CSEHSZLOVÁKIAI ÉS NÉMETORSZÁGI ÚTIJEGYZETEIM (1958)
Jéna és Lipcse
Jéna: Tanácsháza
Jénán csak keresztülmentünk, talán egy fél órát töltöttünk mindösszesen a városban. Nagyon híres a Zeiss-féle Optikai Művekről, Egyeteme 1558-ban nyílt, hatalmas könyvtára van. 1806-ban itt verte tönkre Napóleon Ferdinánd porosz-szász seregeit.
Utunk következő állomása Lipcse, a Német Demokratikus Köztársaság kereskedelmi életének központja. Az észak-déli, valamint a Csehszlovákiát Dániával összekötő utak és vasutak gócpontja Lipcse. Világszerte híres kereskedelméről, ipari vásárairól. Könyvnyomtató ipara már régen világhírű, ugyancsak egyetemei és konzervatóriumai.
Völkerschlachtdenkmal
E helyütt arattak győzelmet 1813-ban Napóleon felett az orosz-porosz-osztrák egyesült seregek, mely csatában 78 ezer francia és 51 ezer szövetséges katona esett el.
Ennek a csatának az emlékét hirdeti a monumentális, mintegy 95 méter magas emlékmű, melyet ott állítottak fel, ahol a harc alkalmával Napóleon állt a vezérkarával.
Kongresszusterem az állatkerttel
Először az egyetem Állatorvosi Fakultására mentünk ki, ahol nagy szeretettel fogadtak bennünket. A háborúban teljesen lebombázták az eredeti épületet, most azt egészen modern formában építették újjá. Intézeteik, műtőjük, előadótermeik felszerelése nagyon modern és hiánytalan. Érdekes, hogy nemcsak a csoportokban, de az évfolyamokban is jut minden egyes hallgatóra egy-egy mikroszkóp. Furcsának csak azt találtam, hgoy a professzoraik nagyon fiatalok. Valamennyi 30-40 év között van. Elmondták, hogy ennek az az oka, hogy az idősebb generáció átment Nyugat-Németországba. Nagyon jólesett hallani, hogy a budapesti öreg Alma Materünkről a legnagyobb elismerés hangján emlékeztek meg, különösen kiemelve nagynevű állatorvos professzorainkat, akiknek német kiadású könyveit - mint mondták - nemcsak hogy ismerik, hanem nagyon gyakran hasznosan forgatják is. Láttam egy Manninger-Mócsy-féle Belgyógyászat könyvet német kiadásban, mely sokkal részletesebb és szebb gondozásban jelent meg, mint a Mezőgazdasági Kiadó által közkézre került magyar kiadás! Hangsúlyozom, magyar professzorok munkáiról van szó...
Az állatkert nagyobb a budapestinél, több az állat is benne, mivel azonban én a csintalan majmok csínytevéseiben tudok legjobban gyönyörködni, számomra a budapesti érdekesebb. Itt kevés majmuk van, mert azok nem bírják úgy a klímát, mint nálunk. Láttunk egy 28 éves vízilovat is, mely már kilencet kölykezett, bár - mint említették - a vízilovak is jobban kedvelik a pesti termálvizes állatkertünket. Igen büszkék voltak azonban hatalmas oroszlán- és haltenyésztésükre. A halakat direkt akkor etették, amikor kimentünk, hogy jobban láthassuk őket. Az állatkertben van a hatalmas épületben a Kongresszusterem (l. előző kép), ahol szakmai konferenciákat is szoktak rendezni.
Egy lipcsei tér az Ikaruszunkkal
Délután mindenki saját maga irányozhatta elő a programját. Mi Péterrel keresztül-kasul bejártuk a várost, úgyhogy a végén le kellett ülnünk egy tér padjára kicsit kipihenni magunkat. 1 márka nagyjából 4 forintnak felel meg. Szokásomhoz híven feljegyzetem magamnak néhány árat.
Wartburg autó ára 14.700 DM,
Moszkvics 13 ezer,
egy DKV. 125-ös motorkerékpár 2005,
egy padlókefélő 85 DM (340 Ft),
porszívógép 129,90 DM (520 Ft),
egy mosógép 366 DM (1400 Ft).
Ha ezt megnézve figyelembe vesszük, hogy egy német munkás fizetése 400 DM körül mozog, meg kell hagyni, hogy jó az életszínvonaluk.
Az új Városháza
Ha már itt tartunk, feltétlenül meg kell említenem, hogy - noha nagyon praktikus, de - korántsem olyan elegánsak és kényelmesek a szállodák, mint a cseheknél. Bizony itt gyakran előfordult, hogy egyágyas szobába még egy ágyat beszorítottak, ami zsúfolttá tette nagyon az elhelyezést. A cseheknél megszokott képek, elegáns szőnyegek itt többnyire hiányoztak, még a jobb szállókban is, mint például Drezdában, hogy a kisebbekről, mint a wittenbergi Goldene Adler nevű hotelről ne is beszéljek.
A régi Városháza
Persze a koszt sem magyar gyomornak való. (Nemcsak azért, mert az élelem a mienkhez képest nagyon drága, hanem az elkészítési mód is teljesen más.) Igazán jó étvágyam volt, és hazudik, aki csak a legkevésbé finnyásnak mond, de a levesként adott sűrű, íztelen löttyöt sosem tudtam megenni! Ezután mindig krumpli következett egyedüli olyan ételként, amelyből annyit lehetett kérni, amennyit csak akart az ember. Emellé minden esetben adtak egy semmi-ízű, barna szószt, mi ezt generálszaftnak hívtuk. Ez nem lett volna rossz, ha csak egy picit is fűszerezték volna. Ehhez jött a hús, majd sütemény minden esetben és ital korlátozva. Ha kedvezni akartak, a sütemény helyett almát adtak - persze ez nekünk nem volt valami nagy dolog.
A főpályaudvar
Nagyon érdekes, hogy a magánáruházak és üzletek az államiakkal azonos jogokat élveznek, és meglepően sok van belőlük. Igaz, még szálloda is akad, mert Wittenbergben mi is magánszállodában laktunk. Az állatorvosok tekintetében valamennyi állami, akik most végeztek, de a régebbiek megoszlanak: államiakra és magánállatorvosokra. Egy állami állatorvos kap egy szolgálati Wartburg autót, benzint és havi 1700 -2000 márka fizetést. A vizsgálati díjat, fuvart és gyógyszert, amit felhasznált, blokkolja és a fél a tanácsnál annak összegét az államhoz befizeti. Láttam olyan magánállatorvost, akinek 3 autója volt. Idegen körzetben az állami állatorvos is felszámolhatja a díjat, ez őt illeti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése