Az anyakoca tejhiánya (Hipoglükémia)

A malacok felnevelési betegségei 1. (Az anyakoca tejhiánya és az MMA-szindróma)

AZ ANYAKOCA TEJHIÁNYA (2.)

A Kistermelők Lapja előbbi számában Olvasóink kérdésére válaszolva elmondtuk, hogy a koca megfelelő tejtermelése az eredményes malacnevelés egyik nagyon fontos feltétele, ugyanakkor azt is elmondtuk, hogy a felnevelés eredményessége jórészt meghatározza a sertéstartás jövedelmezőségét. Ugyancsak olvashattuk azt is, hogy a tejhiány egyik nagyon gyakori oka úgy a nagyüzemekben, mint a kistermelőknél fellépő ún. MMA szindróma nevű bántalom, mely előidéző okát, megelőzésének és gyógyításának a lehetőségeit is ismertettük.

A koca tejhiányát, csökkent tejtermelését azonban számos egyéb „körülmény” is előidézheti. A továbbiakban ezekről fogunk szót ejteni.

A TEJHIÁNY KÖVETKEZMÉNYEI

A kocatartó gazdák sok esetben kérnek állatorvosi segítséget azzal a panasszal, hogy a kocának nincs vagy kevés a teje, a malacok éhesen sivalkodnak, csak döfködik az anyjukat. Olykor a kocák a malacok zaklatása ellen hasra fekvéssel védekeznek, malacaikkal szemben közömbösek vagy éppenséggel ingerlékenyek.

A tejhiány a malacok számára igen súlyos következményekkel jár, mert az éhes állatok bőre hamarosan megsápad, ráncolttá válik, a szőrzetük fénytelen, és ha nem segítünk sürgősen a bajon, a malacok hypoglikémiában (a későbbiek során erről még részletesebben is szót ejtünk) vagy hasmenésben egyhamar elpusztulnak.

A veszteséget tovább súlyosbítja, hogy a kolosztrumban éppen az első 24 órában kellene felvenni a malacoknak azt az ellenanyagot, amely a továbbiakban az egészségük védelmét szolgálja. Ismert tény, hogy az ellenanyagok felvétele csak 12 órás korukig jelentős, 24-36 órás koruk után pedig már éppenséggel jelentéktelen. Ezért kell az újszülötteket – a szülést követően – minél előbb megszoptatni.

Az újszülött malacok fejlődése, a környezete iránti érzékenysége ellenálló képessége, a születést követő egy-két hétig teljesen az anyaállat megfelelő mennyiségű és minőségű tejellátásától függ.

Például a fehér hússertés malacok kedvező fejlődésükhöz az első héten legalább 0,7 kg, a harmadik héten pedig naponta 0,8-1,0 kg tejet vagy ennek megfelelő tápszert igényelnek.

Gondoljuk csak el, vajon képes lesz-e a koca ezt a nagy mennyiségű tejet megtermelni, ha nem gondoskodunk az anyaállatok elegendő, a szükségletük szerinti tápanyagokat tartalmazó takarmányozásáról és vízellátásáról!

Tudni kell, hogy a tejleadás a kocáknál kb. óránként egyszer lép fel, ami naponta 24 leadást jelent. Minden egyes tejleadás 10-20 másodpercig tart, ami azt jelenti, hogy a malac napi tejfelvételi ideje összesen kevesebb, mint 10 perc.

A szopás hiánya vagy csökkent volta súlyosan rontja a malac fejlődését, tejhiány esetén növekedhet a malackori elhullás (és mint arról már szó esett) a betegségek iránti fogékonyság, ugyanakkor az állatok jól láthatóan visszamaradnak a fejlődésben.

MIT KELL TUDNI A KOCA TEJELVÁLASZTÁSÁRÓL?

A tejtermelés és a tejnek az alsó kivezető rendszerbe eljutása idegi-hormonális hatás alatt következik be. A tejelválasztás valójában akkor indul meg – az agyalapi mirigyben termelődő prolaktin nevű hormon hatására – amikor a magzatburok eltávozik. A magzatburkok általában az ellés után fél-3 óra múlva egyszerre távoznak. Nemritkán ellés közben is távozik több-kevesebb burok.

Akkor nyilvánítjuk befejezettnek az ellést, ha az alomszámnak megfelelő mennyiségű burok ürült. Ha nem ürült ki a körülbelül megfelelő mennyiség, e mögött magzat-visszamaradást kell sejtenünk. Ilyenkor oxitocin készítményeket kell applikálni 2-3 ml adagban.

Amennyiben a koca teljesen szabályos, erőteljes tolófájásai mellett sem születik meg a malac, illetve a fájásgyengeség olyan fokú, hogy a koca oxitocinra sem reagál, és jelentős idő (1 óránál több) telt el, az „elakadt” malacot el kell venni.

Azt, hogy mennyi magzatburoknak kell lenni, úgy tudjuk pontosítani, hogy a köldökzsinór magzatburokhoz kapcsolódó részeit megszámoljuk, és egyeztetjük a megszületett malacok számával.

Gyakori kérdés ilyenkor, hogy mik lehetnek a malacelakadás okai.

1.   Mindenekelőtt a nagy, 2 kg feletti magzat.

2. A kisebb (1,3-1,6 kg) tömegű malac elakadása a szülőút hiányos tágulásának következménye is lehet.

3. A süldő kocát robusztus jellegű kannal termékenyítették.

4. Az elhalt, nem egyszer már korábban elhalt, felpuffadt magzat.

5. A magzat rendellenes elhelyeződése. Az egyik vagy mindkét láb visszatartásával párosult (harántfekvésnek tűnő) farfekvés is okozhat hasonló gondot, esetenként pedig a háti elhelyeződés stb.

6. Korábbi, esetleg bénulásokból származó ödémásodás és a száraz szülőút (GÁCS P).

Az elmondott esetekben az állatorvos segítségét ajánlatos igénybe venni.

A további folyamatos tejtermelődés a szopás által érvényesülő hormon hatására történik. A gyakorlat igazolja, hogy a 900 grammnál kisebb súlyú malacok életképessége és ezzel együtt a szopási kedvük is gyenge. A hiányos szopás következtében a tőgy fokozatosan visszaalakul. Ezért is kívánatos a megfelelő nagyságú (legalább 1000 grammos) malacok születése, melyek képesek legalább 60-80 g tejet kiszívni.

A TEJTERMELÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A koca tejtermelését számos takarmányozási, tartási, tenyésztési és örökletes tényező, az egyedi hajlam, valamint a különféle kóroktanú betegségek egyaránt befolyásolhatják.

1. A legfontosabb, amit meg kell említeni, a koca megfelelő takarmányozása. A anyaállatok csak akkor lesznek képesek napi 7-10 liter mennyiségű tej termelésére, ha a táplálékszükségletüket teljes mértékben kielégítjük.

Különösen figyelemmel kell lenni a fehérje- (aminosavak-), a vitamin- és ásványisó ellátásukra.

Az egyoldalú és mennyiségileg is helytelen takarmányozás miatt a vélt nagyobb maximális termelés érdekében túltáplált kocák a vemhesség végére gyakran elhíznak. A túlságosan elnehezedett állatok mozgási és reakciókészsége, általában a vegetatív tónusa gyenge. A vemhesség, valamint az ellés, amelyek egyébként fiziológiás folyamat, az ilyen szervezeteket nagyon igénybe veszik, sokszor teljesen kimerítik. Nemcsak a fialás elhúzódása a következménye, de az elvárható és szükséges tejtermelés elégtelensége is.

2. Sokszor az egészségesnek látszó kocák malacai is tejhiányban szenvednek, mert nem gondolnak arra, hogy az anyakoca hiányos vízellátása is oka lehet a tejhiánynak. Főként ott lehet a vízhiányra gondolni, ahol az anyaállatok a vizet nem a megfelelő önitatókból fogyasztják. Vízhiányról beszélhetünk azonban akkor is, ha az anyakocák nem megfelelő minőségű vizet kapnak, és emiatt abból keveset fogyasztanak. Télen például a hideg (5 °C-on aluli hőmérsékletű) vízből még akkor sem isznak a kocák eleget, ha egyébként ehhez korlátlanul hozzájutnak, pedig a 7-10 liter mennyiségű tej termelése fokozott folyadék-szükségletet igényel.

3. Nagyon fontos, hogy kifogástalan minőségű takarmányt kapjon az anyakoca, mert ne feledjük, hogy egyes bomlástermékek és toxinok a tejjel is kiválasztódhatnak, és megbetegíthetik a malacokat. Ugyanakkor a kifogásolható (pl. savas, romlott, fuzárium-gombákkal szennyezett takarmány) fogékonnyá teheti a kocát az MMA-szindróma fellépésére.

4. A tőgygyulladás során is csökken vagy szünetel a tejprodukció. A tőgygyulladást az esetek többségében baktériumos fertőzés okozza. Kialakulásában nem egyszer a méhgyulladás, vagy éppenséggel bélműködési zavarok szerepelnek. A bántalom során egyes tejmirigy-szakaszok vagy éppenséggel minden tejmirigy-szakasz megduzzad, fájdalmas, a bőr feszes, fénylő, vörös vagy kékesvörös színű. Komolyabb esetekben a koca lázas.

5. Tejhiányt okozhat az ásványi anyagok nevezetesen pl. a kobalt (!) hiánya, a nem megfelelő kalcium-ellátottság és a ketózis is. A ketózis valójában a szénhidrátanyagcsere-zavar kapcsán kialakuló toxikózis.

6. Ugyanakkor számos egyéb tényező is befolyásolhatja a tejelválasztást. Talán a leggyakoribbak egyike a biometeorológiai hatás, mint például a frontátvonulás. Kedvező hatás érhető el a tejmirigy finom masszírozásával, és akár oxytocin és kalcium injekció applikálásával. Némelyik szerző nyugtatók alkalmazását javasolja.

7. Még az azonosan táplált kocák tejtermelése sem egyforma. Vannak ugyanis jól és rosszul termelő anyák, sőt az egyes kocák tejének minősége is különbözhet a laktáció folyamán. Ez örökletes is lehet.

8. A tejtermelést tekintve a fajtajellegnek is szerepe van. A nagyobb növekedésű erélyű fajták tejtermelő képessége kedvezőbb.

9. A nagy melegben ugyancsak kedvezőtlenebb a kocák tejtermelése.

10. Szintén a tejtermelés zavarát okozza a koca lázas vagy egyéb megbetegedése.

11. Figyelemmel kell lenni a kocák tejmirigy-szakaszainak egyenletes fejlődésére is. Örökletes alapon gyakori az egyenetlen fejlődés vagy a csecsbimbó végének tenyérszerű behúzódása, ami megakadályozza a tej kifolyását.

12. Az elülső csecsekből általában több tejhez jutnak a malacok, mint a hátulsókból.

13. Az anyakoca tejtermelése még jó takarmányozás esetén is lecsökken a harmadik héten.

14. Az ellések száma is befolyásolja a tejhozamot, mely a 3-6 laktáció során a legmagasabb.

15. A zaj vagy egyéb stresszhatások ugyancsak zavarják a tejtermelést.

16. Hasonlóképpen a malacok hegyes, éles fogai okozta fájdalom is.

17. Egyes kocákon megállapítható az általános állapot zavartalansága mellett fellépő tejhiány. Ez akár örökletes jellegű is lehet, például a tejmirigy és a csecs veleszületett rendellenessége esetén.

ÚJSZÜLÖTT MALACOK ÉHEZÉSI SZINDRÓMÁJA (Hipoglükémia)

A tejhiány következtében a malacok nagy része hipoglükémiában és hasmenésben pusztul el. Egyes hazai adatok szerint a hipoglükémia szindrómában megbetegedett állatok 7-10 százaléka hullik el főként a téli időszakban, ha nem fűtik a fiaztatókat (márpedig a kisgazdaságokban erre nem minden helyen van lehetőség), ugyanakkor a legyengült, beteg, fázó malac a hidegben nem is a koca csecsét keresi, hanem az anyja alá bújva keres menedéket a hideg ellen. Ilyenkor igen magas, akár 10-15 százalékot is kitehet az agyonnyomásból eredő veszteség.

A hipoglükémia vagy éhezési szindróma lényege az, hogy az 1-3 napos malac vércukorszintje lecsökken, ami általános gyengeséget, a belső hőmérséklet csökkenését, majd súlyos klinikai tüneteket és elhullást idéz elő.

MI OKOZZA?

Ezúttal is a tartási körülményekkel összefüggő és főként a kisgazdaságokban komoly veszteséget okozó bántalomról van szó.

A szindróma kórfejlődésének megértése végett tudni kell, hogy az újszülött malac hőmérséklete – annak ellenére, hogy a hideg környezetben növeli a hőtermelést – a születése után néhány fokkal csökken, majd kedvező körülmények között néhány óra múlva ismét a normálisra emelkedik.

A csökkenés annál nagyobb, minél kisebb a malac születési súlya, minél alacsonyabb a környezet hőmérséklete és minél kevesebb a felvett táplálék. A szindróma kialakulásában tehát mindenekelőtt e három tényező szerepe a meghatározó.

Nézzük hogyan fest ez a gyakorlatban? A másfél kilogrammosan született malac 30 °C körüli környezetben a kellő mennyiségű tej kiszopása esetén néhány óra múltán már ismét eléri a normális testhőmérsékletét, s a hidegebb környezetet is könnyebben elviseli.

A kisebb testtömeggel világra jött malac számára a 10-15 °C környezeti hőmérséklet már stresszorként hat. Ha az újszülött malac több hőt kénytelen leadni, mint amennyit termelni képes, testhőmérséklete és vércukorszintje a születést követő napokban jelentősen csökken. Ha tehát a kis állat nem jut megfelelő táplálékhoz és még a környezete is hideg, annyira gyors lehet a vércukorszintjének a csökkenése, hogy már 6-8 óra alatt elérheti a kritikus, 40 mg% alatti értéket, amikor pedig már 20 mg% körüli értékre zuhan, súlyos tünetek mutatkozhatnak: kialakul az éhezési szindróma, hipoglükémia.

MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?

Az éhezési szindróma már az első nap végén, a második napon, ritkábban a harmadikon jelentkezik. A malacok az alomba fúrják magukat, gyengék, nehezen mozognak. Gyakran olyan erőtlenek, hogy még a koca agyonnyomása elől sem tudnak elhúzódni. Olykor tántorognak, lábaikat szétvetik, és orrukkal a talajra támaszkodnak. Amikor a folyamat előrehalad, elesnek, öntudatukat veszítve görcsös állapotba jutnak, és úszó-kúszó mozdulatokat végeznek. Gyakori a szemrezgés és az üresrágás is. A bőr feltűnően sápadt, a légszomj jelenként pedig nyitott szájjal ziháló módon lélegeznek, majd rövidesen elhullanak.

GYÓGYKEZELÉS

A szindróma azonnali beavatkozást igényel! A beteg állatot ki kell venni az anya alól és melegíteni kell. Amellett, hogy a megfelelő tejmennyiséget biztosítjuk neki, étkezési szőlőcukorból ugyanannyi vízben oldva 50 %-os oldatot készítünk, és ebből naponta 3-4 alkalommal 1-2 kanálnyit adunk a malacnak (HORVÁTH). Szerencsés az a megoldás, ha az éhezési szindrómában szenvedő almot bőtejelő és megközelítően hasonló időpontban ellett koca (dajka) alá tudjuk elosztani.

A MALACOK ANYA NÉLKÜLI FELNEVELÉSE

Bármennyire költséges és munkaigényes a malacok anya nélküli felnevelése, sok gazda vállalkozik arra, hogy a kisállatokat ily módon megmentse. Helytelen és sokszor nem jár sikerrel az a gyakorlat, hogy ilyenkor a tehéntejet olykor vízzel hígított formában vagy cukrozva, akár liszttel stb. „dúsítva” adagolják.

Tudni kell ugyanis, hogy a koca- és a tehéntej összetételében nagy a különbség! A fehérjét illetően a szarvasmarhák kazeintejnek, a sertésé pedig globulintejnek minősül. Ugyanakkor ez utóbbi tejének a zsírtartalma is magasabb!

Jó tudni, hogy a koca és a tehén föcsteje nagyjából hasonló, ezért ilyenkor a hiányzó kocatej is jól pótolható tehéntejjel. Az esetben azonban, ha nem áll rendelkezésre frissen ellett tehén teje, a juh vagy a kecske érett teje is alkalmasabb, mint a szarvasmarháé.

Amennyiben tehéntejet itatunk, a pasztőrözött, teljes tehéntejet jól vegyített 3-4 százaléknyi sertészsírral kell kiegészíteni. Nem szabad megfeledkezni a malacok A-, D-, E-vitaminnal és vassal történő ellátásáról. Sokan sovány tejporral nevelik fel a malacokat. Ez esetben ajánljuk, hogy 10-12 dkg sovány tejport oldjunk fel egy liter felforralt vízben vagy teában, és keverjünk hozzá 6-7 dkg disznózsírt. Ügyeljünk arra, hogy a tej hőmérséklete 30-35 °C körül mozogjon. Az első 5 napban hatszor, majd 10 napos korukig ötször itassuk meg a malacokat. Ha az állatok a 10 napos kort elérték, elég négyszer itatni. A kis jószágok környezetét 18-24 °C hőmérsékleten tartsuk, és állandóan legyen friss víz előttük.

CSEH S. professzor a malacok emésztési zavarainak a megelőzésére ajánlja, hogy naponta egyszer friss tehéntejjel is kínáljuk meg őket (természetesen az állandóan biztosított friss vízen kívül), melybe egy liter tejhez számítva 0,5 gramm citromsavat teszünk.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. szeptemberében.)

 A malacok felnevelési betegségei 3. (Az anyakoca tejhiánya, következmények)

A malacok felnevelési betegségei 4. (Coli-hasmenés és ödéma-betegség) 

 A malacok felnevelési betegségei 5. (Streptokokkózisok)
A malacok felnevelési "betegségei" 6. (A koca ellési agresszivitása)