótolta. Vize így besűrűsödött, és az összeköttetés megszűntével elpárolgott, s kialakultak a medence sótelepei. A medence alján pedig földgáz maradt vissza.

Irodalom

Kezdetei a XIV. századra vezethetők vissza. Ebből az időből valók a legrégibb kódex-kéziratok. Az első korszak írásai mind fordítások - egyházi szükségletre. Legfontosabb ezek közül 1580-ból Coresi bibliafordításai és valamivel későbbről a román két, amelyet Kálvin tanainak terjesztésére készítettek.

A XVI. században létesültek az első nyomdák Moldvában és Havasalföldön, melynek következménye lett a világi irodalom megjelenése.

A román irodalomban 1710-ig a szláv hatás érvényesült. Ezután számítják a görög hatás érvényesülését. A görög hatás hátrányos volt a román irodalomra. A javulás az erdélyi románok részéről indult meg, a XVIII. század vége felé erdélyi írók (Klein, Sinai, Major) új szellemiséget igyekeznek behozni az irodalmi életbe.

A XIX. század húszas éveiben kezd a tudományos irodalom fellendülni, és a szépirodalom is lassanként az európai eszmeáramlatokhoz kapcsolódott. Éppen úgy, mint a magyaroknál, itt is az irodalomból indult ki a román nemzeti öntudatra ébredés.

Ettől kezdve a latin betűket használják, mely ma már általánossá vált.

Művészet

A román művészet a X. században vált mozgalmasabbá, virágzása a X-XI. és XII. század első felére tehető. Utána átadta helyét a legjellegzetesebb középkori művészetnek, a gótikus vagy csúcsíves stílusnak. A román művészet onnan nyerte nevét, hogy elsősorban a déli népek, az úgynevezett román országok népeinek művészetében alakult ki.

Tulajdonképpen a román művészet volt az, amely a nyugat-európai keresztény országok művészetének önállósulását és felszabadulását jelentette a bizánci művészet hatása alól. Jellegzetes stílusa a képzőművészet minden terén kialakult, elsősorban azonban mégis az építészetben fejlődött ki. A román művészet általános benyomása a nagy erő, amely bizonyos ridegséggel és komolysággal párosul. A román művészet elnevezésében a "román" szó arra is utal, hogy ez a művészet lényegében visszavezethető a rómaiak művészetére is.

Gazdasága

Gazdasági életében a fejletlen ipar mellett inkább a mezőgazdaságnak van nagyobb jelentősége, bár ez is csak az utóbbi időben indult komolyabb fejlődésnek. Ennek érdekében a Dunamenti erdősávokon kívül tervbe vették a bolgárokkal közösen öntözőcsatorna építését. Fő terménye a kukorica (puliszka).

Óriási jelentőségű fakitermelő ipara és kőolajtermelése, mely a háborús "rablógazdálkodásban" súlyos károkat szenvedett. Állattenyésztése is jelentős. Évi kukoricatermelése 50 millió mázsa. Sokat fejlődött az utóbbi időben ipari növény termelése: rizs, gyapot, dohány és cukorrépa.