A szarvasmarhák parazitás betegségei 4. (Rühösség)

A SZARVASMARHA RÜHÖSSÉGE

A rühösség, mely minden állatfajon és az emberen is előfordul valójában a rühatkák által okozott pikkelyezéssel, pörkösödéssel járó bőrkiütés, ekcéma, mely a test felületén az ún. predilekciós helyeken fordul elő. Jellemző rá a nagyfokú viszketés, mely meleg környezetben fokozódik. A betegség előrehaladott szakában a bőr tetemesen megvastagodik és jellemzően ráncolttá válik (kép). A súlyos fokú rühösség senyvességet idéz elő.

A szarvasmarha rühösségének három formája van, melyeket három különböző atkafaj idéz elő, melyek eltérő helyeződésűek, de az életmódjuk és az általuk okozott bőrelváltozások valamint a klinikai tünetek is, következésképpen a kórtani jelentőségük is eltérő.

A sarcoptes rühösség

A sarcoptes atkák a fedőszőrrel borított testrészeken élnek. Itt befurakodnak a hámba, ahol fiatal hámsejtekkel és az ezek közé szivárgó nyirokkal táplálkoznak. Ahol befurakodtak, ott apró göb s ennek tetején parányi savós hólyag keletkezik. Az atkák mozgásuk és anyagcseretermékeik révén izgatják a bőrt, és ez nemcsak az állatot készteti vakaródzásra, hanem az irharéteg izgalma fokozott hámtermelést és savókiválasztást is okoz, mely pörkök keletkezésére vezet. Emellett a szőr is kihull és idővel a bőr is megvastagszik.

Míg az idősebb nőstény atkák lassan tovább furakodnak, s közben petéket raknak le; addig a hímek, a lárvák, a nymphák a felületesebb rétegekben találhatók s helyüket is gyakrabban változtatják. Az atkák élettartama a bőrben 2-3 hét. Az állati testen kívül még rájuk nézve kedvező körülmények között sem élnek meg 3 hétnél tovább.

TÜNETEK

A sarcoptes-rühösség a fejen, a szemboltokon, a nyakon, a mellkas oldalán kezdődik, és mérsékelt viszketéssel jár. A bőrön sok apró göb támad. A bőr erősen pikkelyezik majd megvastagszik. Az állat kondíciója romlik. A bántalom bejelentési kötelezettség alá tartozik.

A PSOROPTES RÜHÖSSÉG

Hazánkban ez a leggyakoribb kórforma, mely ugyancsak a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek közé tartozik.

A psoroptes atkák nem furakodnak be a bőrbe, hanem a bőr felületén, továbbá azon pörkök alatt és pörkökben élnek, amelyek a szúrásuk keltette izgalom következtében a bőrön keletkeznek. Szövetnedvet és vért szívnak.

A szúrás nyomán először kis piros göb, vagy lencsényi lapos duzzanat keletkezik savókilépés kíséretében. Ennek leszáradása után apró pörköcske támad, majd a bőr pikkelyezik. A szőr kihull s végül a bőr megvastagodik. Minthogy a beszáradt pörkök és a megvastagodott bőr az atkáknak nem nyújtanak megfelelő életfeltételeket, azok mindig a pörk széle, tehát az ép bőr felé igyekeznek. Így terjed a rühösség mind nagyobb bőrfelületre. A nőstény atkák a petéből kibúvásuk után 8-10 nappal kezdenek petéket rakni. Az atkák élettartama a bőrön 34-50 nap. Az állati testen kívül meleg időben 3, hűvösebb időben 8 hétnél tovább nem élnek meg.

TÜNETEK

A psoroptes-rühösségnél az első elváltozások a felső nyakélen és a nyak oldalán (kép), valamint a farok tövén mutatkoznak, és innen terjed a betegség hátra és előre valamint lefelé.

A viszketés élénk, a bőrt csakhamar igen vastag, erősen tapadó száraz pörkök borítják. A szőr nagy része kihull, a nyak és a farok töve pedig vaskos, merev ráncokat vet. Az állatokat a fejükkel hátrakapnak, nyaldossák, dörzsölik magukat, gyakori a kondícióromlás.

A betegség súlyos esetekben ráterjed a combok hátulsó és belső felületére, a herezacskóra, az egész nyakra és a törzs oldalára. Előfordulhat, hogy a megvastagodott bőrről a hám- és pörkréteg tenyérnyi foltokban leválik a sárgásvörös bőr nedvező és csupasz marad.

A CHORIOPTES-RÜHÖSSÉG

A rühösség legenyhébb és legritkábban előforduló formája. Csak mérsékelt viszketéssel és szőrhullással jár. A végtagok alsó részén a faroktőnél és a tőgy hátsó részén a bőrt korpaszerű, néha kissé tapadó bevonat fedi. Elhanyagolt esetben a combra és a mellkasra is átterjedhetnek az elváltozások.

A FERTŐZŐDÉSRŐL

Előre kell bocsátani, hogy a rühatkák gazdaspecifikusak! Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos rühatkafaj csak bizonyos állatfajokon, esetleg azok legközelebbi rokonain tud elszaporodni, megtelepedni. Igaz, hogy vannak atkafajok – és idetartozik a Sarcoptes fajok többsége – melyek válogatás nélkül bármely emlős bőrében kísérletet tesznek a megtelepedésre, de idegen gazda bőrében csak ideiglenesen tartózkodnak, rövid ideig és a spontán gyógyulás hajlamossága mellett.

A természetes fertőződés úgy történik, hogy a megtermékenyített nőstény atkák, esetleg hím és nőstény atkák vegyesen, fertőzésre képesen kerülnek közvetlen vagy közvetett érintkezés révén az állatra.

A közvetlen fertőződés legtöbbször rühatkákkal fertőzött állatok beállítása során történik.

A közvetett fertőzés a rühös állattal érintkezésbe került eszközökkel, szerszámokkal, alomszalmával, a gondozó személyzet ruhájával, fertőzött istállóba történt beállítással stb. történik.

ORVOSLÁS

A rühösség kezelésére számos készítmény van forgalomban, melyek az állatorvos utasítása szerint alkalmazhatók. Ezúttal csupán példaként egy injekciós és egy permetezés formájában alkalmazható szert fogunk részletesebben ismertetni.

Annyit előre kell bocsátani, hogy a kezelés eredményességét mindenekelőtt a viszketés megszűnése, a pörkök leválása és a kopasz helyeken új szőrök serkedése jelzi.

Ectocidol 600 oldat A.U.V. Külső élősködők, így rühatka, tetű, kullancs valamint a diazinonra érzékeny legyek elpusztítására és az istálló fertőtlenítésére alkalmazható. A készítmény fürösztésre és permetezésre is használható oly módon, hogy egy liter oldatot 1000 liter vízhez kell keverni. Kevesebb permetezőszert készíthetünk, de a fenti arányt kell betartani. Legyek ellen 200 ml gyógyszert 5 liter vízhez kell keverni, és ez a mennyiség 100 m² felületre lesz elegendő.

A kezelésre szánt oldatot naponta frissen kell elkészíteni úgy, hogy a szükséges mennyiségű vízzel feloldani állandó kevergetés mellett.

Az állatokat egyenletesen a teljes bőrfelületet érintően kell bepermetezni. Rühatkák ellen 10-14 napos időközzel két-háromszor javasolják a kezelést végrehajtani. Az élelmezés-egészségügyi idő 14 nap, a tej vonatkozásában pedig 3 nap. Mindenben a mellékelt utasítás szerint kell eljárni.

A Dectomax injekció nemcsak a rühatkák és a kullancsok ellen hatásos, de az ismertetőnk elején leírt szemférgek, a Theláziák ellen is. Emellett hatásos a gyomorbélférgek, tüdőférgek és a bagócslárvák ellen is. Általános adagja: 1 ml 50 testsúlykilogrammra számítva, bőr alá applikálva. A széles hatású antiparazitikum alkalmazása állatorvosi feladat.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. májusában.)