A SERTÉSEK VETÉLÉSSEL (MAGZATKÁROSODÁSSAL) JÁRÓ KÓRKÉPEI
II.
A SERTÉS REPRODUKCIÓS ZAVAROKKAL ÉS LÉGZŐSZERVI TÜNETEKKEL
JÁRÓ SZINDRÓMÁJA (PRRS)
Előbbi bejegyzésünkben olvashattuk, hogy a sertések reprodukciós
zavarai, a tenyészkocák meddősége, vetélése, a gyenge
életképességű vagy nyomorék malacok születése milyen súlyos
gazdasági veszteséget okoz a sertéstenyésztőknek. Részletesen
ismertettük a leptospirák és parvovírusok (SMEDI) okozta súlyos
kártételt, és e bántalmak megelőzésének, orvoslásának
lehetőségeit.
A hazai sertésállományokban hamarosan megkezdődik néhány nagyon
komoly veszteséget okozó, reprodukciós zavarokat is okozó fertőző
bántalom elterjedtségének a felmérése a sertésállományok
vérvétele útján, mely lehetővé teszi ezeknek a betegeknek a
felszámolását, majd a hazai sertésállományok mentesítését
ezektől a betegségektől. Ezek közé a bántalmak közé tartozik
az ún. PRRS valamint az Aujeszky-féle betegség leküzdése is.
A továbbiakban a PRRS betegségről adunk részletes ismertetést,
arról a bántalomról, mely fellépése során a gazdasági
veszteség elsősorban a kocák vetéléséből, a malacok
fejlődésének az elmaradásából, a rossz takarmány-értékesítésből
és a gyógyszeres költségek megemelkedéséből adódik. A
magyarországi árutermelő állományok többletköltségei még a
legóvatosabb becslések szerint is vágóállatonként – 2006-os
hazai adatok szerint – 1500 Ft körüli összegre tehetők a
PRRS-fertőzöttség következtében.
A KÓROKOZÓ
A kórokozó az Arteviridae családba tartozó 60 μm
átmérőjű RNS-t tartalmazó burkos vírus. A vele egy csoportba
tartozó vírusokra jellemző, hogy elsődleges szaporodási helyük
a fehérvérsejtek (macrophagok). A fertőződést követően a
tünetmentes vírushordozástól a végzetes kimenetelű
megbetegedésig változatos a kórkép.
A betegséget először az USA-ban észlelték 1987-ben, majd a
következő évben megjelent Kanadában. Hamarosan, 1990-ben már
fellépett Európában is – nevezetesen Németországban és
Hollandiában, majd Délkelet-Ázsia országaiban is előfordult.
Míg a betegség oktana nem tisztázódott, különféle nevekkel
illették a betegséget, így például Európában a fülvégek, a
farok és az orr bőrének gyakori cyanózisa miatt a sertés kékfülű
betegségének nevezték. Mára a hivatalos elnevezése PRRS (Porcine
Raproductive and Respiratory Syndrome), magyarul a sertés
reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó
szindrómája.
A FERTŐZŐDÉS
A vírus terjesztésében a legfontosabb szerepet a betegségen
átesett vírushordozó sertések játsszák. A betegség heveny
szakaszában a vírus megtalálható az orrváladékban, a
vizeletben, a bélsárban és az ondóban. A kórokozó az átvészelt
egyedekben hosszú hónapokig is fennmaradhat.
A vírus az állományon belül közvetlen érintkezéssel valamint
különféle váladékok útján a légutakon és szájon át,
továbbá természetes fedeztetés és inszeminálás útján az
ondóval terjed, majd gyorsan szétszóródhat. Behurcolható
ragályfogó tárgyakkal is.
Nem egyszer előfordul, hogy a fertőzés tünetmentes marad, és
csak szerológiai vizsgálatok (pl. vérvizsgálat stb.) útján
ismerhető fel. Ez valószínűleg a törzsek eltérő
virulenciájának a következménye.
A koca a malacait méhen belül és fialás után is megfertőzhet,
de gyakori a fiatal és idősebb állatok közötti keveredéssel
kialakult fertőzés is.
Mivel magyarázható, hogy a fertőzött állatok beállítását nem
mindig követi a betegség megjelenése? Olvashattuk, hogy a
betegségen átesett egyedekben hosszú ideig fennmaradhat a
kórokozó, esetenként azonban mégsem ürül olyan mennyiségben,
hogy az elegendő lenne a fogékony állatok fertőzéséhez.
A betegségen átesett vagy vakcinázott kocák az utódaikat
kolosztrális immunitással látják el, az ellenanyagok a 8-12 hetes
kor között ürülnek ki. Fertőzött telepeken a malacok ezért
elsősorban ebben az időben fertőződnek. A fertőzésen átesett
állatok többsége legalább egy évig szeropozitív marad. A húsnak
azonban a kórokozó terjesztésében nincsen szerepe.
KÓRFEJLŐDÉS
A légutakba jutott vírus először a tüdőben szaporodik el, majd
ezt követően egy-két napon belül belép a keringési rendszerbe
és viraemiát okoz. A viraemia során a vírus tömegesen szaporodik
a keringő lymphoid sejtekben is, aminek átmeneti immunszuppresszió
(az immunreakció elnyomása) a következménye. A viraemia 2-14
napig tart.
A viraemia során a magzatok is fertőződhetnek, melynek vetélés,
korai fialás, az utódok halvaszületése, mumifikálódása,
gyenge, életképtelen malacok születése lehet a következménye.
A lymphoid rendszer károsodása utat nyit a bakteriális
társfertőzések kialakulására, melyek elsősorban a tüdőbeli
folyamatokat károsítják. A reprodukciós zavarok rendszerint a
fertőzést követő 3-4 héttől kezdődően jelentkeznek.
Előre kell bocsátani, hogy a fertőzés iránt kizárólag a sertés
fogékony; sem más fajú állat, sem pedig az ember nem fertőződik
meg tőle.
MITŐL FÜGG A BETEGSÉG LEFOLYÁSA?
1
A PRRS vírus fertőzőképességét befolyásolja
mindenekelőtt az állatok kora.
2
A fogékony sertésállomány nagysága.
3
A sertésállomány sűrűsége.
4
A higiéniai körülmények (fertőtlenítés stb.).
5
Gyakori, hogy a fertőzés tünetmentes marad, és csak
szerológiai vizsgálatok alapján ismerhető fel.
6
A betegségen átesett vagy vakcinázott kocák az
utódaikat kolosztrális immunitással látják el. Az ellenanyagok
4-12 hetes korban ürülnek ki, ezért a fertőzött telepeken a
malacok főként ebben a korban, időszakban fertőződnek. A
fertőzött állatok többsége legalább egy évig szeropozitív
marad.
7
Kocákban csak a vemhesség harmadik hónapjában
történt fertőződéskor jut át a vírus a malacokba.
8
A fertőzés terjesztésében nem zárható ki a
sebészeti beavatkozás (farkalás, fogcsípés, herélés, vérvétel
stb.).
9
Egyes szerzők jelentősnek tartják a levegő
fertőzés-közvetítő szerepét. Úgy tartják, hogy a levegő
vírusterjesztő szerepe 3-20 km-es távolságon belül érvényesül.
Ez főként az alacsony hőmérsékletű, magas páratartalmú, ködös
napokon következett be.
Az alacsony hőmérséklet és a napfény (UV sugárzás) hiánya
kedvez a vírus túlélésének. Ezzel magyarázzák, hogy a
fertőződések halmozottan jelentkeznek a téli hónapokban.
10
A klinikai tünetek kialakulása és súlyossága
nagymértékben függ a PRRS vírus patogenitásától (= kórokozó
képesség, megbetegítő képesség).
A BETEGSÉG TÜNETEI
A lappangási idő általában 2-7 nap. A klinikai tünetek az
állatok korától és a vírustörzs virulenciájától függően
igen változatosak, előfordul akár tünetmentes átvészelés is.
KOCÁKBAN
1 A kocákban a
fertőzöttség első tünete az étvágytalanság, mely azonban
legtöbbször nem jelent teljes fokú takarmány-visszautasítást.
2 A kocák
közömbössé válnak a környezetük iránt.
3 Nehezített
légzés jelentkezik.
4 Esetenként
1-2 napig tartó enyhe láz mutatkozik.
5 A fertőzött
állatok néhány százalékában hiperaemiás és cyanotikus
bőrelváltozások figyelhetők meg, melyek elsősorban a füleken,
néha a farkon és a túrókarimán észlelhetők. Innen ered a
korábbi kékfül-betegség elnevezése a bántalomnak.
6 A vetélés
leggyakrabban a vemhesség utolsó szakaszában következik be. A
kocák a vetélésig tünetmentesek.
7 Általában 18
%-kal megemelkedik a halvaszületések száma, illetve akár 33 %-kal
is a választások előtti elhullások aránya. Különösen egy
hetes korig magas az újszülött malacok elhullása.
8 A
fertőződés következtében nő a koraellések száma. A vetélések
és koraellések elérhetik a 30-35 %-ot. Az újszülött malacokon
gyakran lábszétcsúszás, a szemek körül oedéma és
kötőhártya-gyulladás észlelhető.
9 A vírus
sejtkárosító hatására megemelkedik a visszaivarzások száma, és
nő a csendesen ivarzó kocák aránya is.
10 A kanokban
átmeneti étvágytalanság, olykor a fülek cyanózisa észlelhető,
és romlik az ondó minősége.
VÁLASZTOTT MALACOKBAN ÉS HÍZÓKBAN MUTATKOZÓ TÜNETEK
Választott malacokban és hízókban a légzőszervi tünetek
dominálnak. Rövid lázas állapot mellett nehezített légzés,
köhögés, enyhe rhinitis (az orr nyálkahártyájának a
gyulladása), néhány állaton bőrpír és cyanózis (a bőr kékes,
szederjes elszíneződése) figyelhető meg.
Hízókban a fertőződést követően gyakran csak szubklinikai
(klinikai tünetekben nem nyilvánuló, tünetmentes) elváltozások
alakulnak ki: a tüdő védekezési rendszerében rendkívül fontos
szerepet játszó sejtek, az ún. alveoláris macrophagok
tönkremennek, megvastagodnak a tüdő alveoláris sövényei és
sérülhet a nyirok és véredényrendszer is. A PRRS vírus a tüdő
macrophagjainak tönkretételével az általános baktérium-ellenes
védekezőkészséget gátolja, és ezzel mintegy „kaput nyit”
más kórokozók behatolására.
Az immunszuppresszió (csökkent védekezőkészség) miatt gyakoriak
a másodlagos baktériumos fertőzések. A Streptococcus suis,
paratyphus, Mycoplasma, Actinobacillus pp., Pasteurella stb.
kiváltotta kórképek sokkal súlyosabb formában jelentkeznek.
Amint arról már szó esett, a hízótartás az átlagos napi
testtömeg-gyarapodás csökkenése illetve a fajlagos
takarmány-értékesítés valamint a gyógykezelés költségeinek
megnövekedése miatt veszteségessé válhat.
Az elkülönítő kórjelzés szempontjából elsősorban a
sertéspestis (tartós láz, étvágytalanság, bőrvérzések, a
hátsó testfél gyengesége, nagyobb számú elhullás stb.) és a
parvovírus okozta magzatkárosodás, ún. Smedi-kórkép (előhasi
kocák malacait érinti, a kocák tünetmentesek stb.) jöhet szóba.
Erről a betegségről előbbi bejegyzésünkben részletesen
olvashattunk.
A biztos kórjelzés megállapítására gyanús esetekben
laboratóriumi vizsgálatokra van szükség. A gyakorlatban a
kórjelzés a szerológiai áthangolódás kimutatása alapján, a
vérvizsgálatokkal történik.
VÉDEKEZÉS – MEGELŐZÉS
Régebben a betegség elleni védekezés csak az állategészségügyi
járványvédelmi szabályok előírásával történt (bejelentési
kötelezettség, a vírus behurcolásának a lehető megakadályozása,
a vásárolt állatok karanténozása, szerológiai vizsgálatok,
egyszerre ürítés, egyszerre betelepítés, közte pedig alapos
fertőtlenítés, az állomány izolált tartása stb. az illetékes
állatorvos útmutatása szerint).
Fertőzött állományokban a kocák preventív célú vakcinázásával
a magzatkárosodás és a vetélések száma jelentősen
csökkenthető.
A VAKCINÁS OLTÁSRÓL
Újabban a betegség megelőzésére és a kártételének
csökkentésére oltóanyagok, vakcinák is forgalomba kerültek.
Kezdetben inaktivált vakcinákat alkalmaztak, amelyekkel a
vírus reproduktív szervekre káros hatását sikerült is
csökkenteni. Tehát a forgalomban levő inaktivált vakcinák
csökkentik ugyan a magzatkárosodást és a vetélések számát, de
nem akadályozzák meg a fertőzött állatok vírusürítését és
az immunizált kanok az ondójukban is ürítik a vírust.
Az élővírust tartalmazó attenuált (= a vírus megbetegítő
képességének a csökkentése) vakcinák már képesek
megakadályozni a viraemia és a klinikai tünetek kialakulását is.
A továbbiakban csupán példaként ismertetünk néhány jelenleg is
forgalomban levő vakcinát, de az oltóanyag megválasztása és
alkalmazása – a forgalmazó által kiadott betegtájékoztató
alapján – a kezelő állatorvos utasítása szerint történhet.
AMERVAC PRRS A/+ vakcina (attenuált) 10 és 50 adagos
kiszerelésben kapható, a sertések szaporodási és légzőszervi
tünetegyüttesének vírusa elleni aktív immunizálására, a vírus
okozta betegség kártételének csökkentésére. Adagja 2 ml/állat.
A választott malac 4 hetes kortól oltható, a koca a laktáció
első 14 napjában. Vemhes kocák nem olthatók.
PORCILIS PRRS VAKCINA AUV: PRRS vírussal fertőzött
környezetben tartott egészséges sertések aktív immunizálására,
a PRRS vírus európai törzsével történt fertőződés által
kialakult viraemia csökkentésére. A védettség legalább 24 hétig
fennáll. Speciális tulajdonságok: hízósertések esetében
a vírus légzőszerveket károsító hatása a legjelentősebb. A
hathetes korban vakcinázott malacoknál a hizlalási időszak
végéig a termelési mutatók jelentős javulása (a megbetegedések
csökkenése, jobb napi súlygyarapodás és takarmány-értékesítés)
figyelhető meg. Tenyészsertések esetében a vírus
szaporítószerveket károsító hatása a legjelentősebb. A
reprodukciós mutatók jelentős javulását és a fertőződés után
a vírus placentán való átjutásának a csökkenése figyelhető
meg. Az oltóanyaggal történt vakcinázás a telepen homogén és
magas szintű PRRS vírus elleni immunitás eléréséhez vezet.
Adagolás: kéthetes kortól 2 ml/állat, egy adag vakcinával
egyszer kell oltani az állatokat. Hízósertés egyszeri
vakcinázása egy adag vakcinával elegendő a hizlalási időszak
végéig. Tenyészállatok esetében a kocasüldők
(újra)vakcinázása egy adag vakcinával a vemhesítés előtt 2-4
héttel ajánlott. Kiszerelés 10, 25, 50, 100 adagosban.
Egészségügyi várakozási idő nincsen.
INGALVAC PRRS KV vakcina: kiszerelés 5 és 25 adagban. A PRRS
vírus okozta szaporodási zavarok csökkentésére fertőzött
környezetben. A vakcinázás csökkenti a koraellések és
mumifikált magzatok számát. Adagja 2 ml/állat. Süldő
kétszer oltandó 3-4 hetes időközzel, koca pedig 3-4 hetes
időközzel ugyancsak kétszer oltandó.
Ismétlem, az oltóanyag meghatározása és alkalmazása állatorvosi
feladat. Amint olvashattuk, a PRRS komoly károkat okozó betegség,
az előbbiekben leírt tünetek észlelésekor, a fertőzés
gyanújának esetén a veszteségek csökkentésére mielőbb igénybe
kell venni az állatorvos segítségét.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. májusában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése