VESZÉLYES BETEGSÉGEKET
OKOZVA TÁMADNAK A KULLANCSOK
Több Olvasónk is elpanaszolta,
hogy az idén jóval több kullancs van, mint az elmúlt
esztendőkben. Már a ház körüli füves bozótos helyeken is
elszaporodtak, és nemcsak a kutyákból, de főleg a kisgyerekekből
– akik a kertben játszanak – szinte naponta lehet kullancsot
kiszedegetni. Azt is olvasták az újságban, hogy súlyos fertőzést
okozó betegséget terjesztenek, nevezetesen a Lyme-kórt, mely akár
hónapokkal a csípés után is veszélyes tünetekkel járó
bántalmat okozhat. Ezzel kapcsolatban kérnek tájékoztatást úgy
az ember, mint a kedvelt társállat vonatkozásában.
Való igaz, hogy idén a
vérszívók nagyobb számban támadhatnak, mert különösen a meleg
téli hónapokban nem tizedelte őket a fagy.
Az is igaz, hogy a kullancsok
hazánkban is többféle fertőző betegséget is terjeszthetnek (pl.
kullancs encephalitis, agyvelő- és agyhártyagyulladás,
Babesiosis, Q-láz, erlichiosis = vérzéses kullancsláz, Tularaemia
stb.), de ezúttal Olvasónk kérdésére válaszolva egy veszélyes,
kullancsok által terjesztett betegséggel, a Lyme-kór részletes
leírásával, a fertőzés módjával, a gyógykezelés és a
védekezés lehetőségeivel fogunk foglalkozni.
Annyit előre kell bocsátani,
hogy a világon több száz fertőző betegség kórokozóinak
terjesztésében van szerepük a kullancsoknak. Vannak olyan
mikroorganizmusok, melyek kizárólag emberi megbetegedést okoznak,
mások valamelyik háziállatfajt betegítik meg, ismét mások pedig
csak vadbetegséget okoznak. A legnagyobb figyelmet azoknak
szenteljük, melyek emberi és állati megbetegedést egyaránt
okozhatnak. Ezek a zoonózisok.
A LYME-KÓR KLINIKUMA EMBERBEN
A betegség elnevezése onnan
származik, hogy az USÁ-ban Lyme városában indentifikálták
először 1975-ben, amikor ezen a vidéken egyszerre sok ember, főleg
gyerek betegedett meg hasonló, elsősorban ízületi elváltozások
következtében. Nálunk az első eseteket emberben 1984-ben
észlelték.
A Lyme borreliosis (Lyme-kór),
amit mindkét végén hegyes, többszöri csavarulatot mutató
spirochaeták okoznak, főként az embert támadja meg, de kutyában,
lóban, juhban és szarvasmarhában is előfordul. Nálunk annak
idején a Budai-hegyekben gyűjtött 31 kullancs közül 5-ben tudták
kimutatni.
1. Az első szakaszban a fertőző
kullancscsípést követően 48 óra vagy egy-két héten belül
kialakulhat a betegségre jellemző bőrpír, mely centrifugálisan
terjed, s középen halványulva gyűrűt formál.
Ez gyakran nem viszket és egyéb
tünetek nélkül eltűnik. Máskor viszont egyidejűleg
influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek, ami fáradékonysággal,
lázzal, fejfájással, a nyirokcsomók duzzanatával és köhögéssel
jár.
2. A második szakaszban
általában 1-4 hónappal a betegség kezdetét követően
kialakulhatnak idegrendszeri tünetek (alvászavar, zsibbadás, enyhe
bénulás stb.) és szívizomgyulladás.
3. A harmadik szakaszban legalább
5-6 hónappal vagy akár 1-2 évvel az első tünetek után
ízületgyulladások (leggyakrabban a térdízületben), idült
idegrendszeri tünetek, valamint bőrgyulladás fejlődhet ki.
Az idegrendszer károsodása
fáradékonysággal, feledékenységgel, mérsékelt elbutulással
stb. járhat.
Az egyes szakaszok nem mindig
különülnek el élesen egymástól, gyakran összefolynak, vagy
egyik-másik szakasz kimarad, sőt tünetmentes átvészelés is
előfordulhat.
ORVOSLÁS – VÉDEKEZÉS
Legfontosabb a kullancsok
távoltartása, elpusztítása, melyre számos készítmény kapható
az állatorvosoknál vagy az állatpatikákban (rácseppentő,
permetező, lemosó szerek, nyakörv stb.).
A vérszívó kullancsot minél
előbb el kell távolítani szakszerűen (nehogy még több bajt
okozzunk), a betegség gyógyítására pedig mielőbb
antibiotikumokat (penicillinek, tetraciklinek stb.) lehet igénybe
venni. Lényeges, hogy a gyógyszeres kezelés már a betegség
legkorábbi szakaszában megkezdődjön.
A LYME-KÓR TÜNETEI KUTYÁBAN
Kutyában heveny szakaszban enyhe
láz, étvágytalanság, bágyadtság, esetleg a szőrrel nem fedett
területeken a kullancscsípés körül körkörösen terjedő bőrpír
és egyik-másik ízület megduzzadása, fájdalmassága észlelhető.
Néhány hét múlva a tünetek
enyhülnek vagy elmúlnak, azonban hetek, hónapok alatt idült
polyarthitis (sokízületi gyulladás) alakulhat ki, a kutya sántít,
nehezen mozog.
A betegség megállapítása a
kórelőzményi adatok (kullancscsípések, a heveny szakaszban
bőrpír, majd az ízületgyulladások) alapján történhet, de ez
már természetesen az állatorvos feladata.
Az ORVOSLÁS ugyanúgy, mint az
emberen antibiotikumokkal történhet. A Lyme-kór elleni védekezés
alapvető tényezője ez esetben is a kullancsok pusztítása,
illetve távoltartása a kutyáktól.
A kutyák bőrét, ha az állat
kullancsok által ellepett területen tartózkodott, a tartózkodás
közben és után kullancsokra alaposan át kell vizsgálni. Különös
figyelemmel kell lenni a paraziták által kedvelt, vékony bőrrel
borított testrészekre, mint a szemhéj, fül, hereborék, hasalja,
hónaljak.
Amennyiben kullancsok fedezhetők
fel, azokat lehetőleg azonnal el kell távolítani. A gyorsaság
azért fontos, mert az élősködők főleg akkor fertőznek, amikor
már egy napja szívják a gazdaállat vérét.
Mielőtt a kullancsok szakszerű
eltávolításáról szót ejtenénk, elmondom, hogy a kullancs
eltávolítása közben könnyen előfordulhat, hogy a kullancs feje
beszakad a bőrbe, ez azonban csak kisebb helyi gyulladást idéz
elő, komolyabb következményekkel nem jár. Semmiképpen sem
válasszuk a korábban ajánlott és a praxisom során gyakran
tapasztalt módszert, hogy a parazitát a potrohán lévő légző
nyílásainak olajjal vagy más anyaggal való eltömeszelésével
pusztítsuk el! A kullancs ugyanis ez esetben fulladozás közben
borreliákkal (kórokozókkal) fertőzött testnedveit a szúrási
csatornába ömleszti.
A KULLANCS ELTÁVOLÍTÁSA
Lépten-nyomon felvetődik a
kérdés a gyakorlatban, hogy milyen módon lehet a kullancsot a
megtámadott állatból szakszerűen eltávolítani. Ezzel
kapcsolatban mindenekelőtt két nagyon fontos szabályt kell
figyelembe venni.
1. A kullancsot minél előbb el
kell távolítani, hogy minél kevesebb kórokozót juttathasson be
az áldozatába. Ehhez tudni kell, hogy a kullancs a megtelepedését
követően többnyire 4-6 óra múlva juttat kórokozót tartalmazó
váladékot a bőrbe.
2. A kullancs eltávolítását
nagyon körültekintően kell végezni, nehogy a nyakába
gyöngyfűzérszerűen húzódó és kóranyaggal telt nyálmirigyek
megnyomásával még több fertőző anyagot préseljünk az
áldozatba.
El lehet tehát távolítani a
vérszívót úgy, hogy csipesszel vagy két ujjal megragadjuk, majd
tekerünk rajta 180 fokot, és várunk, míg a szívócsövén lévő
kampók rögzítő hatása megszűnik. Ekkor a kullancs magától
leválik a bőrről, és nem kell letépni.
A kullancs azonban
legegyszerűbben és legbiztonságosabban a külön e célra gyártott
speciális kullancscsipesszel vagy kullancseltávolító kanállal
iktatható ki, mely a gyógyszertárban kapható, egyszer használatos
műanyag eszköz. Ezzel egyszerűen, óvatosan el lehet távolítani
a bőrből a kullancsot anélkül, hogy beszakadna a szájszerve.
Megjegyzem, hogy a
kullancslárvákat és nimfákat (fejlődési alakok) – minthogy
ezek alig rögzülnek a bőrben – egy injekciós tűvel is
könnyedén ki tudjuk pöccenteni a bőrből. Az eltávolítást
követően a kullancscsípés helyét mindig fertőtleníteni kell
(pl. Betadinos vagy alkoholos ecseteléssel).
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2012. augusztusában.)
A kullancsfertőzések témájának folytatása: Kullancs-encephalitis.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése