ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG
HOGYAN ELŐZHETŐ MEG A JUHOK KERGEKÓRJA?
A kergekór (coenurosis) elsősorban a juhok, jóval ritkábban egyéb
kérődzők és növényevők betegsége, mely világszerte
elterjedt, jellegzetes és súlyos klinikai tüneteket és akár
10-20%-os veszteséget is okozhat a juhászatban.
A bántalmat a kutya Taenia multiplex nevű galandférgének a
központi idegrendszer szöveteiben megtelepedett metacestodája, a
coenurus celebralis idéz elő. A betegség és az általa
okozott veszteség megelőzhető, ha a kutyákat időben és hatékony
gyógyszerrel féregtelenítjük.
A juhász legtöbbször azzal a panasszal keresi fel az állatorvost,
hogy néhány birka nehezen mozog, elmaradozik a többiektől, a
fejét lehorgasztva meg-megáll, majd lassacskán megindul.
Mások bágyadtan állnak, egyik-másik a takarmányt sokáig a
szájában tartja, mintha nem tudná lenyelni, majd fejjel a falnak
támaszkodik, és a fogát csikorgatja. Egyesek körbe-körbe járnak,
miközben a fejüket kicsit oldalvást tartják stb.
És mit tesz az állatorvos? Az előzmények pontos megismerésével,
a betegek alapos vizsgálatával – esetleg a laboratórium
segítségét is igénybe véve – kizárja a hasonló tünetekben
megnyilvánuló egyéb betegségeket, pl. listeriosis stb., és
miután diagnosztizálta a bántalmat elvégzi a szükséges
tennivalókat. Hogy miként lehet mindezt megelőzni, erről fogunk
szót ejteni a továbbiakban.
MI OKOZZA A KERGEKÓRT?
A betegség okozója az agyban kialakuló coenurus celebralis nevű
hólyagféreg, amely a kutya egyik galandférgének a fejlődési
alakja. Valójában egy mérsékelten feszes, hullámzó, áttetsző
falú tömlő, amelynek falában több tucat mákszemnyi vagy
gombostűfejnyi skolex látható, melyekből a kutyában kinőnek a
férgek.
A hólyagok nagysága a koruktól függ. A 6 hetes coenurusok
átmérője kb. 1 cm, a 8 heteseké 8 cm, de 3 hónapos korra
elérhetik a tyúktojás nagyságot, sőt ennél nagyobbra is
nőhetnek.
Amikor a kutya a coenurus hólyagot elfogyasztja, annak belében 6-8
hét alatt számos galandféreg fejlődik ki.
HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?
A fertőzött kutyák bélsarával a legelőn a féregpeték tömege
kerül a külvilágra, ahol azok különösen nedves időben heteken
át életképesek maradnak. Olykor a fertőzött kutyák petékkel
szennyezett bélsarukkal a szálas takarmányt vagy az akolban levő
vályú vizét is szennyezhetik, és ily módon istállófertőzés
is létrejöhet.
A juhok lenyelik a petéket, melyekből az oltógyomorban
kiszabadulnak az onkosphaerák, melyek belefurakodnak a bél falában
levő erekbe, majd a véráram útján eljutnak a nagy vérkörbe és
a szervezet változatos helyeire.
A vándorló férgek közül azonban csak azok találnak a
kifejlődésükhöz kedvező körülményeket, amelyek a központi
idegrendszer szöveteibe, főleg az agyba, ritkábban a gerincvelőbe
sodortatnak, ahol az idegrendszer apró ereiben elakadnak.
Miután az agyszövetben 10-14 napig vándoroltak, rendszerint a
kéregállományban megállapodnak, és 3 hónap alatt – lassú
növekedés után – fertőzőképes „hólyagokká” fejlődnek.
MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?
A heveny coenurosis jeleként a fertőzött juhok egy része a
fertőzés után 1-2 héttel a traumás agyvelőgyulladás
következményeként enyhébb vagy súlyosabb agyi tüneteket mutat.
Egyes juhok elmaradoznak a társaiktól, nehézkesen mozognak, majd
tompultan, lehorgasztott fejjel állnak. Mások éppenséggel
izgatottak, elrohannak, fogaikat csikorgatják, hőmérsékletük a
normális fölé emelkedik. A juh normális testhőmérséklete
38,5-40C a végbélben mérve.
A juhok egy része pár nappal ezen tünetek jelentkezése után akár
el is hullik, legtöbb azonban látszólag gyógyul. Ez a gyógyulás
azonban az esetek egy részében csak látszólagos, mert a hólyagok
a zárt koponyaüregben egyre inkább növekednek, és az agyszövet
nyomásból eredő lassú sorvadását idézik elő. A hólyagok
növekedésével mindinkább előtérbe kerülnek az agyi tünetek.
Ilyenkor a juh evése, rágása vontatott, lesoványodik, és a
hólyagok helyétől valamint számától függően változatos
kényszermozgások jelentkeznek.
Haladás közben az állat nem tud irányt tartani, fejét ferdén
tartja, lógatja, körbe-körbe jár. Máskor a beteg erősen
elfordított fejjel az oldalán fekszik, némelykor előretörés
vagy gurulás figyelhető meg. Olykor futás közben nem tart egyenes
irányt, és ferdén tartott fejjel tér vissza egy nagy kört
leírva a kiindulási helyére.
A juh tudata szemmel láthatóan zavart, szemeit csukva tartja,
szólításra, kutyaugatásra nem figyel, s csak akkor kezd enni, ha
orrát beledugja a takarmányba. Evése, rágása vontatott, miközben
félig behunyt szemmel és lehorgasztott fejjel szüneteket tart.
Milyen helyi tüneteket láthatunk? Ha a betegség már
legalább egy-két hónapja fennáll, a fiatalabb juhok koponyateteje
helyenként levékonyodik. Az ilyen helyeket, ha a gyapjút tövig
lenyírjuk, áttapogatással könnyen meg lehet találni.
Az elvékonyodott helyek megnyomása vagy megütése során az állat
összeesik, vagy görcsös tüneteket mutat.
Amennyiben a hólyag a gerincvelőben van, előbb a hátulsó
testrész gyöngesége, rogyadozása, később pedig a teljes vagy a
két oldalon nem egyforma súlyos bénulása következhet be.
Érzészavarok vagy nincsenek vagy nem mutathatók ki.
A betegség az első tünetek jelentkezése után 2-5 hónapig is
elhúzódik, és a betegek legnagyobb része kimerülés
következtében elpusztul.
GYÓGYÍTHATÓ?
Ez idő szerint kemoterápiás szerekkel a fejlődő coenurus
hólyagokat nem tudják biztosan elölni. Régi és biztos módszer a
hólyagférgek sebészi úton történő eltávolítása, a koponyán
trepanálással készített nyíláson keresztül. Tudni kell
azonban, hogy a tünetek enyhülése a műtét után sokszor csak
átmeneti eredményt ad, mert az agyvelő egyéb helyein egyidejűleg
jelen levő hólyagok továbbfejlődnek, ami az állapot újbóli
súlyosbodására vezet. Legjobb a beteg állatokat még a leromlásuk
előtt kiselejtezni, és húsra értékesíteni.
MEGELŐZÉS
A kergeség okozta nagy károkra és a műtét gyakori
eredménytelenségére való tekintettel mindent meg kell tenni a
kergekóros fertőzés megelőzésére.
1. A juhászok csak szükséges számban tartanak kutyát.
2. A pásztorkutyákat évente két alkalommal galandféreg elleni
kezelésben kell részesíteni. A kutyákat a kezelés után 24 óráig
zárva kell tartani, és az ürüléküket meg kell semmisíteni.
3. A kerge juhok agyvelejét illetve az onnan kikerült hólyagot
szigorúan meg kell semmisíteni, de semmi esetre sem szabad a
kutyának odavetni, mert a hólyagokban levő skolexekből fejlődnek
ki a kutyában a galandférgek.
NÉHÁNY FÉREGHAJTÓ SZER A KUTYÁKNAK
Előre kell bocsátani, hogy a kutyában többféle galandféregfaj
fordul elő, de a kergekórt csak a Taenia multiceps „közvetíti”.
Ugyancsak tudni kell, hogy a galandférgekkel történt fertőzöttség
a kutyában semmiféle betegségre utaló klinikai tünetet nem okoz.
A galandférgek elhajtására számos gyógyszer kapható, amit az
állatorvos rendelése szerint kell felhasználni. Jó hatású
szerek többek között a DRONTAL PLUS tabletta, adagja 10 ttkg-ra 1
tabletta. Ha férgeket találunk a bélsárban, 2 hét múlva a
kezelést meg kell ismételni. Hasonlóképpen alkalmazható a PRATEL
tabletta, az ANIPRANTEL tabletta és így tovább.
A kutya galandférgessége elleni védekezés nagyon fontos feladat,
mert a lárvák súlyos gazdasági veszteséget okoznak, de az ember
egészségét is veszélyeztetik.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2005. októberében.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése