NÉHÁNY
TANÁCS A „BAROMFISZEZON” KEZDETÉRE I. RÉSZ
ÉRKEZNEK
A NAPOSCSIBÉK!
Amint
beköszönt a tavasz gondoskodunk a csirkék beszerzésére, vagy
ahogy mondjuk, kezdődik a baromfiszezon. Ilyenkor számos kérdés
felvetődik az újonnan beállított csirkék megfelelő
elhelyezéséről, takarmányozásáról, a csibeállományt
leggyakrabban fenyegető bántalmak megelőzésére és leküzdésére
szolgáló gyógyszerekről, a jobb fejlődést biztosító
vitaminkészítmények alkalmazásáról és mindarról, amit érdemes
felvenni a házipatikánkba stb.
A
továbbiakban, hogy minél kisebb legyen a kiesés, a kis állatok
minél jobban fejlődjenek, tehát hogy a csibenevelés valóban
eredményes, gazdaságos és kifizető legyen, ezekkel a kérdésekkel
kapcsolatban szeretnénk néhány tanácsot adni.
A
csibenevelés, brojlerhízlalás eredményességét nagy fokban
befolyásolja a naposcsibék fogadása, mivel az első napok
lényegesen megalapozzák a sikeres felnevelést.
1.
Mindenekelőtt olyan megbízható helyről kell naposcsibét
vásárolni, ahol szigorúan betartják az állategészségügyi és
higiéniai feltételeket természetesen már a keltetés során is.
De
ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy a kis állatok sem a szállítás
során, sem pedig az új helyükön ne fertőződhessenek meg a
betegségeket kiváltó kórokozó mikroorganizmusokkal.
2.
Nagyon fontos szabály, hogy mielőtt az állatokat betelepítjük,
új helyüket nem elegendő csak alaposan kitakarítani, hanem az
esetleg ott „megbúvó” akár hosszú időt is átvészelt
kórokozó csírákat is el kell pusztítani. Ezt a célt szolgálja
az alapos fertőtlenítés!
A
fertőtlenítés a nyereséges állattenyésztés egyik
leggazdaságosabb eszköze. A megbízható fertőtlenítéshez, mely
során a baktériumokat, vírusokat és a kórokozó gombákat is
elpusztíthatjuk, többféle házi szer is használható, de ezek
csak akkor lesznek hatékonyak, ha megfelelő módon alkalmazzuk
(hígítás, arány, hőmérséklet stb.).
AMIT
A FERTŐTLENÍTÉSRŐL TUDNI KELL:
1.
Melyek
a fertőtlenítési eljárás hatásosságát befolyásoló tényezők?
a)
A fertőtlenítő anyag tulajdonsága alapvetően meghatározza az
alkalmazható fertőtlenítő módot vagy módokat, mert csak olyan
eljárás alkalmazható, amely nem jár anyagkárosító hatással.
b)
A fertőtlenítendő anyag felületének szennyezettsége bizonyos
mértéken túl csökkentheti vagy meg is akadályozhatja a szer
érvényesülését. Szerves anyagba ágyazódva elmaradhat a
mikroorganizmus és a fertőtlenítő ágens közvetlen kontaktusba
kerülése, ami a mikroorganizmus túlélését eredményezheti.
Nagyon fontos tehát a szennyeződés alapos eltávolítása és a
felület nedvessé tétele.
c)
Tudni kell, hogy a mikroorganizmusok száma és ellenálló képessége
jelentős mértékben befolyásolhatja a fertőtlenítés
hatásosságát. Az alkalmazott fertőtlenítő hatás erőssége és
a mikroorganizmusok száma között egyenes arányú összefüggés
van. A különböző kórokozók eltérő módon reagálnak.
Legellenállóbbak a pseudomonas, klebsiella-fajok, a
staphylococcusok, mycobacteriumok, néhány víruscsoport és néhány
gombafaj is.
d)
A fertőtlenítő anyag hőmérséklete, a reakcióidő sebességre
gyakorolt hatásánál fogva befolyásolja a kórokozók
pusztulásának sebességét.
e)
A behatási idő ugyancsak fontos paraméter, mely azt fejezi ki,
hogy a mikroorganizmus és a fertőtlenítő ágens között
létrejött kapcsolat mennyi ideig áll fenn. Az előírt „expozíciós
idő” lerövidítése azzal a következménnyel jár, hogy a
mikrobák egy része pusztul el, és a fertőtlenítő hatás
megszűnte után ismét életképessé válik.
A
tulajdonképpeni fertőtlenítést mindig egy alapos takarításnak
kell megelőznie. Már a takarítás során is megsemmisül a fertőző
anyag egy része, de csak ilyen módon válik lehetővé a repedések
és sarkok fertőtlenítése, melyek kedvelt búvóhelyei a
kórokozóknak.
2.
A FERTŐTLENÍTÉS SORRENDJE
1.
Mindenekelőtt el kell távolítani az alomanyagot, a trágyát.
Amennyiben az alom túlságosan száraz, akkor célszerű vízzel
előzőleg megnedvesíteni, feláztatni.
2.
Az alomanyag eltávolítása után a falakat ugyancsak be kell
nedvesíteni (esetleg egy egyszerű fecskendővel stb.), ezzel
mintegy megakadályozva a porképződést is.
3.
Ugyanakkor el kell végezni a berendezési tárgyak, etetőedények,
etetővályúk, önetetők, itatók, terelőfal, szállítóeszközök
stb. lemosását, letisztogatását is.
4.
Csak ezután következhet az épületek és eszközök
fertőtlenítése.
5.
A tisztogatásnak és fertőtlenítésnek ki kell terjednie az
istállók környékére is. Itt is össze kell szedni az ott heverő
vagy elszóródott almot, trágyát és mindennemű hulladékot.
3.
NÉHÁNY GYAKRABBAN HASZNÁLT FERTŐTLENÍTŐSZER, ÚN. HÁZISZEREK
Előrebocsátom,
hogy a megbízható fertőtlenítéshez, mely során a baktériumokat,
vírusokat és a kórokozó gombákat is elpusztíthatjuk, többféle
„házi szer” is használható – de amint arról az előbbiek
során részletesen olvashattunk – csak ha megfelelő módon
alkalmazzuk (hígítás, arány, hőmérséklet stb.
Az
OLTOTT
MÉSZ
a legáltalánosabban használt fertőtlenítőszer. A mésztej egy
rész frissen oltott mész és három rész víz keverékéből
készül. Csak a frissen készült oltott mész fertőtlenít. Az
istálló háromszori meszelése igen erőteljes fertőtlenítést
eredményez.
A
KLÓRMÉSZ
széles körben használt fertőtlenítőszer. A 2-3%-osra hígított
oldatot mindig frissen készítsük el és használjuk fel, mert
aktív klórtartalma hamar elbomlik! A helyiség fertőtlenítése
után alapos szellőztetésre van szükség.
A
FAHAMULÚG
kedvelt, házilag elkészíthető fertőtlenítőszer. Úgy
készíthető, hogy a kiszitált fahamut mintegy tízszeres
mennyiségű vízzel el kell keverni, majd kétnapos ülepítés után
a tiszta folyadékot óvatosan le kell önteni róla. Az így kapott
folyadék forrón, hígítás nélkül alkalmazva jól fertőtlenít.
A
KLÓRMÉSZHEZ meg kell jegyezni, hogy csak olyan oldat alkalmas
fertőtlenítésre, melynek még erős klórszaga van. Kétszázalékos
vizes oldata megsemmisíti a vírusokat és a nem-spórás
baktériumokat, de 20%-os oldata a spórák elölésére is alkalmas.
Ugyancsak figyelembe kell venni, hogy az oldat árt a bőröknek,
takarónak, vászonnak, ruháknak és fémeknek.
A
FORMALIN
a formaldehid 36-40%-os vizes oldata. A felületek fertőtlenítésére
1-6%-os oldatát használják. Csíraölő tulajdonsága 30-35°C-on
a legkedvezőbb. Az alacsony hőmérséklet jelentősen csökkenti,
esetleg meg is szünteti a baktériumölő hatását. A bőrt
kiszárítja, cserzi, az érzékeny egyéneket allergizálja. Igaz,
hogy a rákkeltő hatása még nem bizonyított, de a gyanúja miatt
az USA-ban és az Európai Közösséghez tartozó országokban már
nem vagy alig használják.
A
GYÁRI KÉSZÍTMÉNYEKRŐL
A
„hagyományos” fertőtlenítőszerek mellett se szeri se száma
azon készítményeknek, melyek az állatgyógyszer-forgalmazóknál
kaphatók. Ezek felsorolására aligha volna ezúttal lehetőség, de
minderről a forgalmazó részletes tájékoztatást ad.
Ezúttal
példaként egy olyan fertőtlenítőszert ismertetünk, mely a
baktériumok, vírusok és gombák ellen egyaránt hatásos korszerű
készítmény. Ez a MULTICIDE. Állattartó épületekben a padló-
és faburkolatok, berendezési tárgyak, járművek, etetők és
itatók fertőtlenítésére alkalmazható.
Ugyancsak
alkalmas keltetők, tojástálcák, valamint tenyésztojások
bemártásos fertőtlenítésére is. A vízzel történő hígítás
módját a mellékelt utasítás pontosan tartalmazza. Jelenleg 4 és
25 literes kiszerelésben kapható. Ne feledjük, a nyereséges
állattenyésztés egyik leggazdaságosabb eszköze a fertőtlenítés.