Törökország III/4b

UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBA, A NAPFÉNY ORSZÁGÁBA
De mit kell tudni a kurdokról? 

Ilyen a népviseletük. Előbb a vezetőnk megkérte a hölgyeket a fotózásra. A kurdok nagyon harcias nép. Ha a legelő már nem megfelelő, felpakolják a holmijukat és továbbállnak.

Miközben kurdné asszonyság a kisborjút szoptatja, ugyancsak meleg érdeklődéssel figyel bennünket, idegeneket.

Nekünk ugyan nagyon melegünk van, de a kisgyerekeket aztán jól beöltöztették!

A távolban folyik az aratás. Végre látok egy lovat is! A hordás már úgy látszik lóval történik. Barátságosan megálltak egy percre, hogy lefotózzam a jó magasan felrakott kocsit. Az egyik atyafi még modellt is áll és barátságosan mosolyog.

De mit kell tudni a kurdokról? Kurdisztán a kurdok által lakott hegyvidéki terület, mely Törökország délkeleti, Irán északnyugati és Irak keleti területére terjed ki. Részleges adminisztratív önállóságot csak az iráni tartomány élvez. A kurd népnek, mely 2 millió körüli létszámú, sohasem volt a történelem során önálló állama. Egyébként a kurdok Kr. e. I. évezred közepén jelentek meg az iráni Felföld területén.

Ma a kurdok alkotják a Közel-Kelet legnagyobb nemzeti kisebbségét. Hosszú harcok után Irakban korlátozott autonómiát vívtak ki. Törökországban azonban a kurdokat nem ismerik el önálló nemzetiségként, hanem "hegyi törököknek" nevezik őket. Az elmúlt évtizedekben súlyos fegyveres konfliktusok robbantak ki a kurdok és a törökök között.

A hegyi legelőkön az állattenyésztés nyújt biztos megélhetést, mely alapja az élőállat-kivitel, gyapjúkivitel, szőnyegkészítés; a vögyekben mesterséges öntözéssel fenntartott mezőgazdálkodás folyik (gabona, rizs, dohány, gyapot, gyümölcs).

Többször kérték a Törökországtól való elszakadást, 1925-ben fellázadtak, de a törökök a lázadást elfojtották, és a vezetőket kivégezték. A nép különböző törzsekből áll, vallásuk a szunnita iszlám, de van két saját felekezetük is: a természetimádó kizilbas és az ármányimádó jezida. A sátrakat kívülről fényképezhettük, de még a belépést sem engedélyezték.

Közép-Anatóliához és a földközi-tengeri tartományokhoz keletről csatlakozott országrész Törökország leghegyesebb és legritkábban lakott területe. A lakosság kisebb szétszórt településeken él, melyek megközelítése bizony nem kevés nehézséggel jár. A terület éghajlata szélsőséges: a tél hosszú és igen hideg nagyon sok hóval, a nyár csak 2-3 hónapig tart és száraz.

Ősidők óta itt éltek az örmények is, akik közel 2000 éven át mindig újra és újra megalakították a maguk királyságát. Az oszmán szultánok csak elég későn  - a XV-XVI. században hajtották uralmuk alá a földet.

A VII. században a legtöbb tartomány az iszlám befolyása alá került, a szeldzsukok pedig 1071-től egész Kelet-Anatóliát elfoglalták.