Az ellés előtti vizenyő

ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG

ELLÉS ELŐTTI VIZENYŐ

Főként a soktejelő és egyoldalúan takarmányozott tehenek esetében nem egyszer azzal a panasszal hívja a gazda az állatorvost, hogy az ellés előtt álló tehenek tőgye, pérája, a hasalja és a hátulsó végtagjai annyira megdagadtak, hogy az állat alig tud mozogni. Az előbb csak kisfokú vizenyősség mindig jobban, olykor aggasztóan fokozódik. Segítséget kér.

Ezúttal az ellés előtti vizenyőről van szó, amit az esetek jó részében a megfelelő tartás és takarmányozás útján meg lehet előzni, de ha már fellépett a baj a gazdának ugyancsak számos teendője van az esetleges állatorvosi beavatkozás előtt.

A természetes folyamat, hogy a vemhesség utolsó napjaiban a nemi szerveket elöntő bővérűség, valamint az ehhez társuló savas beszűrődés következtében a péraajkak és a tőgy megduzzadnak. Ez egy élettani, fiziológiás, az ellést előkészítő folyamat.

Amikor azonban a duzzanat, a beszűrődés lényegesen nagyobb mérvű és a tőgy hatalmas megnagyobbodását eredményezi, valamint a hasaljára, illetve a hátulsó végtagokra is kiterjed, már kórosnak tekinthető.

A kóros beszűrődés már megkezdődhet néhány héttel az ellés előtt is, de a fiziológiás duzzanat az ellést követő néhány nap múlva visszahúzódik, eltűnik.

TÜNETEK

1. A tőgy hatalmasan megduzzad, a csecsbimbók megrövidülnek, mert az ödéma a tőgybimbók falára is kiterjed.

2. A péra, a gáttájék, a hátulsó végtagok a csülkökig vizenyősen beszűrődnek, de gyakran a has alja is a szegyig duzzadt. A kanca bőre vékony, ezért a vérsavó olykor sárga cseppek alakjában átszivárog a bőr felületére és ott sárgásbarna pörkké szárad be.

3. Nem egyszer a csüd- és csánkhajlatban berepedések keletkeznek, az állatok járása feszessé válik.

4. A tehenek szétterpesztett lábakkal állnak, ha viszont fekszenek, a felül helyeződött végtagot hátrafeszítik, hogy csökkenjen a nyomás a tőgyre.

5. A tőgy néha olyan hatalmasan megnagyobbodik, hogy a tőgybimbók esetleg már az almot is elérik és potenciális fertőzési lehetőség nyílik a baktériumok behatolására a tőgybimbókon át.

6. Némelykor a tej enyhén vagy súlyosabban vörösen elszíneződik, mert vörösvérsejtek jutottak a kivezető csőrendszerbe.

A HAJLAMOSÍTÓ ÉS ELŐSEGÍTŐ TÉNYEZŐK. MI OKOZZA?

1. A rendellenesség elsősorban bőtejelő teheneken fejlődik ki, ha az állat a vemhesség alatt, a szárazonállás idején igen bőséges abrak-takarmányozásban részesült és a takarmány nem tartalmaz elegendő mennyiségben ásványi anyagokat, elsősorban meszet.

2. Előfordul, hogy a magzat kedvezőtlen elhelyezkedése okozza a bajt. A rendellenesen helyeződő magzat ugyanis összeszorítja a medencei vénákat, ezek pedig kapcsolatban vannak a tőgy vénáival. Következésképpen nemcsak a nemi szervi szféra, hanem a tőgy és ennek környéke is nagymértékben megduzzad. Az ilyen beszűrődés azonban többnyire csak átmeneti jellegű.

3. Az is megeshet, hogy a beszűrődés fokozódását bizonyos hormonok (antidiuretikus hormon, aldoszteron, ösztrogének) élettani arányának felbillentése idézi elő, mely zavart okoz a víz- és sóforgalomban és a vizenyős beszűrődés fokozódásához vezet.

4. Ezúttal kell megjegyezni, hogy a tapasztalatok szerint egyes családok örökítik ezt a kedvezőtlen tulajdonságot. Az ilyen tehén üszőborját nem ajánlatos tenyésztésbe fogni.

A GAZDA TENNIVALÓI

1. A bántalom megelőzése szempontjából is a legfontosabb teendő az étrend szabályozása! Már az előrehaladott vemhesség során különös gondot kell fordítani a megfelelő kalcium- és foszforellátásra, valamint e két nagyon fontos ásványi anyag arányának a beállítására. Az előrehaladott vemhesség során a kalcium és foszfor arányát 2-3 : 1-re kell beállítani, majd az ellésre való előkészítés során ezt az arányt 1 : 1-re kell állítani (pl. korpa etetése stb. útján).

2. Ha a bőrön repedés vagy a vérsavó átszivárgása figyelhető meg, a kalciumhiányt mészkészítményekkel pótolhatjuk.

3. Ugyancsak kedvező hatású lehet a D-vitamin és más vitaminok, pl. E- és C-vitaminok adagolása.

4. A betegség fellépése során ivóvízből csak annyit adjunk a vizenyőt mutató állatoknak, amennyire okvetlenül szükség van. A betegség fennállásakor vízben szegény takarmányt kell etetni az állattal.

5. A vizenyőt mutató állatnak csökkenteni kell a konyhasó adagolását! Nagyállatoknak legfeljebb 20 grammot adunk, mert a tapasztalás szerint gyakoribb a vizenyő az olyan állatokon, amelyek bőséges konyhasó ellátásban részesülnek.

6. Gyakoribb a vizenyő az olyan állatokon is, melyeknek nincs módjuk mozgást végezni! A bántalom megelőzését szolgálja, ha lehetőségünk van napi legalább 3 km-es jártatásra. Az ödémás állatot is kell jártatni, mert a mozgás automasszázsként érvényesül, következésképpen a mozgás után a duzzanat a végtagokon, de másutt is lényegesen megkisebbedik.

7. A helyileg duzzadt részeket valamilyen kenőccsel (cink-, bórkenőcs stb.) a vénák futásának irányában masszáljuk, esetleg kámforszesszel megnedvesített puha ruhával dörzsölhetjük.

8. Ha a beteg lábain a bőr repedezett, Betadine-os vattával beecsetelhetjük.

9. A betegséggel terhelt családok utódait a tenyésztésből ajánlatos kizárni, amint erről már szó esett.

És mit tesz az állatorvos? Vízhajtót, vitaminokat, Calciumot, hormonkészítményt, ha szükségét látja antibiotikumokat stb. ad.

A BÁNTALOM KÁROS KÖVETKEZMÉNYEI

Nem egy esetben a nagyfokú vizenyős beszűrődés már az ellés előtt 2-3 hónappal megkezdődik. Először a tőgy vizenyője következik be és kialakulhat az ún. lógós tőgy. Ez oly módon jön létre, hogy a hosszan tartó vizenyő eredményeként a kötőszöveti sejtek megszaporodnak, a tőgy függesztő szalagjai pedig megnyúlnak. Nagyon gyakran lehet találkozni ennek egyik formájával, a lépcsőzetes tőgyalakulással, amin azt értjük, hogy legtöbbször a két hátulsó tőgynegyed mélyebbre ereszkedik, mint a két elülső.

Az elmondottak idült formájában fokozatosan kialakulhat az ún. húsos tőgy, amivel együtt jár a tejtermelés csökkenése.

Mivel e tőgyvizenyő a tőgybimbó alapjaira is kiterjed, ezen a területen a tőgybimbó bőre is megvastagszik és a tőgybimbó egyben megrövidül. A rövid tőgybimbójú teheneket pedig legfeljebb csak kézzel lehet fejni, ugyanakkor idővel szűkül a bimbócsatorna és az érintett egyedek nehezen fejhetővé válnak.

Sokszor a bőr berepedésekor azokon át fertőzés következhet be, ami phlegmonéra (= gennyes gyulladás), tartós fekvésre, decubitusok (= felfekvések) keletkezésére vezet.

Mint látjuk, az ellés előtti vizenyő súlyos következményekkel járhat, ezért nagyon fontos annak lehető megelőzése vagy időbeni kezelése.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2004. szeptemberében.)