Hotelek és környékük 3.

Ezúttal a szerző olyan képeit válogattuk össze, ahol azon ritka pillanatoknak lehetünk tanúi, amikor őt fényképezik - ebben a bejegyzésben  hotelekben és azok közvetlen közelében a világ különböző tájain. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként jelölt táj, ország vagy város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában. 

Argentína (2002) 

.

.

Az ötcsillagos Tropicana szállodában egy egzotikus, fáradságűző, alkoholos gyümölcsitallal fogadtak. Szobánk átvétele után tüstént felmentünk a szálló kilátó tornyába, ahonnan fenséges látvány tárult elénk. Telt ház van. Óriási az idegenforgalom. A világ minden tájáról jönnek kíváncsi látogatók, turisták.

.

.

Bécs (1970) 

.

.

Korán volt az ébresztő az első bécsi éjszaka után, hogy körülnézhessünk a városban.  Szobánk udvari ablakában ébredeztünk. A jó levegőt a falra futtatott Ampelopsis biztosította. A vendégszeretetet nagybetűkkel írják Ausztria fővárosában, amely mindig is a nemzetközi turisztika egyik központja volt. A bécsi szállodákban és a vendéglátóipari üzemekben a vendég első látogatásakor király, a másodiknál azonban már kedves ismerős - s ez Bécsben még a királynál is több.

.

.

Hawaii (1998) 

.

.

 Az árusoknál megvásárolt virágok többsége az ún. lei, vagyis a híres polinéziai virágkoszorú készítésére szolgál. Megérkezésünkkor a fogadásunkra már a szállodában ilyen virágkoszorút tettek a nyakunkba. A részegítő illatú lei fonása egyike azoknak a ritka valódi hawaii szokásoknak, amelyek ellenálltak a nyugatiasodásnak. Nincsen ünnepség, házasság, temetés, keresztelő, búcsúünnepség és így tovább, amely lei nélkül méltó lenne a nevére.

.

.

Kuba (1978) 

.

.

Dollárért mindenütt mindent! Pezóért szivart, rumot, emlék-csecsebecsét és italokat. Addig vásárolhattunk, amíg a tarhétán jegyzett pezóra váltott pénzünk tartotta. Amit vettünk, az értékét mindig leírták, míg végül nullára futott. A kubaiak árai ugyanis államilag dotáltak. A rekkenő hőség miatt a szállodaszobánk ajtaja-ablaka szellőztethető, redőnyös, kellemes hőmérsékletű volt: pihenésre alkalmas.

.

.

Marokkó (1997)

.

 .

A 3 csillagos Mcussafir szállodában laktunk. Éppen indulóban vagyok.

.

.

NDK-tanulmányút (1968)

.

 .

Szállásadóm Hans Sachtleben volt (aki a téeszben mint kőműves dolgozik) és felesége. Szép, jellegzetesen német lakásuk volt. Az emeleten két hálószoba, a földszinten a konyha és előszoba, ebédlő és nappali. A nagy szuterénban a vizet szolgáltató villanymotor, két nagy üst, melyek egyikében állandóan volt meleg víz és főtt a krumpli. Innen nyílt a fürdőszoba. A sertések nem ólban, hanem épületben vannak, reggel és este overálban és klumpában megetetik őket, de nem vetkőznek úgy hozzá, mint nálunk! Házuk a falu végén állt. Egyszer éjjel két teljes órát bolyongtam, míg sikerült hazatalálnom, de akkor meg a kapu feletti nagy csengő mindenkit felriasztott.

.

Szobrok meg én (2)

Ezúttal a szerző olyan képeit válogattuk össze, ahol azon ritka pillanatoknak lehetünk tanúi, amikor őt fényképezik - ebben a bejegyzésben szobrok "társaságában" a világ különböző tájain. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként jelölt táj, ország vagy város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.

Egyiptom (1971)
.

.

Memphiszt Menész, az első fáraó alapította.  Az Ó-birodalomban élte virágkorát, amikor annak fővárosa volt. Később, 350 körül Theodosius császár a régi templomot elbontatta, köveit elhordatta és Kairóban palotát és mecsetet építtetett belőle. II. Ramszesz gigantikus szobrát is elvitték Kairóba, hogy az állomás előtt állítsák fel. Legnagyszerűbb emléke a dicső múltnak a 80 tonna tömegű alabástrom Szfinx és II. Ramszesz nagyméretű fekvő szobra.

.

.

Egyiptom (1971) 

.

 .

A szfinxek tömegét hozta felszínre az újabbkori ásatás. Érdekes, hogy ezeknek a szfinxeknek női fejük volt. Mögöttem egész sor...

.

.

India (1974) 

.

 .

Rejtély, hogy Khajuharo annak idején miért vált olyan fontossá, hiszen természeti környezete mindössze egy kis tóra és egy dzsungelre korlátozódik. Folyó messze van innen, s ez a vidék távol esik a gazdasági vérkeringésben részt vevő helyektől is. E gazdag civilizáció fölött uralkodtak öt évszázadon át a Csandélák. Ám a minden energiáját az élet élvezetének szentelő királyság a keményebb életfelfogású hódítóknak nem tudott ellenállni. Egy szabadtéri kiállítás őrzi a Khajurahóban az elmúlt 60 évben kiásott kincseket.

.

.
Jordánia (1994)
.

.

A Nébó-hegyen egy olasz mester alkotása az érckígyó, mely a bibliai történetet idézi fel: "...a népnek lelke megkeseredék útközben. És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában? Mert nincsen kenyér, víz sincsen, és e hitvány eledelt útálja a mi lelkünk. Bocsáta azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan meghalának Izráel népéből. Akkor méne a nép Mózeshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen és te ellened; imádkozzál az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a kígyókat. És imádkozék Mózes a népért. És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon. Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada."

.
.
Laosz (1999)
.

 .

Míg sétát teszünk a buddhizmus kegyhelyein, a gyönyörűséges pagodák és szentélyek között, ejtsünk szót a laoszi modus vivendiről! Ebben az országban semmi nem sürgős. A laoszi embernek rengeteg ideje van - lustaságát csak csodálni lehet. Bár talán néhány hazánkfia sem vetné meg ezt az életmódot!

.

.

Oroszország (2006) 

.

.

Péter cár az egész országot bevonta új városának felépítésébe. Több tízezer munkást telepítettek ide az egész birodalomból. Ezeknek a munkásoknak elképzelhetetlenül nyomorúságos viszonyok között kellett élni. Ezreket vitt el a mocsárláz, a skorbut, a vérhas vagy éppen az éhség, a végkimerülés. A cár nemeseket, kézműveseket és kereskedőket kötelezett arra, hogy az elképzelései szerint építsék fel a házaikat. Ilyen bonyodalmak, vért izzadó szenvedés és a polgárok elégedetlensége közepette épült fel ez a gyönyörű város: Szentpétervár.

.

.

Románia (1959) 

.

.

Decebál szobra Déván, felette a vár, a szobor alatt én. Déva városa közvetlenül a meredeken magasba szökkenő vulkanikus hegy lábánál épült, a hegyen pedig Déva várának romjai láthatók. Amint feltekintek a várra, eszembe jut a remek székely népballada, Kőmíves Kelemennéé. Szinte látom lelki szemeimmel, amint a várépítő kőművesek azon tanakodnak, hogy mitévők is legyenek, mert a fal, amit egyik nap raknak, másnapra leomlik. Egy nagy és súlyos elhatározásra jutnak: amelyikük felesége legelőször érkezik, azt befalazzák, hogy a fal tartósságot nyerjen. Micsoda szívettépő pillanatok! Ugyan ki jön elsőnek? Szinte látom, amint a most is járható, meredek ösvényen ételhordójával vidáman és frissen igyekszik Kőmíves Kelemenné, hogy férje éhségét csillapíthassa... s hogy soha többé ne térjen vissza "magos Déva várbul".

.
.
Spanyolország (1993)
.

 .

Máris a három és fél millió lakosú fővárosban, a kis Manzavares folyócska partján fekvő Madridban vagyunk. Türelmesen várom az autót, mely városnézésre visz.

.

.

Vietnam (1999)
.

.

A portugál szerzetesek szerkesztették meg a mai írást, mely latin betűs és fonetikusan jelöli a vietnami nyelvet. Az irodalmi pagodában nyilvános vetélkedő alapján avatták a doktorokat, nevüket táblákra vésték. A pagoda épületét látjuk, ahol a vetélkedőket, az irodalmi vitákat tartották, de az írók azóta is minden esztendőben egyszer összejönnek itt. A XIV. századtól a királyok gyermekei is itt tanultak. A pagodában a leghíresebb írók képei láthatók és néhány írásuk. A versenyek nagyon népszerűek voltak, olyan tömeg vett részt azokon, mint manapság a futballmeccseken. A versenyzők bambusztölcséren át kürtölték ki a költeményeiket, hogy ne csak a zsűri, de a nép is hallja.

.

Vizek meg én (2)

Ezúttal a szerző olyan képeit válogattuk össze, ahol azon ritka pillanatoknak lehetünk tanúi, amikor őt fényképezik - ebben a bejegyzésben vízpartokon a világ különböző tájain. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként jelölt táj, ország vagy város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.

Chile (2002) 

.

.

Nem lehetett könnyű dolga a San Martin által vezetett hadseregnek, amikor a felszabadító háború során 1817-ben az úttalan utakon átkelt az Andok-hegységben! A 3000 méter magas síparadicsom rideg napfényben szikrázó hó végtelen világában ma modern szálloda várja a világ minden részéből idetérő vendégeket. Nem sokan voltak a szállóban, de - amint mondják - amikor szezon van, már hetekkel előbb helyet kell foglalni. Szinte hihetetlen, de igaz! Ebben a havas világban 40 fokos volt a vize a hőforrás által táplált medencének. Az Andok belsejében csendesen dolgozik a forró massza, az errefelé nem egyszer kitörő vulkán.

.

.

Dél-Afrika (1995) 

.

.

 Csaknem 40 fokos a hőség! Jólesik a víz mellett hűsölni az árnyékban.

.

.

Egyiptom (1971) 

.

 .

Óvatosan kikerültük a hatalmas sziklákat, melyek a Nílus csendes folyását torlaszolták helyenként. A termőföld mindössze 3% a sivatag közepén - az is a Nílus jóvoltából. Itt viszont bőségesen terem minden, és háromszor is aratnak. A pénzesebbek luxus-jachtra fizettek be, mi pedig élvezve a napfény erejét az ezerfejű sziklákon pózoltunk és fényképeztük egymást.

.

.

Hongkong (1991) 

.

 .

Lágyan ringat a csónakunk a csodálatos tengeröbölben, mely nagyságát tekintve Rotterdam és Yokohama után a harmadik a világon. A csónakban vásárolhattunk is, de többet ér, ha a csillogó hullámokon tündérmesékbe illő játékszerként himbálódzó, hatalmas óceánjárók, teherhajók és kisebb-nagyobb csónakok tarkaságában gyönyörködünk. Igen nagy a forgalom.

.

.

Japán (1976) 

.

.

Gyönyörű tó közvetlenül a hatalmas hegység lábánál. A kékvizű Hakone kedvenc kirándulóhely. Az évszakok változása itt a leglátványosabb. De számos gyógyforrás is tör fel a mélyből a környéken, melyeket gyógyulni vágyók tömege keres fel. Hakone a hazai és külföldi turizmus paradicsoma. Vezetőnk szerint pedig ez az ország legbájosabb vidéke.  És máris vízesések egész sorában gyönyörködhetünk.

.

.

Jordánia 

.

 .

Akaba Jordánia egyetlen kikötője. Lakosainak száma 15 ezer körüli. A városból kiindulva mintegy 17 km hosszúságban egészen Szaúd-Arábia határáig húzódik ez a nagyon kellemes homokpart, mely a strandolók paradicsoma.

.

.

Makaó (1992) 

.

 .

Volt csupasz, volt elvadult... A többi ismét bozótos, őserdős vagy dús virágú... Még a partjaikat dallamosan verdeső hullámok is - mintha mindegyiknek más és más tajtékot és másképp szóló muzsikát vittek volna. Ezért azután a táj is szempillantásnyi szünet nélkül folyton változott. Úgy látszott, hogy minden mozog, és minden eleven ezen a színpadon. Az elbűvölő hajókázás után, a végtelen sok apró sziget és számtalan bárka között vidám napfényben várt ránk az izgalmas, regényekből már jól ismert Makaó, mely ifjúkoromban e könyvek olvasása során ugyancsak izgatta a fantáziámat. Végre megjelent a teljes valóságában!

.

.

 Törökország (1988)

.

.

Pamukkálé meleg vize a hegy belsejéből tör elő, kellemes hőmérsékletű, mintegy 35 fokos, és sok-sok gyógyító hatású vegyianyagot tartalmaz. Szívesen álldogáltam én is lányaim társaságában a nyugalmas tóban. A kálcium, széndioxid, alumínium és kén mellett a víznek radioaktív hatása is van. Már a régi görögök és rómaiak is számos betegség gyógyítására felhasználták. Kedvező hatását az egész csoport kipróbálta. Jó hatással fürödhetnek itt a szív-és gyomorbántalmakban szenvedők, gyógyítja a szem- és bőrbetegségeket, de a vérképző szervek és az idegrendszer rendellenességeit is.  Mi csak az ingyenes helyen mártózhattunk, de a domb tetején számos elegáns szálloda épült, melyek mindegyikének saját fürdőmedencéje van. Amint a kerítésen át láttuk, sok - nálunk tehetősebb, nyugati - turista lubickolt ezekben a medencékben élvezve a mélyből feltörő meleg víz kéjes simogatását, és egyúttal annak gyógyító hatását. Miután a víz nagy fokban telített kalciummal és más elemekkel, természetesen nem szabad sokáig tartózkodni benne.

.

 

Vendéglőben (2)

Ezúttal a szerző olyan képeit válogattuk össze, ahol azon ritka pillanatoknak lehetünk tanúi, amikor őt fényképezik - ebben a bejegyzésben  vendéglátó egységekben a világ különböző tájain. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként jelölt táj, ország vagy város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.

Albánia (2008) 

.

.

Már a hegyek között járva letérünk a főútvonalról, és hamarosan elérjük a Kék Szem forrást, melynek neve beszélő név: tényleg olyan, mint egy hatalmas kék szem. Számos legenda kering a forrásról, de hogy valamiféle mitikus erőt is tulajdonítanak a vizének jelzi, hogy albán vezetőnk több palacknyit is fogott belőle. Egyet mi is. Megittam. Nos, semmiféle különös kedvező hatását nem észleltem sem fizikai, sem pedig pszichikai értelemben. Illetve annyit mégis, hogy oltotta a szomjam. Egy kis fogadóban ültünk le ebédelni és szusszanni egyet.

.

.

Albánia (2008) 

.

.

Butrint az ókori város az ősidők óta lakott, fontos illír település volt, ahol erődítményt is emeltek. A rómaiak idején fontos hadikikötő volt. Ma romokban áll. Miután megnéztük, ebédelni megyünk. A szállodában bőséges reggelit kaptunk, nemigen vagyunk éhesek. Bár nem élek szeszes itallal, a rettentő hőség rászorított, hogy elfogyasszunk egy fél pohár hideg sört!

.

.

Albánia (2008) 

.

.

A Reiffeisen bankfiókban a nagyáruházban visszaváltjuk a maradék eurónkat, és röviden értékeljük az utat. A vezetés segítőkész, hozzáértő volt, de az ország szegény, elszigetelt, kicsiny kevés látnivalóval...

.

.

Egyiptom (1971)

.

.

Kietlen táj mindennemű élőlény nélkül - a Szahara. Amikor némelyeket a sárga irigység fog el az utazók iránt, mindig elgondolkodtat, hogy vajon tudják-e, a sok élmény mennyi fáradságba kerül. Komoly erőt és kitartást igényel. Kétségkívül azt vallom, megéri. Az útleírások nem is igen tartalmazzák az utak "befektetési" oldalát, kizárólag a nyereséget. Tehát minden kétséget kizáróan megérdemeltük barátainkkal a frissítőt. Így látott bennünket a színes kamera.

.

.

Frankfurt (1985) 

.

 .

Még kora délelőtt megérkeztünk Frankfurtba, és csak este indult a gépünk Caracasba. Volt csaknem egy teljes napunk. Nem lézengtünk, hanem a repülőtéri járattal bementünk a nagyvárosba, mely akkor az NSZK ötödik nagyvárosa volt, és lakóinak száma 3/4 millió körül mozgott. 

Tanácstalanul őgyelegtünk kicsit a városi forgatagban, majd megláttam egy padon egy hölgyet egyedül üldögélni. Elnézést kértem, és immár magyar akcentussal tördelve a nyelvet, megkérdeztem, hogy merre van az operaház, melyről oly sokat olvastam. Kérdésére elmondtam, hogy magyarok vagyunk Budapestről és Amerikába utazunk, de van egy kevés időnk, és szeretnénk kicsit körülnézni a városban. Mosolyogva felelte, hogy a nyáron egy hónapot töltött a fővárosunkban, ami nagyon tetszett neki, és ugyancsak megszerette a magyarokat. Szabadnapja van, szívesen sétál velünk a belvárosban. Örömmel fogadtuk az ajánlatát óriási szerencsének tartva azt.

.

.

Frankfurt (1985) 

.

 .

Az elegáns utcákat járva el sem akarjuk hinni, hogy a régi római települést - mely 873-tól a keleti Frank Birodalom fővárosa volt, majd királyi utóbb pedig császári koronázó város rangját viselte - a II. világháború során ugyancsak porrá bombázták. Mára már újjáépült, virágzó nagyvárossá és a pénzvilág egyik központjává vált újra. Hát ez is a kapitalizmus? Kedves kísérőnk búcsúzásul meghívott bennünket egy korsó sörre meg egy szendvicsre a Locher sörözőbe. Az emberek sietnek, futnak, kapkodnak, sokan csak állva gyűrik be az ebédet, sürget a munkatempó. Aki itt nem teljesít, gyorsan az utcára kerül, meséli vendéglátónk.

.

.

Hollandia (1986) 

.

 .

A napi hajtatott és fokozott lelkesedéstől fűtött nézgelődés után holtfáradtan zuhantunk le az első utcai székre, ahol rövid tanácsokozást tartottunk, hogy kibír-e a pénztárcánk egy pohárka környezettanulmánnyal összekötött jellemző hollandus szíverősítőt. Rászántuk magunkat, és egy pohárkára bekukkantottunk a Kelderhof Bodegába, ahol a vendégek többsége külföldi. Mennyezetét fagerendák tartják. A helyiséget piros színű lámpák világítják meg. A pincérek, hogy érdekesebb legyen, portugál torrero viseletben hordják szét a tálakat.

.

.

Izrael (1988) 

.

.

A Ginosar kibucban 700 lakó van, melyek közül 360 a dolgozó tag. A mezőgazdasági tevékenység mellett orvosi műszergyárat és szállodát építettek, hogy teljes biztonságban legyenek. "Több lábon kell állni, hogy talpon maradjunk" - mondják.

.

.

Kína (1983) 

.

 .

Sajnos én sehogyan sem tudtam az evőpálcával boldogulni, ezért szégyenszemre kénytelen voltam kést meg villát kérni. Persze nem egyedül voltam ezzel a magyar csapatban.

.

.

Olaszország (2002) 

.

 .

Ilyenkor tavasszal ez a második Riviéra! Olaszország egyik gyönyörű virágoskertje virul itt ki egész sor szállodával, sok-sok külföldi turistával. Sirmione valóságos kisváros, mely a Garda tóba benyúló földnyelven épült.

.

.

Tajvan 

.

 .

A vendéglőben nincs olyan tengeri élőlény, amit ne rendelhetne meg az idelátogató. A forgóasztalon 15-féle hal-rák-kagylóból készült ételből fogyaszthattunk, ínyencségként pedig bambuszrügyes kígyólevest tálaltak. Ez volt a legdrágább. Vezetőnk szerénynek találta az ebédet, mert - mint mondta - a kínai császár napi étkezéséhez 150 fogást tálaltak fel. A falakat, a plafont és mindent díszes kínai figurákkal tapétáztak.

.

Hogyan támadnak embert és állatot a leptospirák? (1)

AZ OLVASÓ KÉRDEZ – AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL

HOGYAN TÁMADNAK EMBERT ÉS ÁLLATOT A LEPTOSPIRÁK? I.

A közelmúltban hivatalos közlemény jelent meg arról, hogy nagyobb számú munkás betegedett meg Leptospirózisban, egy állatról emberre terjedő betegségben azok közül, akik egy kukoricatáblában mezítláb dolgoztak. Többüknek olyan súlyos lett az állapota, hogy kórházi kezelésre szorult. A hírre reagálva több Olvasónk is kérte, hogy ismertessük a betegséget, nevezetesen hogy miként történhetett állatokról a fertőzés a mezőn, milyen tünetekkel jár ez a betegség, és mennyiben veszélyezteti a háziállatainkat is.

Nemcsak azért teszek szívesen eleget érdeklődő Olvasóink kérésének, mert Lapunk mindig is rendszeresen és gyorsan reagál az aktuális kérdésekre, de azért is, mert a Leptospirózis többek között egy igen gyakori és veszélyes zoonózis (állatról emberre terjedő betegség) is.

Hazánkban is meglehetősen elterjedt bántalom, amely főként a sertésállományokban, a kocák elvetélésével, koraellésével vagy életképtelen malacok születésével okoz súlyos gazdasági veszteséget.

Szarvasmarhák fertőzöttsége esetén borjúelhullásokkal, a tehenek tejének elapasztásával, olykor vetélésekkel kell számolni. A hasznos háziállatok közül a lovak, a juhok és a kecskék is megbetegedhetnek. Feltétlenül szólni kell társállataink, a kutyák gyakori fertőzöttségéről, és a patkányok, egerek stb. nagyon gyakori fertőzést közvetítő szerepéről is.

A leptospirák mindemellett az ember egészségére jelentenek súlyos veszélyt, amit valamilyen formában mindig az állatok közvetítenek.

MIT KELL TUDNI A LEPTOSPIRÁKRÓL?

A leptospirák a spirochaeták rendjébe tartozó apró, mindössze 6-20 um hosszú, igen vékony, sűrű csavarulatokkal bíró képletek, amelyek sötét látóteres mikroszkópban élénk mozgásukról ismerhetők fel. Az ember minden kórokozó típus iránt érzékeny!

A kórokozó leptospira törzsek – Észak-Európát nem számítva – kontinensünkön mindenütt előfordulnak. A fertőzést a leptospira-hordozó és vizeletükkel ürítő állatok közvetítik. Az előbb felsorolt háziállatokon kívül főképpen a vadon élő mezei rágcsálók jelentik a fertőzés forrását.

Igaz, hogy a leptospirák a külvilágban nem képesek szaporodni és beszáradáskor azonnal elpusztulnak, de csapadékos, nedves és kellően meleg időjárási viszonyok között hosszabb ideig életképes, vagyis fertőzőképes állapotban maradhatnak.

A leptospirák gazdaállatai gyakran tünetmentesek ugyan, de a veséjükben meghúzódott leptospirákat a vizeletükkel a külvilágra juttatva fertőzik társaikat és a környezetet. A sertés és a szarvasmarha a L.pomonát fél, ugyancsak a sertés a L.hyost egy, a kutya a L.canicolát három évig, a patkány pedig az emberre is olyan veszélyes L.icterohaemorrhagiaet akár élete végéig is ürítheti.

AZ EMBER LEPTOSPIRÓZISA

Az ember sárgasággal és vérzésekkel járó súlyos megbetegedését WEIL már 100 esztendővel ezelőtt, 1886-ban felismerte. Alig két évtizeddel később KLETT beszámolt egy bántalomról, amely a kutyák vérömléses bélgyulladásával és a száj nyálkahártyájának a kifekélyesedésével járt. Csak 1915-ben sikerült japán és német kutatóknak felismerni, hogy mindkét bántalmat leptospirák okozzák.

Az ember a kórokozó leptospirák valamennyi szerotípusa iránt fogékony, és mindig a leptospira-ürítő állatok vizeletével való érintkezés útján fertőződik, gyakran a sérült, nedves, fellazult bőrön keresztül.

A fertőzés sokféle formában bekövetkezhet, és sokszor tömeges megbetegedést okoz. Hazánkban is leírtak a fertőzött állóvízben vízgyűjtőben történt fertőzés után fellépett megbetegedéseket, vagy mezítlábas sertésgondozás (kanászkór) és akár mezei munkák végzése során (mezei vagy aratási láz) történt fertőzést is. A kutyatulajdonosok az ún. kanikola lázban betegedhetnek meg.

De ki vannak téve a fertőzésnek a bányában, csatornában dolgozók, a kikötőmunkások, a vágóhídi dolgozók, állattenyésztők, állatorvosok és mindazok is, akik fertőzött rágcsálók által megjárt élelmiszert, ételt fogyasztanak stb.

Példaként leírok egy hazai esetet: Az egyik vidéki kórház fertőző osztályára 31 éves fiatal nőbeteg került azzal a panasszal, hogy két nap óta magas láza van, kínzó tarkótáji fejfájás gyötri, majd fokozatosan kialakuló bódulat állapotáig mélyült tudatzavarba került.

A beteg a megyei vágócsarnok húsvizsgálati laboratóriumában dolgozott, és az állati szervekből a mintavétel volt a feladata. Foglalkozását ismerve az orvosokban felmerült valaminő zoonózis (állatról emberre történő fertőzés) lehetősége is.

A sokirányú alapos és gondos vizsgálat során valóban kiderült, hogy a beteg agyhártyagyulladását a Leptospira grippotyphosa nevű kórokozó idézte elő.

A beteget nagy adag penicillin beadásával és egyéb kiegészítő terápiával sikerült meggyógyítani (MIKOLA dr.).

MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?

Az ember valamennyi pathogen Leptospira-szerotípus iránt fogékony, de emberben a legsúlyosabb bántalmat a L. icterohaemorrhagiae okozza, mellyel az ember főként a patkányoktól fertőződik.

A lappangási idő 2-20, de általában 7-13 nap. Jellemzően kétfázisú betegség. 1. A leptospiraemiás fázis (amikor a vérpályába jut a kórokozó) hirtelen kezdődik fejfájással, heveny izomfájdalmakkal, borzongással, lázzal. Jellegzetes a kötőhártya alatti bevérzés, mely rendszerint a 3-4. napon alakul ki. Ez a fázis 4-9 napig tart, visszatérő borzongással, lázzal jár, ami gyakran 39°C fölé emelkedik.

2. A második immunfázis a betegség 6-12. napján, az antitestek (ellenanyagok) megjelenésekor kezdődik. A láz a korábbi tünetekkel együtt visszatér, és agyvelőgyulladás tünetei is kialakulhatnak (lásd a kórházi eset példáját).

Terhes nőkben a leptospirózis még a lábadozási szakban is okozhat vetélést.

A leptospirózis súlyosabb formája az ún. WEIL-syndroma, mely sárgasággal, általában azotaemiával (salakanyagok felhalmozódása a vérben), vérzésekkel, anaemiával (=vérfogyottság), tudatzavarral és lázzal jár. A máj és veseműködés zavarának a jelei 3-6. naptól észlelhetők. A sárgasággal járó folyamatok letalitása (halálozási arány) 5-10%, a 60 évesnél idősebbek esetén magasabb. A tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. A betegség – amint olvashattuk – általában lázzal, hidegrázással, hányingerrel, izomfájdalmakkal, levertséggel, olykor influenzaszerű tünetekkel kezdődik, melyek észlelésekor mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert a bántalom pl. antibiotikumokkal stb. gyors beavatkozás esetén többnyire jól gyógyítható. Ez azonban már az orvos feladata.

A SERTÉS LEPTOSPIRÓZISA

A sertés leptospirózisa az intenzív sertéstenyésztéssel foglalkozó országokban világszerte előfordul, és magzatkárosító hatása révén halmozódó vetélésekhez és gyenge életképességű malacok születéséhez vezet. Hazánkban is igen nagy mértékű volt a sertésállományok fertőzöttsége. Az 1970-es évek végéig az intézeti adatok szerint az állami gazdaságokban 65-72%-os, a tsz állományokban 44-46%-os fertőzöttség mutatkozott, ugyanakkor a háztáji gazdaságokban alacsony 4-5%-os fertőzöttség fordult elő. Ez utóbbiak főként a fertőzött telepekről történt kihelyezésekkel voltak összefüggésbe hozhatók. Az időközben megindult mentesítési program eredményeként, egy évtizede a tenyészsertés-állományok 60%-a már mentes volt.

MI OKOZZA?

Hazai viszonyok között a sertésekben leggyakrabban a Leptospira pomona és a Leptospira tarassovi (hyos) okoz megbetegedést. Ennek a két szerotípusnak van gyakorlati jelentősége a betegség legkifejezettebb tünetének és kártételének, a vetélésnek az előidézésében.

A BETEGSÉG JÁRVÁNYTANA

Az eddig mentes állományok L. pomona fertőződését a sertésen kívül gyakorta más állatfajok (legtöbbször rágcsálók, ritkábban ló, kutya, szarvasmarha, juh) is közvetíthetik. L. tarassovi esetében a fertőzés kizárólag hordozó és ürítő sertések útján történhet. Az előbbieknek megfelelően az állományok fertőződése leptospira hordozó és ürítő sertésekkel, ritkábban ragályfogó tárgyakkal, valamint az utóbbi évek tapasztalata alapján a jelentősen megszaporodott rágcsáló populáció (vándorpatkány, mezei egér) közvetítésével történik. A szabadon élő rágcsálók egyes területeken a Leptospira pomona természetes gócai és ezek fenntartói a környezet esetleges ismételt fertőződésének.

A FERTŐZŐDÉS

A leptospirák leggyakrabban szájon át jutnak a fogékony állatba a fertőzött vizelettel szennyezett víz vagy takarmány elfogyasztásakor, de a kórokozó a bőr- és nyálkahártya sérüléseken át is behatolhat, bekerülhet a szervezetbe.

A felszedett leptospirák aktív mozgásuk révén hamarosan bejutnak a véráramba, majd a vérpályából a legkülönfélébb szervekbe kerülhetnek, de súlyosabb bajt és tetemes gazdasági veszteséget csak a méhbe került, a magzatokba bejutott kórokozók idéznek elő.

HOGYAN TERJED AZ ÁLLOMÁNYON BELÜL?

Állományon belül a fertőzés gyorsan terjed, és a sertések zöme rövid idő alatt szeropozitívvá válik. Milyen tényezők befolyásolják a leptospirózis állományon belüli terjedését?

1. Jelentősen befolyásolják a tartási viszonyok. Nevezetesen a járványvédelmi rendszabályok be nem tartása, a tenyészállatok rendszeres keveredése, a kocaszállások folyamatos üzemeltetése, a különböző vemhességi korú tenyészállatok és visszabúgó kocák együtt tartása, zsúfoltság, a termékenyítési nyilvántartások hiányosságai.

2. A kedvezőtlen higiéniás állapot ugyancsak kedvez a leptospirák terjedésének.

A trágya, trágyalé felhalmozódása (padozati hibák következtében a vizelet pangása), a hiányos takarítás, a nem kellő hatékonyságú fertőtlenítés, a kifutós tartás (a sáros, pocsolyás környezet) kedvez a leptospiráknak, mert azok ily módon hetekig, hónapokig fertőzőképes állapotban maradhatnak.

3. Bár a leptospirák ellenálló képessége csekély, a szokásos fertőtlenítőszerek percek alatt elpusztítják, azonban enyhén lúgos nedves közegben (hígtrágyában) sokáig fertőzőképesek maradnak.

Ily módon a fertőzést gyakorta a víz közvetíti, különösen ha abba vizelet, hígtrágya vagy szennyvíz jutott.

Jelentős szerepe lehet a leptospira terjesztésében a hígtrágyának valamint az ezzel vagy csatornavízzel öntözött legelőknek.

4. Lényeges az adott területen élő rágcsálópopuláció sűrűsége és fertőzöttségének mértéke (MOLNÁR T.).

TÜNETEK

A süldőkben és a felnőtt sertésekben a leptospirás fertőzés az esetek többségében tünetmentesen zajlik le. Tömeges fertőzéskor azonban pl. fogékony süldőcsoportnak fertőzött hizlaldába való beállításakor a betegség lázas állapotban és étvágytalanságban, ún. influenzaszerű tünetekben mutatkozhat.

A klinikailag legkifejezettebb és legnagyobb gazdasági veszteséget okozó tüneteket a vemhes kocák fertőződésekor észleljük. A leptospirózis okozta vetélés létrejöhet a vemhes koca fertőződésének heveny szakaszában, legtöbbször azonban a méhen keresztül fertőződött magzatok fokozatosan, fejlődésük különböző szakaszában pusztulnak el. Ilyenkor a koca az ellési időt megelőző egy-három héttel különféle stádiumokban elhalt magzatokat vetél.

A L. pomonával fertőzött kocáknak akár 30-60%-a rövid időn belül elvetélhet. A L. tarassovival történő fertőzéskor többnyire kevesebb koca vetél el, és a vetélések hosszabb időre elhúzódnak.

A leptospirák magzatkárosító hatására utalhat életgyenge malacok születése is. A fertőzötten született malacok gyengék, szőrük, bőrük sápadt vagy sárgás színű, és gyakran hasmenéses tünetek között akár 1-2 napos korukban elpusztulnak.

A MAGZATKÁROSODÁSRÓL

Amennyiben a koca a vemhesülése utáni 45 napon belül fertőződik a kórokozóval, nem történik baj. Ez azzal magyarázható, hogy a vemhesség kezdeti szakaszában a magzatok nem, vagy kevéssé érzékenyek a fertőződésre, következésképpen nem károsodnak, időközben pedig a koca szervezete áthangolódik, „védelmet nyer”, így a malacok már életképesen jönnek a világra.

Amikor a fertőződés a vemhesség 45-100 napja között következik be, akkor súlyos magzatkárosodással számolhatunk. A leptospirákkal fertőzött magzatok fokozatosan, a fejlődésük különböző szakaszaiban pusztulnak el. Ilyenkor a koca különböző stádiumokban elhalt magzatokat vetélhet. Ennek szavatossági szempontból nagyon fontos jelentősége van.

Akkor sem történik nagyobb baj, ha a fertőzés a vemhesség 100. napja után következik be, ugyanis ez esetben az ellésig nincs elegendő idő arra, hogy a magzatok károsodása bekövetkezzen.

ORVOSLÁS – VÉDEKEZÉS

A beteg és/vagy leptospirával fertőzött sertések különféle főleg a vesén keresztül nagy koncentrációban kiválasztódó antibiotikumokkal (így streptomycinnel, tetracyclinekkel, ampicillinnel, lincomycinnel) eredményesen gyógykezelhetők.

Vemhes állatok fertőződésekor az antibiotikumos terápia alkalmazásával a vetélés már nem előzhető meg, azonban a gyógykezelés az ilyen állatok leptospira ürítését, így a kórokozó terjedését jelentősen csökkentheti. Az előbbieknek megfelelően a leptospira okozta vetélések esetében a vetélt kocákat és falkatársaikat gyorsan felszívódó antibiotikum készítményekkel intramusculárisan (izomba adva) célszerű gyógykezelni.

MENTESÍTÉS

Tapasztalatok szerint egyes állományok fertőződésekor, korai diagnózis (főleg szerológiai pozitivitás) esetén a pozitív egyedek azonnali eltávolításával, a tenyészállatok antibiotikumos gyógykezelésével, majd ismételt, rövid időn belül elvégzett, állományszintű szerológiai ellenőrzéssel a mentes státus visszaállítható (MOLNÁR T.).

Az esetleges vakcinázásról, a szájon át vagy injekciós formában applikálható gyógyszerekről a kezelő állatorvos tájékoztatását kell kikérni.

(Folytatjuk!)

 

 Leptospira elektronmikroszkópos képe

 

  Leptospirózis: a vemhesség különböző időszakában elhalt magzatok

 

Fertőzött fejlődésében elmaradott malac

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2014. szeptemberében.)