Lapunk előbbi számaiban olvashattuk, hogy a brucellák, ezek a
rövid pálcika alakú, kicsiny baktériumok milyen súlyos
veszteségeket okozhatnak a sertés- és szarvasmarha-állományokban.
Többek között a nőivarú állatok vetélését, olykor
meddőségét, az újszülöttek csökkent életképességét,
valamint a hímivarú állatok heregyulladását és meddőségét
okozhatják.
Megtudtuk, hogy a sertésállományok úgynevezett
„négyes-mentessége” – a Leptospirózis, az Aujeszky-féle
betegség, a PRRS-betegség és a brucellózis – alapvető
feltétele a sertéstenyészetek létesítésének. Azt is tudni kell
azonban, hogy a brucellák nemcsak a sertést és a szarvasmarhát
támadják meg, de többek között kedvelt társállatunkat, a
kutyát, valamint a kiskérődzőket, sőt a lovat, nyulat, néhány
vadonélő állatot is, sőt mint zoonózis – tehát állatról
emberre terjedő betegség – elsősorban azokat az embereket is,
akik az állattenyésztésben vagy a vágóhidakon dolgoznak stb.
Megdöbbentő adat, hogy néhány évtizeddel ezelőtt egy országos
felmérés szerint az állatorvosok 30%-a brucellózissal
fertőzöttnek minősült (LAKATOS). A továbbiakban a kiskérődzők,
a kutya és néhány egyéb fogékony állat, valamint az ember
brucellózisáról fogunk szót ejteni.
RÖVIDEN A BRUCELLÓZISRÓL
Amint a Kistermelők Lapja előbbi számában olvashattuk, a
brucellózis rendszerint idülten lefolyó, különböző brucella
fajok által előidézett fertőző betegség, mely nőivarú
állatokban többnyire a vemhesség utolsó harmadában vetélésekben,
hímekben pedig a here, mellékhere és a járulékos nemi mirigyek
gyulladásában nyilvánul meg. Azt is megtudhattuk, hogy a
brucellózis valójában egy zoonózis, mert az eddig ismert hét
brucella-faj közül négy megbetegítheti az embert is.
A brucellák széles körben az egész világon elterjedtek, de a
fejlett állat-egészségüggyel rendelkező országokban – így
hazánkban is – tervszerű akcióval már mentesítették a sertés-
és a szarvasmarha-állományokat.
Azonban azt is tudni kell, hogy nemcsak a sertés, a szarvasmarha, a
juh, kecske és ló betegedhet meg, hanem többek között a kutya, a
nyúl, a vaddisznó, a patkány, az egér, sőt még a házityúk is,
de számos vadonélő kérődzőben is megtalálták a kórokozót.
A betegség súlyos gazdasági veszteséget okoz az
állattenyésztőknek, ugyanakkor, mint már olvashattuk,
veszélyezteti az ember egészségét is.
A brucellák rövid pálcika alakú Gram-negatív, a sejteken belül
szaporodó baktériumok. A fertőződés szempontjából fontos
tudni, hogy a brucellák ellenálló képessége hővel és savi
vegyhatással szemben csekély, 60°C felett és pH 4,0 (savi hatás)
alatt, így a pasztőrözött és savanyított tejben, és az
ilyenekből készült tejtermékekben rövid idő alatt elpusztulnak.
Ugyanakkor a hűtött édes tejben és tejszínben, az ilyenből
készült túróban és lágy sajtokban 30 napig s megőrzik a
fertőzőképességüket. Az almos trágya szabályszerű füllesztése
közben elpusztulnak a kórokozók, de magzatburokban vagy híg
trágyában akár 30 napig is fertőzőképesek maradhatnak. A
vágóállatok zsigeri szerveiben hűtőhőmérsékleten pedig 3
hétig is életben, tehát fertőzőképes állapotban maradhatnak.
A JUH BRUCELLA OVIS FERTŐZÖTTSÉGE
A kosok fertőző mellékhere- és heregyulladásának kórképében
lezajló betegség, mely kosokban terméketlenséghez, az
anyajuhokban pedig olykor vetéléshez és gyenge bárányok
születéséhez vezet.
A kosok fertőző mellékhere-gyulladását először 1953-ban
Új-Zélandon és Ausztráliában írták le, majd az ötvenes
években mind gyakrabban észlelték Csehszlovákiában, román
szerzők pedig emellett a fertőzött kosokkal fedeztetett anyajuhok
között vetéléseket is megfigyeltek.
Hazánkban a bántalom 1956 óta szórványosan, 1966-ban pedig egy
kostelepen tömegesen is fellépett. A betegség okozóját, mely a
kosok hereborékjának ödémájával és a mellékherék, herék
idült gennyes gyulladásával járó kórkép formájában
mutatkozott, majd végül a herék sorvadásával járt, a
laboratóriumi vizsgálatok során a Brucella ovis nevű baktériummal
azonosították.
A FERTŐZÉS MENETE
Előre kell bocsátani, hogy a fertőzés mindkét nemű juhban
nagyon gyakran tünetmentes baktériumhordozáshoz vezet (néma
fertőzés). A bántalmat a Brucella ovis okozza, amely
antigénszerkezeti rokonságban van más Brucella-fajokkal, a
legszorosabban a Br. canisszal. A kórokozó iránt azonban csak a
juh fogékony.
Hogyan történik a kórokozó behurcolása? A brucellákat
juhállományokba rendszerint ivarérett, fertőzött, tünetmentes
kosokkal hurcolják be. A kosok rendszerint az ivarérettség körül
és azt követően a vizelettel, ondóval fertőződnek egymástól.
A fertőzött állatokban akár kialakulnak a bántalom klinikai
tünetei, akár nem, azokban a fertőzöttség tartósan, rendszerint
élethosszig megmarad, és a brucellákat a vizelettel és az ondóval
mindvégig ürítik a fertőzött állatok a fertőzés forrásaként
szolgálva. A kórokozók a fertőződött kosokban a praeputiumban,
a húgyutakban, a mellékhere és a here szöveteiben, olykor a
vesében tartózkodnak, bár sokszor – amint arról az előbbiekben
már szó esett – ez semmiféle a fertőzöttségre utaló tünettel
nem jár.
Máskor azonban a brucellák a praeputiumból és a húgyutakból
ascendáló (felhágó) fertőzés eredményeként bejutnak a
mellékherékbe, herékbe és a járulékos mirigyekbe, és ott
gyulladást és a szövetek elhalását idézik elő.
Hogyan történik az anyák fertőződése? A fertőzött
kosok a fedeztetés során fertőzik az anyákat, melyekben azonban a
klinikai tünetek nem mindig alakulnak ki. a kórokozó az anyákból
néhány hónap alatt sokszor önmagától eltűnik, máskor azonban
a nőivarúakban is perzisztálhat (megmarad) és a további fertőzés
forrásává válhat.
A BETEGSÉG TÜNETEI
A betegség lappangási ideje 3-6 hét.
Kosok esetében a fertőződött állatok lázasak, bágyadtak,
étvágytalanok, a hereboréknak a bőre kipirult, a herék
duzzadtak, fájdalmasak, a kosok kaszálva járnak, a herezacskó
pedig akár a földig is lelóghat (KÉP).
Kos Br. ovis okozta heregyulladása
A kosok nemi aktivitása csökkent, ondójuk minősége
romlik. A kétoldali elváltozás terméketlenséggel jár. A herék
egyenetlen felületűek, bennük tömött csomók, tályogok
tapinthatók.
Az anyák ritkábban betegszenek meg, mint a kosok. A
fertőzött anyajuhok elvetélhetnek vagy gyenge életképességű
bárányokat ellenek. A bárányszaporulat jelentősen alulmarad a
várhatónak.
1. Hazai viszonyok között 1987 és 1989 között Bács-Kiskun megye
területén végeztek az illetékesek felmérést a juhok Br. ovis
fertőzöttsége és a szaporulati eredmények összefüggésének
megállapítására. A vizsgálatok során kiderült, hogy a
brucellózistól mentes, illetve 1% alatti mértékben fertőzött
juhállományokban a 100 anyától elért újszülöttkori
bárányszaporulat 24,4%-kal haladta meg a jelentős (12-40%)
mértékben fertőzött állományok bárányszaporulatát (HEGEDŰS
és tsai).
2. Megállapították, hogy a Br. ovis fertőzöttség fogamzási
zavart, meddőséget, holt vagy gyenge életképességű, fejletlen
bárányok születését eredményezheti.
3. Kimutatták továbbá azt is, hogy a tenyésztésből elhullás
vagy kényszervágás miatt kieső kosok aránya a mentes illetve a
csekély fertőzöttségű állományokban jelentősen alacsonyabb
volt, mint a nagyobb mértékben fertőzött juhászatokban.
A BETEGSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA
1. Klinikai vizsgálattal kosoknál a herék megnagyobbodása,
fájdalmassága stb. tapintható.
2. Az anyajuhok vetélése, gyenge bárányok születése ugyancsak
utalhat a fertőzöttségre.
3. Ugyanúgy a bárányszaporulat csökkenése a juhászatban.
4. A kórokozó a beteg állatok ondójából, vizeletéből és a
kórosan elváltozott szövetekből egyaránt kitenyészthető.
5. A fertőzöttség megállapítása a vér szerológiai
vizsgálatával történhet.
ORVOSLÁS
A betegség nem orvosolható! Igaz, hogy nagy adagban adott
antibiotikumok (parenterálisan adott tetraciklinek, penicillin stb.)
applikálása után a kosok Brucella-ürítése átmenetileg
megszüntethető, a gyógykezelés befejezése után 5 héttel
azonban a kosok már újra ürítették a kórokozót.
MEGELŐZÉS, MENTESÍTÉS
1. A fertőzött tenyészkosokat ivartalanítani kellés ki kell
zárni a tenyésztésből.
2. A fiatal még nem ivarérett kosokat elkülönítetten kell
felnevelni.
3. Úgy a kosokat, mint az anyákat 4-6 hetes időközzel háromszor
szerológiai vizsgálatnak kell alávetni, melyek negatív eredménye
után az állomány mentesnek nyilvánítható.
4. A tenyészetbe csak mentesnek minősülő kosokat szabad
beállítani.
A KECSKE ÉS JUH BRUCELLA MELITENSIS OKOZTA BRUCELLÓZISA
Gyakran idülten és sokszor tünetmentesen lezajló betegség, amely
a frissen fertőzött állományokban jelentős számú vetélést
okoz. Bár a betegség hazánkban ezideig még nem fordult elő, mert
elsősorban a mediterrán államokban honos, bár Ázsia, Afrika
valamint Közép- és Dél-Amerika sok területén előfordul, nem
elhanyagolható tény, hogy időnként már Németországba és
Svájcba is behurcolták a betegséget.
Fő gazdája a kecske és a juh, de vele fertőződött más fajok is
megbetegedhetnek, és szerepet játszhatnak a kórokozó
terjesztésében.
A betegség okozója a Brucella melitensis. Az állatok a
fertőzött kecskék és juhok hüvelyváladékával és ritkábban
tejével szájon át vagy pedig fedeztetéskor az ondóból
fertőződnek.
TÜNETEK – VÉDEKEZÉS
A fertőzöttség gyakran tünetmentesen zajlik, máskor a fertőzött
állatok elvetélnek, egyes álltok tőgyében tapintható
gyulladásos csomók képződnek, és a tejben is megjelennek és
ürülnek a kórokozó baktériumok.
A bakok és kosok esetében a here- és mellékhere-gyulladás lép
fel. Idült fertőzöttség esetén a juh- és kecskeállományok
évenkénti szaporulata 30-40%-kal csökken. A bántalom zoonózis,
az ember is fertőződhet.
A betegség megelőzésére vakcinás oltást lehet alkalmazni.
Hazánkban mindenekelőtt a behurcolás megakadályozása a cél, a
fertőzött országokból érkező juh, kecske és esetenként egyéb
fogékony állatfajok előzetes szerológiai vizsgálata alapján.
A KUTYA BRUCELLÓZISA
A kutya brucellózisának két alakja különböztethető meg. Ezek
egyike a mezőgazdasági környezetben élő kutyák szórványos
fertőzöttsége, a Br. suis, a Br. melitensis vagy a Br. abortus
(előbbi cikkeinkben mindegyikükről szó esett) valamelyikével. E
fajokkal való fertőzöttség a kutyában általában tünetmentes
marad, azonban rövidebb-hosszabb ideig ürítik a kórokozókat és
fertőzik a környezetüket. A Br. canis-szal történt
fertőzöttség azonban főként a vemhes szukák vetélése miatt a
tenyészetekben súlyos veszteséget okozhat. Megjegyzem, hogy az
összes említett Brucella-faj iránt az ember is fogékony, a kutya
megbetegedésének tehát fontos közegészségügyi jelentősége
van.
A FERTŐZŐDÉS
A fertőzés leggyakrabban a vetélt kutya hüvelyváladékával,
továbbá párosításkor következik be. Nagy mennyiségben
tartalmaz brucellákat a fertőzött kutyák teje és az ondója, sőt
fertőzött lehet a vizelet is. A kórokozó ürülése mindkét
nemnél csak az ivarérés után kezdődik.
A fertőzés szájon át, a kötőhártyán és a nemi utakon át
egyaránt bekövetkezhet. A fertőzést követő 1-2 hét múlva
bakteriaemia alakul ki, majd a kórokozó tömegesen szaporodik a
nemi szervekben, és a fertőzöttség tartósan fennmarad.
TÜNETEK
A Br. canis okozta betegség lappangási ideje 1-3 hét. A fertőzött
állatokon először csak enyhe lázas tünetek mutatkoznak csupán
0,5°C-os hőemelkedéssel, ami levertséggel és fokozott
szomjúságérzettel párosul.
A szukák vemhességük utolsó harmadában, többnyire annak 42.-58.
napja között vetélnek, a vetélést követően rendszerint hetekig
vörhenyes hüvelykifolyás észlelhető. A fertőzöttség ellenére
a szukák rendszerint újra termékenyülnek, de az állatok egymás
után kétszer-háromszor is vetélhetnek, mielőtt megfelelő
immunitásra tesznek szert, hogy vemhüket kihordhassák. Nem vemhes
kutyákban a fertőzöttség többnyire tünetmentesen zajlik le.
A kanokban gyakran alakul ki here- és mellékhere-gyulladás, ami
olykor a herék teljes beolvadásával és terméketlenséggel jár.
Egyes esetekben az ízületek és a szem belső gyulladását,
továbbá szemhártya-gyulladást is megállapítottak.
A heregyulladás igen nagy fájdalommal jár. A here és gyakran a
hereborék is kipirult, savósan beszűrődött, duzzadt, forró és
rendkívül fájdalmas. Az állat mozgásában akadályozott, gyakran
hidegebb környezetet keres, sőt hideg felülethez érintve
igyekszik a heréit lehűteni. Jellemző a herék állandó
nyaldosása, ami a hereborék ödémáját és kifekélyesedését
okozza.
ORVOSLÁS – VÉDEKEZÉS
Igaz, hogy a brucellák az antibiotikumokra érzékenyek, a
gyógykezelés nem vezet tartós eredményre, ugyanakkor a bántalom
zoonózis, ezért célszerűbb a fertőzött tenyészetet
felszámolni.
Nagyon fontos, hogy az importból származó kutyát csak a Br.
canisra elvégzett és 3 hét elteltével megismételt kedvező
eredményű szerológiai és bakterológiai vizsgálat eredménye
után állítsuk tenyészetbe.
LOVAK BRUCELLÓZISA
Lovakban főként a Br. abortus okozhat fertőzést. A lovak
brucellózisa rendszerint az izületek illetve nyálkatömlők
gyulladásában, illetve idült marsipoly tüneteiben jelenik meg.
Régebben nálunk is gyakrabban fordult elő fertőzött
szarvasmarha-állományokkal együtt tartott lovakban.
HÁZINYULAK BRUCELLÓZISA
Csak a teljesség kedvéért említjük meg, hogy a Br. abortus
szájon át vagy hüvelyen keresztül történő fertőzés után
átmenetileg vérfertőzést, majd vetélést okozhat, mely a
fertőzés után 7-11 napon belül következhet be.
AZ EMBER FERTŐZŐDÉSE
Az ember fogékony a Br. melitensis, a Br. abortus, a Br. suis és a
Br. canis iránt. Ezekről a kórokozókról és előfordulásukról
az előbbiekben már részletesen olvashattunk. Mielőtt a hazai
szarvasmarha- és sertésállományokat mentesítették a
brucellózistól, a fertőzés igen széles körben és olykor súlyos
formában jelentkezett az emberek között is.
A fertőzés bekövetkezhet a szájon át vagy bőrsérüléseken
keresztül. Különösen veszélyeztetettek voltak az
állattenyésztésben dolgozók, a hentesek, mészárosok, a tejipari
munkások és nem utolsó sorban az állatorvosok. Az ember
fertőződésében a friss (nem pasztőrözött tej) és az ilyenből
készült nem savanyított tejtermék (tejszín, túró, lágy sajt
stb.) is szerepet játszhat.
Alkalmanként a mediterrán országokból hazatérő turisták
betegszenek meg a fertőzött nyers tej és tejtermékek fogyasztása
után a Br. melitensis vagy a Br. abortustól.
Az embert megbetegítheti a Br. canis is. Ez utóbbival főleg a
kutyatenyésztők fertőződnek. A fertőzés rendszerint szájon át
következik be, de előfordulhat a kötőhártyán vagy a felázott
bőrön át is.
Az ember heveny megbetegedése 10-14 napos lappangási időt követően
jellegzetes, napszakonként hullámzó lázzal kezdődik. Később
fej- és izomfájdalmak, fáradékonyság jelentkezik. A lázas
időszakokban a betegek hőmérséklete esetenként 40°C-ra
emelkedik, reggelre ellenben kiadós izzadás után ismét rendes
értékre száll vissza. Hosszabb fennállása esetén a testsúly
jelentősen csökkenhet.
A kezdettől fogva fellépő gyomor-, bélpanaszokhoz izom- és
később ízületi fájdalmak is csatlakoznak. A betegség akár
hosszú időre elhúzódik. Megfelelő kezelés hiányában a
bántalom akár 3-5 hónapig elhúzódhat. A Br. abortus okozta
betegség rendszerint gyógyul, de a Br. melitensis okozta bántalom
2-10%-ban halálos.
A bántalom sokszor tünetmentesen vagy csak enyhe tünetek
formájában zajlik, máskor azonban idült bántalmak alakulhatnak
ki, mint pl. heregyulladás, csigolyagyulladás, agyburokgyulladás,
agyvelőgyulladás stb. A terhes asszonyok pedig kivételesen
elvetélhetnek. A bántalom jól gyógyítható, de minél előbb
orvoshoz kell fordulni a gyógykezelés mielőbbi megkezdésére.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. szeptemberében.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése