2013. szeptember 29., vasárnap

Marokkó V/2

  KERESZTÜL-KASUL MAROKKÓN (1997-BEN)
Pompás objektumok: a királyi palota, az erőd és a Karaouine




A királyi palota előtt hatalmas, parkosított tér van. Maga a palota 80 hektárnyi területet foglal el. A kíváncsiságtól le sem vesszük a szemünket az épület díszes bejárati homlokzatáról, az aranyozott kapukról. Bár a palotába itt sem szabad belépni.





A főhomlokzatán három aranyozott nebass kapu van. A berakásos csempedíszítése, ornamentikus és kalligrafikus motívumainak gazdagsága, aprólékossága is magával ragadó.





A 16. századi erődben a világ legnagyobb fegyvermúzeuma látható, ahol mintegy 25 gyűjteményt helyeztek el, amelyek az őskortól a 19. századig óriási fegyverarzenált mutatnak be.





Odabent a legnagyobb ágyú 5 méter hosszú és 12 tonna tömegű.





Szívesen megrohantuk volna ezt a lenyűgöző kivitelű városi kutat, ha vezetőnk le nem tilt róla...






Csak gyönyörködni tudtunk benne (pedig ott voltak az ivóbögrék is!), mert vezetékes vizet nem volt szabad innunk. Tikkasztó szomjúságunkban sóvárogva néztük, amint a helybeliek degeszre isszák magukat a hűsítő itallal a rekkenő hőségben.





Még a tiszta fehérbe bugyolált muszlim hölgy is gátlástalanul fogyaszt. Lencsevégre is kaptam. Lekötötte a figyelmemet a vízzel való foglalatosság, a díszes kút csodálatos mozaikját nem is tudtam értékelni.





A legnagyobb fezi mecset a Karaouine mecset és medresz: az iszlám jelentős kutúrhelye. Ősét a legenda szerint egy jámbor asszony 862-ben tett alapítványából építették.





Az egymást követő uralkodók folyamatosan és fokozatosan bővítgették az eredetileg szerény, kisméretű mecsetet. Végül is így vált a marokkói kultúrvilág egyik meghatározó kegyhelyévé és egyetemévé.





A Karaouine több ezer négyzetméter alapterületű. 14 kapuja van, némelyiket bronzborítás díszíti. Ez volt a világ legelső egyeteme megelőzve a Bolognat, Oxfordot és a Sorbonne-t.





Könyvtára az egyik legnagyobb a világon, benne 30 ezer régi könyvet, köztük egy kilencedik századi Koránt is őriznek.





Eleinte nyelvtant, teológiát és Korán-jogokat oktattak, később a szakokat kibővítették, és fejlesztették a kutatási eszközöket.





Az egyetemen a tudósok gyűlése dönt a diákok és tanárok ügyeiről, kérdéseiről. Az itézmény az országnak ma is büszkesége.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése