A juhok kergekórja

ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG

HOGYAN ELŐZHETŐ MEG A JUHOK KERGEKÓRJA?

A kergekór (coenurosis) elsősorban a juhok, jóval ritkábban egyéb kérődzők és növényevők betegsége, mely világszerte elterjedt, jellegzetes és súlyos klinikai tüneteket és akár 10-20%-os veszteséget is okozhat a juhászatban.

A bántalmat a kutya Taenia multiplex nevű galandférgének a központi idegrendszer szöveteiben megtelepedett metacestodája, a coenurus celebralis idéz elő. A betegség és az általa okozott veszteség megelőzhető, ha a kutyákat időben és hatékony gyógyszerrel féregtelenítjük.

A juhász legtöbbször azzal a panasszal keresi fel az állatorvost, hogy néhány birka nehezen mozog, elmaradozik a többiektől, a fejét lehorgasztva meg-megáll, majd lassacskán megindul.

Mások bágyadtan állnak, egyik-másik a takarmányt sokáig a szájában tartja, mintha nem tudná lenyelni, majd fejjel a falnak támaszkodik, és a fogát csikorgatja. Egyesek körbe-körbe járnak, miközben a fejüket kicsit oldalvást tartják stb.

És mit tesz az állatorvos? Az előzmények pontos megismerésével, a betegek alapos vizsgálatával – esetleg a laboratórium segítségét is igénybe véve – kizárja a hasonló tünetekben megnyilvánuló egyéb betegségeket, pl. listeriosis stb., és miután diagnosztizálta a bántalmat elvégzi a szükséges tennivalókat. Hogy miként lehet mindezt megelőzni, erről fogunk szót ejteni a továbbiakban.

MI OKOZZA A KERGEKÓRT?

A betegség okozója az agyban kialakuló coenurus celebralis nevű hólyagféreg, amely a kutya egyik galandférgének a fejlődési alakja. Valójában egy mérsékelten feszes, hullámzó, áttetsző falú tömlő, amelynek falában több tucat mákszemnyi vagy gombostűfejnyi skolex látható, melyekből a kutyában kinőnek a férgek.

A hólyagok nagysága a koruktól függ. A 6 hetes coenurusok átmérője kb. 1 cm, a 8 heteseké 8 cm, de 3 hónapos korra elérhetik a tyúktojás nagyságot, sőt ennél nagyobbra is nőhetnek.

Amikor a kutya a coenurus hólyagot elfogyasztja, annak belében 6-8 hét alatt számos galandféreg fejlődik ki.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?

A fertőzött kutyák bélsarával a legelőn a féregpeték tömege kerül a külvilágra, ahol azok különösen nedves időben heteken át életképesek maradnak. Olykor a fertőzött kutyák petékkel szennyezett bélsarukkal a szálas takarmányt vagy az akolban levő vályú vizét is szennyezhetik, és ily módon istállófertőzés is létrejöhet.

A juhok lenyelik a petéket, melyekből az oltógyomorban kiszabadulnak az onkosphaerák, melyek belefurakodnak a bél falában levő erekbe, majd a véráram útján eljutnak a nagy vérkörbe és a szervezet változatos helyeire.

A vándorló férgek közül azonban csak azok találnak a kifejlődésükhöz kedvező körülményeket, amelyek a központi idegrendszer szöveteibe, főleg az agyba, ritkábban a gerincvelőbe sodortatnak, ahol az idegrendszer apró ereiben elakadnak.

Miután az agyszövetben 10-14 napig vándoroltak, rendszerint a kéregállományban megállapodnak, és 3 hónap alatt – lassú növekedés után – fertőzőképes „hólyagokká” fejlődnek.

MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?

A heveny coenurosis jeleként a fertőzött juhok egy része a fertőzés után 1-2 héttel a traumás agyvelőgyulladás következményeként enyhébb vagy súlyosabb agyi tüneteket mutat.

Egyes juhok elmaradoznak a társaiktól, nehézkesen mozognak, majd tompultan, lehorgasztott fejjel állnak. Mások éppenséggel izgatottak, elrohannak, fogaikat csikorgatják, hőmérsékletük a normális fölé emelkedik. A juh normális testhőmérséklete 38,5-40C a végbélben mérve.

A juhok egy része pár nappal ezen tünetek jelentkezése után akár el is hullik, legtöbb azonban látszólag gyógyul. Ez a gyógyulás azonban az esetek egy részében csak látszólagos, mert a hólyagok a zárt koponyaüregben egyre inkább növekednek, és az agyszövet nyomásból eredő lassú sorvadását idézik elő. A hólyagok növekedésével mindinkább előtérbe kerülnek az agyi tünetek.

Ilyenkor a juh evése, rágása vontatott, lesoványodik, és a hólyagok helyétől valamint számától függően változatos kényszermozgások jelentkeznek.

Haladás közben az állat nem tud irányt tartani, fejét ferdén tartja, lógatja, körbe-körbe jár. Máskor a beteg erősen elfordított fejjel az oldalán fekszik, némelykor előretörés vagy gurulás figyelhető meg. Olykor futás közben nem tart egyenes irányt, és ferdén tartott fejjel tér vissza egy nagy kört leírva a kiindulási helyére.

A juh tudata szemmel láthatóan zavart, szemeit csukva tartja, szólításra, kutyaugatásra nem figyel, s csak akkor kezd enni, ha orrát beledugja a takarmányba. Evése, rágása vontatott, miközben félig behunyt szemmel és lehorgasztott fejjel szüneteket tart.

Milyen helyi tüneteket láthatunk? Ha a betegség már legalább egy-két hónapja fennáll, a fiatalabb juhok koponyateteje helyenként levékonyodik. Az ilyen helyeket, ha a gyapjút tövig lenyírjuk, áttapogatással könnyen meg lehet találni.

Az elvékonyodott helyek megnyomása vagy megütése során az állat összeesik, vagy görcsös tüneteket mutat.

Amennyiben a hólyag a gerincvelőben van, előbb a hátulsó testrész gyöngesége, rogyadozása, később pedig a teljes vagy a két oldalon nem egyforma súlyos bénulása következhet be. Érzészavarok vagy nincsenek vagy nem mutathatók ki.

A betegség az első tünetek jelentkezése után 2-5 hónapig is elhúzódik, és a betegek legnagyobb része kimerülés következtében elpusztul.

GYÓGYÍTHATÓ?

Ez idő szerint kemoterápiás szerekkel a fejlődő coenurus hólyagokat nem tudják biztosan elölni. Régi és biztos módszer a hólyagférgek sebészi úton történő eltávolítása, a koponyán trepanálással készített nyíláson keresztül. Tudni kell azonban, hogy a tünetek enyhülése a műtét után sokszor csak átmeneti eredményt ad, mert az agyvelő egyéb helyein egyidejűleg jelen levő hólyagok továbbfejlődnek, ami az állapot újbóli súlyosbodására vezet. Legjobb a beteg állatokat még a leromlásuk előtt kiselejtezni, és húsra értékesíteni.

MEGELŐZÉS

A kergeség okozta nagy károkra és a műtét gyakori eredménytelenségére való tekintettel mindent meg kell tenni a kergekóros fertőzés megelőzésére.

1. A juhászok csak szükséges számban tartanak kutyát.

2. A pásztorkutyákat évente két alkalommal galandféreg elleni kezelésben kell részesíteni. A kutyákat a kezelés után 24 óráig zárva kell tartani, és az ürüléküket meg kell semmisíteni.

3. A kerge juhok agyvelejét illetve az onnan kikerült hólyagot szigorúan meg kell semmisíteni, de semmi esetre sem szabad a kutyának odavetni, mert a hólyagokban levő skolexekből fejlődnek ki a kutyában a galandférgek.

NÉHÁNY FÉREGHAJTÓ SZER A KUTYÁKNAK

Előre kell bocsátani, hogy a kutyában többféle galandféregfaj fordul elő, de a kergekórt csak a Taenia multiceps „közvetíti”. Ugyancsak tudni kell, hogy a galandférgekkel történt fertőzöttség a kutyában semmiféle betegségre utaló klinikai tünetet nem okoz.

A galandférgek elhajtására számos gyógyszer kapható, amit az állatorvos rendelése szerint kell felhasználni. Jó hatású szerek többek között a DRONTAL PLUS tabletta, adagja 10 ttkg-ra 1 tabletta. Ha férgeket találunk a bélsárban, 2 hét múlva a kezelést meg kell ismételni. Hasonlóképpen alkalmazható a PRATEL tabletta, az ANIPRANTEL tabletta és így tovább.

A kutya galandférgessége elleni védekezés nagyon fontos feladat, mert a lárvák súlyos gazdasági veszteséget okoznak, de az ember egészségét is veszélyeztetik.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2005. októberében.)