Myxomatózis

JÖNNEK A SZÚNYOGOK, TÁMAD A MYXOMATÓZIS! – HOGYAN VÉDEKEZZÜNK?

Pogány községből hívott a napokban egy Olvasónk, és elmondta, hogy a múlt esztendőben az egész nyúlállományát elvitte a myxomatózis. Úgy elkeseredett, hogy abba is akarta hagyni a nyulászkodást, azonban nagyon rossz anyagi helyezte miatt mégsem mondott le erről a régebbi években olyan jó jövedelmet hozott és egyébként is kedvelt foglalatosságáról. Idén azonban nem szeretne úgy járni, mint tavaly, és szeretné megelőzni a bajt, mert az állatorvos azt mondta, hogy ez a betegség oltással megelőzhető.

Azt kérdezi, hogy miként védekezhet ez ellen a pusztító betegség ellen, valamint hogy mikor, mivel és hogyan kell beoltani a nyulait.

Olvasónk éppen jókor tette fel ezt a tapasztalataim szerint is bizonyára más nyúlászokat szintén érdeklő kérdést, mert a nyár elején éppen itt van a védőoltás ideje. Mielőtt részletesebben ismertetném a betegséget, elmondom, hogy MYXOVAC vakcinával kell oltani, mely 20 adagos kiszerelésben kapható, és állatonként fél millilitert kell izomba fecskendezni. Minden 5 hetesnél idősebb nyúl oltható. Vemhes és szoptató anyák is olthatók, de ezeket nagyon kíméletesen kell megfogni, mert a megfogás következtében elvetélhetnek. A védelem az oltást követő 10. napon válik teljessé és egy éven át tart.

 

A fül, a szemhéj, a száj-orr körüli bőrben kiemelkedő csomók. Súlyos gennyes kötőhártya-gyulladás (Vetési után)

MIT KELL TUDNI A MIXOMATÓZISRÓL?

A mixomatózis a házi- és üregi nyulaknak a fejen és a természetes testnyílások környékén nagy, vizenyős duzzanatokkal vagy göbökkel járó, gyakran elhullással végződő betegsége. A házi- és üregi nyúl egyik legtöbb gazdasági veszteséget okozó, rettegett vírusokozta bántalma.

MI OKOZZA?

A betegség kórokozója a Leporipox virus genus tagja. A vírus 55°C-on egy perc alatt inaktiválódik, beszáradt bőrön azonban 7 hónapig is életképes maradhat.

A vírus iránt az üregi nyúl és annak háziasított változata, a házinyúl nagymértékben fogékony. Az európai mezei nyúl azonban nem fogékony a vírus iránt.

A FERTŐZÉS MÓDJA

A kórokozóknak igen nagy a virulenciája, mert – ha valamely házinyúlállományban felüti a fejét – védekezés híján valamennyi nyúl megbetegedhet, és igen nagy az elhullási arány.

A vírust mindenekelőtt a különféle ízeltlábúak, többnyire a szúnyogfélék terjesztik, amelyeket a szél nagyobb távolságokra is elsodorhat. A kórokozó vírust főként vérszívó, külső élősködők, a hártyásszárnyú, szúrórovarok, különösen pedig a szúnyogok, mint vírushordozók viszik át egyik állatról a másikra.

Ezzel magyarázható az a tapasztalat, hogy a betegség főként tavak, folyók, tocsogók, nádasok, udvari víztározók, trágyadombok környékén élő nyúlállományokban szedi áldozatait.

Előfordulása szoros kapcsolatot mutat a szúnyograjzás idejével. Mentes állományokba olyan zöld- illetve száraz szálas takarmányokkal is behurcolható a vírus, amelyek mixomatózisban beteg üreginyulak lakta területről származnak.

Behurcolható a vírus a fertőzött ragályfogó tárgyakkal, nyúlszállító ketrecekkel és fertőzött szállítóeszközökkel is, de a kórokozó egyik nyúlról a másikra is átragadhat.

A FERTŐZŐDÉSRŐL

A szúnyog szúrás közben nemcsak nyálat bocsát a sebbe, hanem fertőző anyagot, tehát a kórokozó vírust is közvetíti. A nyúl allergiásan válaszol a szúnyogcsípésre, ami a szúrás helyén duzzanatképződésben manifesztálódik.

Igaz, hogy az éhes szúnyog nem válogat, de megfigyelték, ha lehetősége van, szívesebben támadja meg a színes nyulat, mint a fehéret. Hazai megfigyelés szerint a szúnyogok először az alsó rekeszekben levő nyulakat csípik meg, ezért ajánlatos az értékesebb állatokat a felső rekeszben elhelyezni.

Megjegyzem, hogy a szúnyog egyszeri vérszívás alkalmával 0,02-0,04 milliliternyi vért szív, mely emésztéséhez 3-4 napra van szükség. Ez azt is jelenti, hogy a szúnyog csak ezután fog ismét vért szívni.

TÜNETEK

A betegség lappangási ideje 7-10 nap. A bántalomnak többféle megjelenési formája ismert.

Az ödémás kórforma vizenyős, kocsonyás beszűrődések jelentkezésében nyilvánul meg. A virulens vírustörzsek hatására a fülek, szemhéjak és az orr bőre megduzzad, nyálkás-gennyes kötőhártya-gyulladás és orrhurut lép fel.

Később az egész fejet ödémás duzzanatok burkolják, a füleket olykor a hatalmas, kocsonyás duzzanatok lehúzzák. De hasonló kocsonyás duzzanatok jelennek meg a végbélnyílás, a nemi szervek nyílásai környékén és néha a test egyéb területein is.

A betegek légzési nehézségek és tüdőgyulladás tünetei között, többnyire 7-10 nap alatt elhullanak. Előfordulnak azonban korai hirtelen elhullások, valamint elhúzódó esetek is, amikor a betegek a második-harmadik héten csonttá-bőrré lesoványodva hullanak el.

A másik kórforma az ún. nodurális alak, amikor a felsorolt helyeken körülírt kisebb és tömöttebb duzzanatok képződnek. A betegségnek ez az alakja több hétre elhúzódhat és jobb indulatú, bár olykor ugyancsak jelentős veszteséget okozhat.

Észlelték azonban a mixomatózisnak olyan enyhe formáját is, amikor csupán kötőhártyagyulladás, orrfolyás és tüsszögés mutatkozott.

HOGYAN VÉDEKEZHETÜNK A BÁNTALOM ELLEN?

A betegség megelőzésének a legfontosabb módja, hogy megakadályozzuk a betegség behurcolását és a vérszívó rovarokat, de mindenekelőtt a szúnyogokat távol tartsuk és elpusztítsuk.

1. Gondosan kerülni kell a kórokozó vírus behurcolásának a lehetőségét is. Itt nemcsak a ragályfogó tárgyakra gondolok, de előfordult olyan eset is, amikor fertőzött tenyészállattal hurcolták be a betegséget.

2. Az állatokat lehetőleg zárt épületben tartsuk.

3. A nyulak tartási helye körül a nedves, pocsolyás helyeket meg kell szüntetni.

4. Gondolni kell arra, hogy a nedves területről begyűjtött zöldtakarmánnyal a zárt helyre is bekerülhetnek a szúnyogok.

5. A szúnyogok kedvelik az állatokkal zsúfolt, nagy ammónia- és páratartalmú levegőjű istállót. A szellőztetés helyes megoldásával elősegíthetjük a szúnyogok távol tartását.

6. Az istállók fali nyílásait gondosan el kell zárni, hogy a szúnyogok ne tudjanak behatolni. Jó szolgálatot tesz a keretre feszített, gázolajjal vagy valaminő szúnyogirtó szerrel permetezett szúnyogháló.

7. A kisgazdaságokban oly elterjedt a fészer alatti tartás, illetve a védőtető alatt elhelyezett, egyedi ketrecekből összerendezett ketrecsorokban való nyúltartás, mely egyáltalán nem biztonságos.

8. Rovarirtó vagy riasztó szerekkel ugyancsak irtani vagy legalábbis távol tudjuk tartani a szúnyogokat.

EGYÉB FONTOS TUDNIVALÓK

A beteg állatot nem szabad véres úton leölni, a bőrét kiszárítani vagy a húsát elfogyasztani.

A levágott és lebőrözött nyúl húsát értékesíteni és belsőségeit a szemétdombra szórni szigorúan tilos!

A betegséget vagy gyanúját jelenteni kell az illetékes állatorvosnak, aki a további intézkedéseket megteszi!

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2012. júniusában.)