JÖNNEK A SZÚNYOGOK, TÁMAD A
MYXOMATÓZIS! – HOGYAN VÉDEKEZZÜNK?
Pogány községből hívott a
napokban egy Olvasónk, és elmondta, hogy a múlt esztendőben az
egész nyúlállományát elvitte a myxomatózis. Úgy elkeseredett,
hogy abba is akarta hagyni a nyulászkodást, azonban nagyon rossz
anyagi helyezte miatt mégsem mondott le erről a régebbi években
olyan jó jövedelmet hozott és egyébként is kedvelt
foglalatosságáról. Idén azonban nem szeretne úgy járni, mint
tavaly, és szeretné megelőzni a bajt, mert az állatorvos azt
mondta, hogy ez a betegség oltással megelőzhető.
Azt kérdezi, hogy miként
védekezhet ez ellen a pusztító betegség ellen, valamint hogy
mikor, mivel és hogyan kell beoltani a nyulait.
Olvasónk éppen jókor tette fel
ezt a tapasztalataim szerint is bizonyára más nyúlászokat
szintén érdeklő kérdést, mert a nyár elején éppen itt van a
védőoltás ideje. Mielőtt részletesebben ismertetném a
betegséget, elmondom, hogy MYXOVAC vakcinával kell oltani, mely 20
adagos kiszerelésben kapható, és állatonként fél millilitert
kell izomba fecskendezni. Minden 5 hetesnél idősebb nyúl oltható.
Vemhes és szoptató anyák is olthatók, de ezeket nagyon
kíméletesen kell megfogni, mert a megfogás következtében
elvetélhetnek. A védelem az oltást követő 10. napon válik
teljessé és egy éven át tart.
A
fül, a szemhéj, a száj-orr körüli bőrben kiemelkedő csomók.
Súlyos gennyes kötőhártya-gyulladás (Vetési után)
MIT KELL TUDNI A
MIXOMATÓZISRÓL?
A mixomatózis a házi- és üregi
nyulaknak a fejen és a természetes testnyílások környékén
nagy, vizenyős duzzanatokkal vagy göbökkel járó, gyakran
elhullással végződő betegsége. A házi- és üregi nyúl egyik
legtöbb gazdasági veszteséget okozó, rettegett vírusokozta
bántalma.
MI OKOZZA?
A betegség kórokozója a
Leporipox virus genus tagja. A vírus 55°C-on egy perc alatt
inaktiválódik, beszáradt bőrön azonban 7 hónapig is életképes
maradhat.
A vírus iránt az üregi nyúl
és annak háziasított változata, a házinyúl nagymértékben
fogékony. Az európai mezei nyúl azonban nem fogékony a vírus
iránt.
A FERTŐZÉS MÓDJA
A kórokozóknak igen nagy a
virulenciája, mert – ha valamely házinyúlállományban felüti a
fejét – védekezés híján valamennyi nyúl megbetegedhet, és
igen nagy az elhullási arány.
A vírust mindenekelőtt a
különféle ízeltlábúak, többnyire a szúnyogfélék terjesztik,
amelyeket a szél nagyobb távolságokra is elsodorhat. A kórokozó
vírust főként vérszívó, külső élősködők, a
hártyásszárnyú, szúrórovarok, különösen pedig a szúnyogok,
mint vírushordozók viszik át egyik állatról a másikra.
Ezzel magyarázható az a
tapasztalat, hogy a betegség főként tavak, folyók, tocsogók,
nádasok, udvari víztározók, trágyadombok környékén élő
nyúlállományokban szedi áldozatait.
Előfordulása szoros kapcsolatot
mutat a szúnyograjzás idejével. Mentes állományokba olyan zöld-
illetve száraz szálas takarmányokkal is behurcolható a vírus,
amelyek mixomatózisban beteg üreginyulak lakta területről
származnak.
Behurcolható a vírus a
fertőzött ragályfogó tárgyakkal, nyúlszállító ketrecekkel és
fertőzött szállítóeszközökkel is, de a kórokozó egyik
nyúlról a másikra is átragadhat.
A FERTŐZŐDÉSRŐL
A szúnyog szúrás közben
nemcsak nyálat bocsát a sebbe, hanem fertőző anyagot, tehát a
kórokozó vírust is közvetíti. A nyúl allergiásan válaszol a
szúnyogcsípésre, ami a szúrás helyén duzzanatképződésben
manifesztálódik.
Igaz, hogy az éhes szúnyog nem
válogat, de megfigyelték, ha lehetősége van, szívesebben támadja
meg a színes nyulat, mint a fehéret. Hazai megfigyelés szerint a
szúnyogok először az alsó rekeszekben levő nyulakat csípik meg,
ezért ajánlatos az értékesebb állatokat a felső rekeszben
elhelyezni.
Megjegyzem, hogy a szúnyog
egyszeri vérszívás alkalmával 0,02-0,04 milliliternyi vért szív,
mely emésztéséhez 3-4 napra van szükség. Ez azt is jelenti, hogy
a szúnyog csak ezután fog ismét vért szívni.
TÜNETEK
A betegség lappangási ideje
7-10 nap. A bántalomnak többféle megjelenési formája ismert.
Az ödémás kórforma vizenyős,
kocsonyás beszűrődések jelentkezésében nyilvánul meg. A
virulens vírustörzsek hatására a fülek, szemhéjak és az orr
bőre megduzzad, nyálkás-gennyes kötőhártya-gyulladás és
orrhurut lép fel.
Később az egész fejet ödémás
duzzanatok burkolják, a füleket olykor a hatalmas, kocsonyás
duzzanatok lehúzzák. De hasonló kocsonyás duzzanatok jelennek meg
a végbélnyílás, a nemi szervek nyílásai környékén és néha
a test egyéb területein is.
A betegek légzési nehézségek
és tüdőgyulladás tünetei között, többnyire 7-10 nap alatt
elhullanak. Előfordulnak azonban korai hirtelen elhullások,
valamint elhúzódó esetek is, amikor a betegek a második-harmadik
héten csonttá-bőrré lesoványodva hullanak el.
A másik kórforma az ún.
nodurális alak, amikor a felsorolt helyeken körülírt kisebb és
tömöttebb duzzanatok képződnek. A betegségnek ez az alakja több
hétre elhúzódhat és jobb indulatú, bár olykor ugyancsak
jelentős veszteséget okozhat.
Észlelték azonban a
mixomatózisnak olyan enyhe formáját is, amikor csupán
kötőhártyagyulladás, orrfolyás és tüsszögés mutatkozott.
HOGYAN VÉDEKEZHETÜNK A
BÁNTALOM ELLEN?
A betegség megelőzésének a
legfontosabb módja, hogy megakadályozzuk a betegség behurcolását
és a vérszívó rovarokat, de mindenekelőtt a szúnyogokat távol
tartsuk és elpusztítsuk.
1. Gondosan kerülni kell a
kórokozó vírus behurcolásának a lehetőségét is. Itt nemcsak a
ragályfogó tárgyakra gondolok, de előfordult olyan eset is,
amikor fertőzött tenyészállattal hurcolták be a betegséget.
2. Az állatokat lehetőleg zárt
épületben tartsuk.
3. A nyulak tartási helye körül
a nedves, pocsolyás helyeket meg kell szüntetni.
4. Gondolni kell arra, hogy a
nedves területről begyűjtött zöldtakarmánnyal a zárt helyre is
bekerülhetnek a szúnyogok.
5. A szúnyogok kedvelik az
állatokkal zsúfolt, nagy ammónia- és páratartalmú levegőjű
istállót. A szellőztetés helyes megoldásával elősegíthetjük
a szúnyogok távol tartását.
6. Az istállók fali nyílásait
gondosan el kell zárni, hogy a szúnyogok ne tudjanak behatolni. Jó
szolgálatot tesz a keretre feszített, gázolajjal vagy valaminő
szúnyogirtó szerrel permetezett szúnyogháló.
7. A kisgazdaságokban oly
elterjedt a fészer alatti tartás, illetve a védőtető alatt
elhelyezett, egyedi ketrecekből összerendezett ketrecsorokban való
nyúltartás, mely egyáltalán nem biztonságos.
8. Rovarirtó vagy riasztó
szerekkel ugyancsak irtani vagy legalábbis távol tudjuk tartani a
szúnyogokat.
EGYÉB FONTOS TUDNIVALÓK
A beteg állatot nem szabad véres
úton leölni, a bőrét kiszárítani vagy a húsát elfogyasztani.
A levágott és lebőrözött
nyúl húsát értékesíteni és belsőségeit a szemétdombra
szórni szigorúan tilos!
A betegséget vagy gyanúját
jelenteni kell az illetékes állatorvosnak, aki a további
intézkedéseket megteszi!
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2012. júniusában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése