Brucellózis II.

Lapunk előbbi számaiban olvashattuk, hogy a brucellák, ezek a rövid pálcika alakú, kicsiny baktériumok milyen súlyos veszteségeket okozhatnak a sertés- és szarvasmarha-állományokban. Többek között a nőivarú állatok vetélését, olykor meddőségét, az újszülöttek csökkent életképességét, valamint a hímivarú állatok heregyulladását és meddőségét okozhatják.

Megtudtuk, hogy a sertésállományok úgynevezett „négyes-mentessége” – a Leptospirózis, az Aujeszky-féle betegség, a PRRS-betegség és a brucellózis – alapvető feltétele a sertéstenyészetek létesítésének. Azt is tudni kell azonban, hogy a brucellák nemcsak a sertést és a szarvasmarhát támadják meg, de többek között kedvelt társállatunkat, a kutyát, valamint a kiskérődzőket, sőt a lovat, nyulat, néhány vadonélő állatot is, sőt mint zoonózis – tehát állatról emberre terjedő betegség – elsősorban azokat az embereket is, akik az állattenyésztésben vagy a vágóhidakon dolgoznak stb. Megdöbbentő adat, hogy néhány évtizeddel ezelőtt egy országos felmérés szerint az állatorvosok 30%-a brucellózissal fertőzöttnek minősült (LAKATOS). A továbbiakban a kiskérődzők, a kutya és néhány egyéb fogékony állat, valamint az ember brucellózisáról fogunk szót ejteni.

RÖVIDEN A BRUCELLÓZISRÓL

Amint a Kistermelők Lapja előbbi számában olvashattuk, a brucellózis rendszerint idülten lefolyó, különböző brucella fajok által előidézett fertőző betegség, mely nőivarú állatokban többnyire a vemhesség utolsó harmadában vetélésekben, hímekben pedig a here, mellékhere és a járulékos nemi mirigyek gyulladásában nyilvánul meg. Azt is megtudhattuk, hogy a brucellózis valójában egy zoonózis, mert az eddig ismert hét brucella-faj közül négy megbetegítheti az embert is.

A brucellák széles körben az egész világon elterjedtek, de a fejlett állat-egészségüggyel rendelkező országokban – így hazánkban is – tervszerű akcióval már mentesítették a sertés- és a szarvasmarha-állományokat.

Azonban azt is tudni kell, hogy nemcsak a sertés, a szarvasmarha, a juh, kecske és ló betegedhet meg, hanem többek között a kutya, a nyúl, a vaddisznó, a patkány, az egér, sőt még a házityúk is, de számos vadonélő kérődzőben is megtalálták a kórokozót.

A betegség súlyos gazdasági veszteséget okoz az állattenyésztőknek, ugyanakkor, mint már olvashattuk, veszélyezteti az ember egészségét is.

A brucellák rövid pálcika alakú Gram-negatív, a sejteken belül szaporodó baktériumok. A fertőződés szempontjából fontos tudni, hogy a brucellák ellenálló képessége hővel és savi vegyhatással szemben csekély, 60°C felett és pH 4,0 (savi hatás) alatt, így a pasztőrözött és savanyított tejben, és az ilyenekből készült tejtermékekben rövid idő alatt elpusztulnak. Ugyanakkor a hűtött édes tejben és tejszínben, az ilyenből készült túróban és lágy sajtokban 30 napig s megőrzik a fertőzőképességüket. Az almos trágya szabályszerű füllesztése közben elpusztulnak a kórokozók, de magzatburokban vagy híg trágyában akár 30 napig is fertőzőképesek maradhatnak. A vágóállatok zsigeri szerveiben hűtőhőmérsékleten pedig 3 hétig is életben, tehát fertőzőképes állapotban maradhatnak.

A JUH BRUCELLA OVIS FERTŐZÖTTSÉGE

A kosok fertőző mellékhere- és heregyulladásának kórképében lezajló betegség, mely kosokban terméketlenséghez, az anyajuhokban pedig olykor vetéléshez és gyenge bárányok születéséhez vezet.

A kosok fertőző mellékhere-gyulladását először 1953-ban Új-Zélandon és Ausztráliában írták le, majd az ötvenes években mind gyakrabban észlelték Csehszlovákiában, román szerzők pedig emellett a fertőzött kosokkal fedeztetett anyajuhok között vetéléseket is megfigyeltek.

Hazánkban a bántalom 1956 óta szórványosan, 1966-ban pedig egy kostelepen tömegesen is fellépett. A betegség okozóját, mely a kosok hereborékjának ödémájával és a mellékherék, herék idült gennyes gyulladásával járó kórkép formájában mutatkozott, majd végül a herék sorvadásával járt, a laboratóriumi vizsgálatok során a Brucella ovis nevű baktériummal azonosították.

A FERTŐZÉS MENETE

Előre kell bocsátani, hogy a fertőzés mindkét nemű juhban nagyon gyakran tünetmentes baktériumhordozáshoz vezet (néma fertőzés). A bántalmat a Brucella ovis okozza, amely antigénszerkezeti rokonságban van más Brucella-fajokkal, a legszorosabban a Br. canisszal. A kórokozó iránt azonban csak a juh fogékony.

Hogyan történik a kórokozó behurcolása? A brucellákat juhállományokba rendszerint ivarérett, fertőzött, tünetmentes kosokkal hurcolják be. A kosok rendszerint az ivarérettség körül és azt követően a vizelettel, ondóval fertőződnek egymástól. A fertőzött állatokban akár kialakulnak a bántalom klinikai tünetei, akár nem, azokban a fertőzöttség tartósan, rendszerint élethosszig megmarad, és a brucellákat a vizelettel és az ondóval mindvégig ürítik a fertőzött állatok a fertőzés forrásaként szolgálva. A kórokozók a fertőződött kosokban a praeputiumban, a húgyutakban, a mellékhere és a here szöveteiben, olykor a vesében tartózkodnak, bár sokszor – amint arról az előbbiekben már szó esett – ez semmiféle a fertőzöttségre utaló tünettel nem jár.

Máskor azonban a brucellák a praeputiumból és a húgyutakból ascendáló (felhágó) fertőzés eredményeként bejutnak a mellékherékbe, herékbe és a járulékos mirigyekbe, és ott gyulladást és a szövetek elhalását idézik elő.

Hogyan történik az anyák fertőződése? A fertőzött kosok a fedeztetés során fertőzik az anyákat, melyekben azonban a klinikai tünetek nem mindig alakulnak ki. a kórokozó az anyákból néhány hónap alatt sokszor önmagától eltűnik, máskor azonban a nőivarúakban is perzisztálhat (megmarad) és a további fertőzés forrásává válhat.

A BETEGSÉG TÜNETEI

A betegség lappangási ideje 3-6 hét.

Kosok esetében a fertőződött állatok lázasak, bágyadtak, étvágytalanok, a hereboréknak a bőre kipirult, a herék duzzadtak, fájdalmasak, a kosok kaszálva járnak, a herezacskó pedig akár a földig is lelóghat (KÉP).

 

Kos Br. ovis okozta heregyulladása

A kosok nemi aktivitása csökkent, ondójuk minősége romlik. A kétoldali elváltozás terméketlenséggel jár. A herék egyenetlen felületűek, bennük tömött csomók, tályogok tapinthatók.

Az anyák ritkábban betegszenek meg, mint a kosok. A fertőzött anyajuhok elvetélhetnek vagy gyenge életképességű bárányokat ellenek. A bárányszaporulat jelentősen alulmarad a várhatónak.

1. Hazai viszonyok között 1987 és 1989 között Bács-Kiskun megye területén végeztek az illetékesek felmérést a juhok Br. ovis fertőzöttsége és a szaporulati eredmények összefüggésének megállapítására. A vizsgálatok során kiderült, hogy a brucellózistól mentes, illetve 1% alatti mértékben fertőzött juhállományokban a 100 anyától elért újszülöttkori bárányszaporulat 24,4%-kal haladta meg a jelentős (12-40%) mértékben fertőzött állományok bárányszaporulatát (HEGEDŰS és tsai).

2. Megállapították, hogy a Br. ovis fertőzöttség fogamzási zavart, meddőséget, holt vagy gyenge életképességű, fejletlen bárányok születését eredményezheti.

3. Kimutatták továbbá azt is, hogy a tenyésztésből elhullás vagy kényszervágás miatt kieső kosok aránya a mentes illetve a csekély fertőzöttségű állományokban jelentősen alacsonyabb volt, mint a nagyobb mértékben fertőzött juhászatokban.

A BETEGSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA

1. Klinikai vizsgálattal kosoknál a herék megnagyobbodása, fájdalmassága stb. tapintható.

2. Az anyajuhok vetélése, gyenge bárányok születése ugyancsak utalhat a fertőzöttségre.

3. Ugyanúgy a bárányszaporulat csökkenése a juhászatban.

4. A kórokozó a beteg állatok ondójából, vizeletéből és a kórosan elváltozott szövetekből egyaránt kitenyészthető.

5. A fertőzöttség megállapítása a vér szerológiai vizsgálatával történhet.

ORVOSLÁS

A betegség nem orvosolható! Igaz, hogy nagy adagban adott antibiotikumok (parenterálisan adott tetraciklinek, penicillin stb.) applikálása után a kosok Brucella-ürítése átmenetileg megszüntethető, a gyógykezelés befejezése után 5 héttel azonban a kosok már újra ürítették a kórokozót.

MEGELŐZÉS, MENTESÍTÉS

1. A fertőzött tenyészkosokat ivartalanítani kellés ki kell zárni a tenyésztésből.

2. A fiatal még nem ivarérett kosokat elkülönítetten kell felnevelni.

3. Úgy a kosokat, mint az anyákat 4-6 hetes időközzel háromszor szerológiai vizsgálatnak kell alávetni, melyek negatív eredménye után az állomány mentesnek nyilvánítható.

4. A tenyészetbe csak mentesnek minősülő kosokat szabad beállítani.

A KECSKE ÉS JUH BRUCELLA MELITENSIS OKOZTA BRUCELLÓZISA

Gyakran idülten és sokszor tünetmentesen lezajló betegség, amely a frissen fertőzött állományokban jelentős számú vetélést okoz. Bár a betegség hazánkban ezideig még nem fordult elő, mert elsősorban a mediterrán államokban honos, bár Ázsia, Afrika valamint Közép- és Dél-Amerika sok területén előfordul, nem elhanyagolható tény, hogy időnként már Németországba és Svájcba is behurcolták a betegséget.

Fő gazdája a kecske és a juh, de vele fertőződött más fajok is megbetegedhetnek, és szerepet játszhatnak a kórokozó terjesztésében.

A betegség okozója a Brucella melitensis. Az állatok a fertőzött kecskék és juhok hüvelyváladékával és ritkábban tejével szájon át vagy pedig fedeztetéskor az ondóból fertőződnek.

TÜNETEK – VÉDEKEZÉS

A fertőzöttség gyakran tünetmentesen zajlik, máskor a fertőzött állatok elvetélnek, egyes álltok tőgyében tapintható gyulladásos csomók képződnek, és a tejben is megjelennek és ürülnek a kórokozó baktériumok.

A bakok és kosok esetében a here- és mellékhere-gyulladás lép fel. Idült fertőzöttség esetén a juh- és kecskeállományok évenkénti szaporulata 30-40%-kal csökken. A bántalom zoonózis, az ember is fertőződhet.

A betegség megelőzésére vakcinás oltást lehet alkalmazni. Hazánkban mindenekelőtt a behurcolás megakadályozása a cél, a fertőzött országokból érkező juh, kecske és esetenként egyéb fogékony állatfajok előzetes szerológiai vizsgálata alapján.

A KUTYA BRUCELLÓZISA

A kutya brucellózisának két alakja különböztethető meg. Ezek egyike a mezőgazdasági környezetben élő kutyák szórványos fertőzöttsége, a Br. suis, a Br. melitensis vagy a Br. abortus (előbbi cikkeinkben mindegyikükről szó esett) valamelyikével. E fajokkal való fertőzöttség a kutyában általában tünetmentes marad, azonban rövidebb-hosszabb ideig ürítik a kórokozókat és fertőzik a környezetüket. A Br. canis-szal történt fertőzöttség azonban főként a vemhes szukák vetélése miatt a tenyészetekben súlyos veszteséget okozhat. Megjegyzem, hogy az összes említett Brucella-faj iránt az ember is fogékony, a kutya megbetegedésének tehát fontos közegészségügyi jelentősége van.

A FERTŐZŐDÉS

A fertőzés leggyakrabban a vetélt kutya hüvelyváladékával, továbbá párosításkor következik be. Nagy mennyiségben tartalmaz brucellákat a fertőzött kutyák teje és az ondója, sőt fertőzött lehet a vizelet is. A kórokozó ürülése mindkét nemnél csak az ivarérés után kezdődik.

A fertőzés szájon át, a kötőhártyán és a nemi utakon át egyaránt bekövetkezhet. A fertőzést követő 1-2 hét múlva bakteriaemia alakul ki, majd a kórokozó tömegesen szaporodik a nemi szervekben, és a fertőzöttség tartósan fennmarad.

TÜNETEK

A Br. canis okozta betegség lappangási ideje 1-3 hét. A fertőzött állatokon először csak enyhe lázas tünetek mutatkoznak csupán 0,5°C-os hőemelkedéssel, ami levertséggel és fokozott szomjúságérzettel párosul.

A szukák vemhességük utolsó harmadában, többnyire annak 42.-58. napja között vetélnek, a vetélést követően rendszerint hetekig vörhenyes hüvelykifolyás észlelhető. A fertőzöttség ellenére a szukák rendszerint újra termékenyülnek, de az állatok egymás után kétszer-háromszor is vetélhetnek, mielőtt megfelelő immunitásra tesznek szert, hogy vemhüket kihordhassák. Nem vemhes kutyákban a fertőzöttség többnyire tünetmentesen zajlik le.

A kanokban gyakran alakul ki here- és mellékhere-gyulladás, ami olykor a herék teljes beolvadásával és terméketlenséggel jár. Egyes esetekben az ízületek és a szem belső gyulladását, továbbá szemhártya-gyulladást is megállapítottak.

A heregyulladás igen nagy fájdalommal jár. A here és gyakran a hereborék is kipirult, savósan beszűrődött, duzzadt, forró és rendkívül fájdalmas. Az állat mozgásában akadályozott, gyakran hidegebb környezetet keres, sőt hideg felülethez érintve igyekszik a heréit lehűteni. Jellemző a herék állandó nyaldosása, ami a hereborék ödémáját és kifekélyesedését okozza.

ORVOSLÁS – VÉDEKEZÉS

Igaz, hogy a brucellák az antibiotikumokra érzékenyek, a gyógykezelés nem vezet tartós eredményre, ugyanakkor a bántalom zoonózis, ezért célszerűbb a fertőzött tenyészetet felszámolni.

Nagyon fontos, hogy az importból származó kutyát csak a Br. canisra elvégzett és 3 hét elteltével megismételt kedvező eredményű szerológiai és bakterológiai vizsgálat eredménye után állítsuk tenyészetbe.

LOVAK BRUCELLÓZISA

Lovakban főként a Br. abortus okozhat fertőzést. A lovak brucellózisa rendszerint az izületek illetve nyálkatömlők gyulladásában, illetve idült marsipoly tüneteiben jelenik meg. Régebben nálunk is gyakrabban fordult elő fertőzött szarvasmarha-állományokkal együtt tartott lovakban.

HÁZINYULAK BRUCELLÓZISA

Csak a teljesség kedvéért említjük meg, hogy a Br. abortus szájon át vagy hüvelyen keresztül történő fertőzés után átmenetileg vérfertőzést, majd vetélést okozhat, mely a fertőzés után 7-11 napon belül következhet be.

AZ EMBER FERTŐZŐDÉSE

Az ember fogékony a Br. melitensis, a Br. abortus, a Br. suis és a Br. canis iránt. Ezekről a kórokozókról és előfordulásukról az előbbiekben már részletesen olvashattunk. Mielőtt a hazai szarvasmarha- és sertésállományokat mentesítették a brucellózistól, a fertőzés igen széles körben és olykor súlyos formában jelentkezett az emberek között is.

A fertőzés bekövetkezhet a szájon át vagy bőrsérüléseken keresztül. Különösen veszélyeztetettek voltak az állattenyésztésben dolgozók, a hentesek, mészárosok, a tejipari munkások és nem utolsó sorban az állatorvosok. Az ember fertőződésében a friss (nem pasztőrözött tej) és az ilyenből készült nem savanyított tejtermék (tejszín, túró, lágy sajt stb.) is szerepet játszhat.

Alkalmanként a mediterrán országokból hazatérő turisták betegszenek meg a fertőzött nyers tej és tejtermékek fogyasztása után a Br. melitensis vagy a Br. abortustól.

Az embert megbetegítheti a Br. canis is. Ez utóbbival főleg a kutyatenyésztők fertőződnek. A fertőzés rendszerint szájon át következik be, de előfordulhat a kötőhártyán vagy a felázott bőrön át is.

Az ember heveny megbetegedése 10-14 napos lappangási időt követően jellegzetes, napszakonként hullámzó lázzal kezdődik. Később fej- és izomfájdalmak, fáradékonyság jelentkezik. A lázas időszakokban a betegek hőmérséklete esetenként 40°C-ra emelkedik, reggelre ellenben kiadós izzadás után ismét rendes értékre száll vissza. Hosszabb fennállása esetén a testsúly jelentősen csökkenhet.

A kezdettől fogva fellépő gyomor-, bélpanaszokhoz izom- és később ízületi fájdalmak is csatlakoznak. A betegség akár hosszú időre elhúzódik. Megfelelő kezelés hiányában a bántalom akár 3-5 hónapig elhúzódhat. A Br. abortus okozta betegség rendszerint gyógyul, de a Br. melitensis okozta bántalom 2-10%-ban halálos.

A bántalom sokszor tünetmentesen vagy csak enyhe tünetek formájában zajlik, máskor azonban idült bántalmak alakulhatnak ki, mint pl. heregyulladás, csigolyagyulladás, agyburokgyulladás, agyvelőgyulladás stb. A terhes asszonyok pedig kivételesen elvetélhetnek. A bántalom jól gyógyítható, de minél előbb orvoshoz kell fordulni a gyógykezelés mielőbbi megkezdésére.

 (A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. szeptemberében.)