2014. szeptember 30., kedd

Egyiptom IX/3c

AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Óriási látvány a Memnon-szobrok!



A síroknál arabok vártak bennünket szamárral, lóval és öszvérrel, hogy azon "utazzunk" egyik sírtól a másikhoz.




Másutt lovaskocsik álltak várva a "túrázni nem akarókat". A magyar csapat kitartóan rója a homokot.





És ezen a vidéken hogyan is hiányozhatna a sorból a teve? Az atyafi is készen állt a taxizásra a jószágával.





A Memnon-szobrok két hatalmas méretű, egyenként közel 750 tonnát nyomó emlékmű. 3000 évvel ezelőtt kerültek Thébába. 16 méter magasak egyetlen homokkőből kifaragva. A szobrok kőanyaga nagy valószínűséggel Kairó mellől, a Dzsab-el Ahmar kőbányából származik. Feltehetően méretes bárkán szállították ide a Níluson. Valamikor Amenphis temploma volt itt, a templom eltűnt, a szobrok azonban megmaradtak. III. Amenhotep fáraót ábrázolják.





A két Memnon-szobor őrzi a vidéket. Az egyik hajnaltájt "énekelt" a hőmérséklet-változás és a páratartalom ingadozás következményeként Amikor Septimus Severus császár a réseket kijavíttatta, a szobor többé nem adott hangot. Egyesek azt állították, hogy a kolosszusok kettős ürege szolgált hangforrásul. Amikor helyre akarták állítani a híres hanghatást, az nem sikerült. A szobor hátulsó részén sok nagy ember bevéste a nevét: Severus császár, Hadrianus hadvezér...





Az emléktárgyárusok hosszú sorban ültek a földön. De legalább nem rángatták a ruháinkat, hogy mindenképpen vásároljunk.





Ha körülnézünk, mindenütt csak homok és homok. A semmi közepén pedig - szinte hihetetlen - ez a rengeteg látnivaló.


2014. szeptember 29., hétfő

A kólihasmenés

Az olvasó kérdezte - az állatorvos megválaszolja
A MALACOK EGYIK LEGGYAKORIBB ÉS LEGTÖBB VESZTESÉGET OKOZÓ BETEGSÉGE, A KÓLIHASMENÉS

H. M. pogányi gazda a közelmúltban sürgős segítséget kért, mert - mint jelezte - 3 napja 10 szép malacot ellett az előhasi kocája, de már egynapos korban hasmenésesek lettek a malacok. A 10 közül 3 hamarosan elhullott és - mint mondta - a többiek is nagyobb betegek, vízszerű hasmenésük van, és úgy látja, ha nem kapnak időben segítséget, talán egy sem marad
A helyszíni vizsgálat során valóban nagyon szomorú kép fogadott. A malackák bágyadtak voltak, szőrzetük fénytelen, csak kedvetlenül szoptak és sárgás színű, vízszerűen híg bélsarat ürítettek.
A diagnózis kézenfekvő volt, az alomban az újszülött malacok kolihasmenése ütötte fel a fejét. Ez a bántalom bizony mostanában is igen gyakori úgy a nagyüzemi, mint a háztáji malacállományokban. Az összes elhullások 80%-a az első hétre esik és ha az első tünetek megjelenésekor nem érkezik orvosi segítség, bizony az alom nagy része a betegség áldozatául eshet.
Esetünkben fokozta a gondot, hogy a koca előhasi volt, melyek malacainál gyakrabban lép fel, súlyosabban és nagyobb veszteséggel jár a bántalom.
A gazda elmondta, hogy amikor észrevette a hasmenést, azonnal adott "kakasport" (Neo-Te-Sol pulv.) a malackáknak, de ez mit sem használt. Lehet, hogy a coli-csírák rezisztensek voltak a gyógyszerre. Megjegyzem, hogy ma már nagyon sokféle kitűnő gyógyszer áll rendelkezésre a betegség ellen.
Minden malacnak adtam a szájon át Gentodiar gélt - amit a gazda két következő napon még megismételt - Linco-Spectin és AD3E vitamin-injekciót és bár előbb magam sem hittem, hogy minden malacot sikerül megmenteni, rövidesen az egész alom meggyógyult.
Gazdatársunk feltette a kérdést: Mi okozza a malacok kolihasmenését, miért gyakoribb a baj az előhasi kocák esetében, hogyan lehet gyógyítani és van-e lehetőség a megelőzésre?
Miután a malacok kolihasmenése egy nagyon gyakori bántalom, mely bizony sok gondot és veszteséget okoz a gazdáknak, úgy gondolom, közérdeklősére tarthat számot, ha lapunk hasábjain válaszolok a kérdésekre.

A malacok kólihasmenése
Előre kell bocsátani, hogy a malacok hasmenését számos tényező is előidézheti (baktériumok, vírusok, treponémák, gombák, takarmányozási hibák stb.), de a leggyakoribb oka a coli-baktériumok okozta bántalom.

Mi okozza?
A betegséget az Escherichia coli nevű, nagyon elterjedt baktérium okozza, de a bántalom fellobbantásáért azok a coli-törzsek felelősek, amelyek képesek a bélflórában uralkodóvá válni, a vékonybél felső szakaszában elszaporodni, ugyanakkor "mérgező" enterotoxint termelni és toxaemiás folyamatokat előidézni.

Hogyan történik a fertőzés?
A malacok minden esetben szájon át veszik fel a környezetükből a kórokozó csírákat. Az újszülött malac már közvetlenül a megszületése után is - a szopási ösztöntől indíttatva - előszeretettel nyalogatja a padozatot, a koca testfelületét és mindent, ami a környezetében van, pedig mindezek még a megfelelő higiéniás viszonyok mellett is óhatatlanul fertőzöttek e kórokozókkal.
Felvetődik a kérdés, hogy ezek a koli-csírák honnan kerülnek a malacok környezetébe, sőt a koca tőgyére is. Az anyakocák bélsarukkal és váladékaikkal kisebb-nagyobb mennyiségben rendszeresen ürítik a kórokozókat. Számos koca hüvelyéből látunk gennyes váladékot ürülni. Nos, ez a hüvelyváladék az E.coli baktériumok tömegét tartalmazhatja.

Vannak a bántalomra hajlamosító tényezők is
A malac csak akkor betegszik meg kolihasmenésben, ha
1. súlyos fertőzés éri,
2. magas a kórokozó virulenciája (megbetegítő képessége),
3. nem megfelelő a szervezet ellenálló képessége.
Ez utóbbi esetben már enyhe fertőzés is elegendő lehet a bántalom fellobbanásához, ezért ennek van a legnagyobb jelentősége.

1.) Az újszülött csak megfelelő fejlettség és jó ellenálló képesség esetén képes a környezet fertőzéseinek ellenállni. A malacok kívánatos születési testtömege 1,3-1,5 kg. Azok a malacok, melyek jóval a kívánatos testsúly alatt születnek, olykor több kárt okoznak, mint hasznot.
Egyrészt ezek ellenállása kisebb és hamarabb betegszenek meg, miközben társaikat is fertőzik, másrészt a későbbiek során is lassabban fejlődnek, hizlalásuk pedig ráfizetéses. A fejletlen malacokat bizony nem nagyon érdemes meghagyni. 

És vajon mi befolyásolja a magzat fejlettségét? A magzat fejlődésében döntő szerepe van az anya takarmányozásának. Különösen a vemhesség utolsó harmadában fogyasztott takarmány mennyisége és minősége fontos a vehem építése, valamint a föcstej (=kolosztrum) mennyisége, minősége és ellenanyag-tartalma szempontjából.
Nagyon fontos a takarmány fehérjetartalma: ezen belül életfontosságú az úgynevezett esszenciális aminosavak jelenléte, de nem kevésbé fontos a megfelelő karotin- és vitaminellátás, valamint a takarmány nyomelem-ellátottsága sem.

2.) Felvetődött a kérdés, hogy miért mutatkozik a betegség jóval gyakrabban az előhasi, mint a többször ellett kocák malacaiban.
Ennek az a magyarázata, hogy a kocasüldők a felvett fehérje egy részét a saját fejlődő szervezetükbe építik be, így a kolosztrumuk kevesebb fehérjét, ezen belül kevesebb gamma globulint és ehhez kötődő ellenanyagot tartalmaz.

3.) Hasonló okok szerepelnek az anyakocát ért betegségek esetén (anyagcserezavarok pl. csontlágyulás, parazitózisok, fertőző bántalmak stb.)

4.) Nagyon fontos szerepet játszanak a betegség megelőzésében a higiéniás körülmények, a száraz, tiszta alom, mindennapos gondos takarítás stb.

5.) Fokozott gondot kell fordítani az ellés higiénikus levezetésére (tiszta kéz, tiszta törlőkendő), mert a malacok gyakran már akkor - tehát az első szopás előtt - megfertőződhetnek, mielőtt a föcstej ellenanyaga némi védelmet nyújtanak számukra. Ezért szükséges, hogy a malacok minél előbb minél több föcstejhez jussanak, tehát minél előbb és minél többet szopjanak és ezáltal minél korábbi és minél hatékonyabb védelmet nyerjenek a kórokozók ellen.

6.) Egyes kocák malacai a legkedvezőbb körülmények között is rendszeresen megbetegszenek kolihasmenésben, mert hajlamosak a bántalomra.

Az anyakoca oltásával is megelőzhető:
Az anyakoca oltásával, vakcinázásával is megvédhetjük a malacokat a coli-csírákkal szemben. Ezt a célt szolgálja a Coli-4P vakcina, mely a vemhes kocák oltása révén a kolosztrum útján passzív immunitást (védettséget) nyújt a szopós malacok kolihasmenése ellen.
A vakcinát a bőr alá kell oltani és adagja 5 milliméter. Az oltóanyagot a vemhesség utolsó harmadában, kéthetes időközzel kétszer kell alkalmazni úgy, hogy a második oltás a fialást 2-3 héttel megelőzze.
Ne feledjük, hogy a vakcina alkalmazása mellett is érvényesek a betegség megelőzése és leküzdése szempontjából alapvető higiéniai rendszabályok, melyekről az előbbiek során már szó esett. A vakcina alkalmazása természetesen az állatorvos feladata.

Mi a teendő, ha már fellépett a betegség?
Mindenekelőtt tekintsük át azokat a tényezőket, kiváltó és hajlamosító okokat, melyekről az előbbiek során már szó esett és a lehetőség szerint tegyünk meg mindent azok kiküszöbölésére.
A gyógykezeléssel semmiképpen nem szabad késlekedni, mert az elhullásokban, a malacok fejlődésének a visszaesésében jelentkező veszteség már nagyon rövid időn belül bekövetkezhet! Minél előbb szólni kell tehát az állatorvosnak, aki meghatározza a tennivalókat.
A betegség leküzdésére számos hatékony szer áll rendelkezésre (Neomycin, Baytril, Gentodiar, újabban a Gabbrocol oral pump. stb.), ezek rendelése állatorvosi feladat.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából az Agro Napló 1999/9. számában.)

2014. szeptember 28., vasárnap

Egyiptom IX/3b

AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Pazar sírok 



Valamennyi sírt kifosztottak, csak a korán elhalt és jelentéktelen Tut Ankh Amen sírját nem keresték. Innen kerültek elő a mesés kincsek! A sírokat a sivatagi homok befedte, azokat ki kellett ásni. 1922-ben fedezte fel Howard Carter angol régész, aki ekkor már majdnem egy évtizede kutatott ezen a vidéken kitartóan. A képen a sír bejárata.




Tuth Ankh Amen szarkofágja. Híressé e királyt kizárólag érintetlen sírja tette. Carter frappánsan azt mondta róla: "Jelenlegi ismereteink alapján elmondhatjuk: Tut Ankh Amen életének egyetlen számottevő eseménye az volt, hogy meghalt és eltemették." Ha e jelentéktelen király sírja ennyi mesebeli értéket rejtett, mi lehetett a nagy fáraók nyughelyén?





Az első igazi felfedező Berconi olasz erőművész volt, aki aranyat kereste, és megtalálta I. Ramszesz sírját.





VI. Ramszesz sírjában a falakon reliefek, falfestés, mely a halott fáraó életéből vett jelenteket ábrázol. Amint csatázott, étkezett, szórakozott... A hullát mumifikálták, azaz az orrán keresztül kiszívták az agyvelőt, majd eviscerálták, mirhával konzerválták, 80 napi nátronban áztatták, hogy számos gyolcsba csavarják.






Nefertari sírjában is gyönyörű, színes, igen dekoratív reliefek találhatók.





A muzsikáló hölgyek Nakht sírjából valók.
.





Menna írnok sírját (Kr. e. 1400 körül, IV. Thotmesz kora, XVIII. dinasztia) valószínűleg ugyanaz a művész készítette, aki Nakht sírját is. A mocsári halászat és madarászat jelenetében azonban ragaszkodott a legnagyobb felület elvéhez, ezért a vízfelület középen felfelé kiöblösödik, hogy a csónak mögött elterülő részt érzékeltesse. Menna és családja kétszer látható a képen, balra bumeránggal mocsári madarakra vadászik, jobbra szigonnyal halászik. Kis papiruszcsónakban állnak, Menna széles gallért és hosszú ruhát visel. Felesége mögötte áll, kezében lótusszal, és a jobb oldali részen férjét támasztja meg a minden bizonnyal imbolygó csónakban.





Sethi fáraó sírja a híres asztronómiai mennyezettel.





Ramosz sírjában az éneklő hölgyek.


2014. szeptember 27., szombat

Egyiptom IX/3a

AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Nem egyszerű eljutni a királysírokig




Ismét csónakra szálltunk, hogy átkelve a Níluson felkeressük a királyok völgyét vagy ahogy az egyiptomiak mondják a halottak völgyét.





Az évezredes út sziklás hegyek között vezetett.





Ki hinné, hogy e kopár sziklák felbecsülhetetlen értékű kincseket rejtettek?





Az út a sivatagon keresztül vezetett.





A szaharai sivatagon mentünk át egyik sírtól a másikhoz.





Mindenütt szikla, kőtörmelék és vöröshomok.





Kietlen táj mindennemű élőlény nélkül - a Szahara. Amikor némelyeket a sárga irigység fog el az utazók iránt, mindig elgondolkodtat, hogy vajon tudják-e, a sok élmény mennyi fáradságba kerül. Komoly erőt és kitartást igényel. Kétségkívül azt vallom, megéri. Az útleírások nem is igen tartalmazzák az utak "befeketetési" oldalát, kizárólag a nyereséget.





Tehát minden kétséget kizáróan megérdemeltük barátainkkal a frissítőt. Így látott bennünket a színes kamera.





Igen jólesett a pohár hideg sör a forró sziklák alatt. Már eddig is lejártuk a lábunkat, és még mi minden vár ránk...


2014. szeptember 26., péntek

Egyiptom IX/2

 AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
A Luxori templom





A Luxori templom a Nílus partján áll, szállodánktól, a Savoy-tól néhány percnyi sétaútra.





II. Ramszesz építette, aki 67 éven át uralkodott. 4 felesége, 113 ágyasa és 114 fia volt. 





A kapu előtt egy rózsaszín gránit obeliszk emelkedik a magasba. Ennek a "párját" vitette Napóleon Párizsba, s ezt állították fel a Concorde téren. Ezen a sokatmondó felirat: "A világ ura és az igazság egyetlen őrzője; Phra jóváhagyásával emelteté és faragtatá Amon-Rá atyja különös tiszteletére egy darab kőből e két nagy obeliszket, hogy Amon városának Ramasszeumját ékesítsék". 





A Pylon és az obeliszk az Amon-Ra templom előterében. Egyiptomban kevés obeliszk maradt, a mutatósabb darabokat külföldre vitték. Nemcsak Párizsba, de Londonba, New Yorkba, Ninivébe, Rómába. Sok helyen pedig hű másolatokat készítettek egy-egy obeliszkről.





II. Ramszesz szobrai a templom előterében. A luxori templom falain levő vésetek II. Ramszesznek a hettitákkal vívott harcait ábrázolják. Az előtér 36 oszlopos csarnoka mögött van az úgynevezett születési szoba, ahol III. Amenhotep világrajöttét ábrázolják a domborművek.





Itt található Nagy Sándor kápolnája is. Úgy tudni, a makedón király ebben hódolt az egyiptomi isteneknek.





Ramszesz templomának egy részét átalakították, átépítették és mecset lett belőle. Jól látszanak a jellegzetes ablakok.





A feltárás ma is folyik.





Minden elismerés az itt dolgozóknak. Ahogy a nap feljebb emelkedik, a romok között a por és a hőség egyre elviselhetetlenebb.

2014. szeptember 25., csütörtök

Egyiptom IX/1

AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Luxorba érve



Néhány órás utazás után Luxorba értünk. Itt igen érdekes pavilonokban nyertünk elhelyezést. A kert tele illatozó rózsákkal, szegfűkkel, melyekből emlékül - mondjuk úgy - nekem is jutott. A Hotel Savoyban jó lesz nekünk.





Vacsora után lesétálunk a Nílus partjára. A szálló teraszáról halljuk a zenét. Szemben a Királyok völgye, mögöttünk Karnak.





Egyiptom története néhány jól elkülöníthető főbb korszakra oszlik: Óbirodalom (Kr. e. 3000-2270, 1-6. dinasztia), első átmeneti korszak (2270-2100, 7-10 dinasztia), Közép-Birodalom (2100-1700, 11-13. dinasztia), újabb átmeneti kor (1700-1550, 13-18. dinasztia), Újbirodalom.





Luxorban volt a Kr. e. 1555-1090-ig fennálló Újbirodalom (18-20 dinasztia) fővárosa, Théba. Ekkor volt a hatalom tetőpontján, mert az Egyiptomi birodalom Szudántól Kis-Ázsiáig terjedt. Erre az időszakra esik IV. Amenophis uralkodása.





IV. Amenophis megszünteti a sokisten-hitet és a Napistent ismeri csak el, nevét is átváltoztatja Ekhnatonra, vagyis "a nap kedveltjére". Már a következő fáraó visszaállítja a régi vallást, de főként a következő uralkodó realizálja ezt gyökeresen, aki fel is veszi a Tut ench Aton nevet. A gyerekek a fényképezésért - természetesen - baksist kérnek.





A diákok az iskolába tartanak. Luxor ma 30 ezer lakosú város. A német baedecker azt írja róla, hogy nincs a világon még egy hely, ahol annyi szépség, érdekesség és nevezetesség volna látható ilyen kis helyen, mint ebben a városban. 





Az útikönyvnek igaza lehet, hiszen a városban vagy annak közvetlen közelében található a karnaki, a luxori templom, a királyok, királynék völgye, Hatsepszut halotti temploma. Ez persze a turizmusnak kifejezetten jót tesz, amit még a gyerekek is igyekeznek a maguk javára fordítani. A képen levők például kifejezetten a lencse elé szaladtak, aztán utcahosszat nagyon erőszakosan molesztáltak a baksisért.





A külváros forgalma igen gyér. A város neve palotát, erődöt jelent (az arab al-ukszurból) a luxori templomra utalva, melyet erőddé alakítottak.





Bár Luxorban is tilos a kürtölés, azt autók kibírhatatlan zajt csapnak az állandó dudálásukkal.





A városnak sok keresztény lakója van, több keresztény templomot is láttam.



 

2014. szeptember 24., szerda

Néhány tanács a baromfiszezonra (6.)


NÉHÁNY TANÁCS A BAROMFISZEZONRA 6.
A baromfiak (csirkék) leggyakoribb és legtöbb gazdasági veszteséget okozó fertőző betegségeit ismertető cikk-sorozatunk során néhány nagyszámú kieséssel járó bántalmat, azok előidéző okait és megelőzésének lehetőségeit ismertettük. Megismertük a betegségek megelőzésére szolgáló vakcinázások lehetőségeit vagy éppenséggel szükségszerűségét és hatásmechanizmusát.
Ezúttal ismét egy világszerte elterjedt és súlyos veszteségeket okozó és hazánkban is gyakori bántalomról, az ún. Marek-betegségről fogunk ismertetést adni. A vírusokozta betegség leírását a világon először egy kitűnő magyar tudós, MAREK állatorvos professzor írta le 1907-ben, és a betegséget is róla nevezték el. A betegség megismerése azért is fontos, mert a bántalommal semmiféle gyógyszerrel nem gyógyítható – ha már felütötte a fejét a baj -, megelőzésére azonban kitűnő oltóanyagok állnak rendelkezésre, melyeket már néhány napos korban is igen jó hatással alkalmazhatunk.
MIT KELL TUDNI A MAREK-FÉLE BETEGSÉGRŐL?
A házityúk-állományok herpeszvírus okozta betegsége, amely leggyakrabban a lymphoreticuláris (nyirok) szövet burjánzásával járó heveny daganatos, ritkábban pedig túlnyomóan a perifériás idegek gyulladásával járó idült alakban fordul elő (VARGA és mtsai).
A betegség világszerte előfordul, gyakorlatilag nincs olyan ország, illetve hagyományos viszonyok között nagyobb csirkeállomány, amelyben a fertőzöttség ne lenne kimutatható. A betegség idegrendszeri formája szórványos, tömegesen a betegség heveny daganatos alakja fordul elő. Nálunk a betegség idegrendszeri formája már a század eleje óta ismert volt, a heveny alakot pedig először 1965-ben észlelték BAMBERGER és tsa).
A KÓROKOZÓ
A betegséget egy, a házityúk környezetében rendkívül elterjedt, nagyon ellenálló herpesz-vírus idézi elő. Gyakorlatilag háromféle virulenciájú vírusféleség fordul elő:
1. Nagyon virulens, mely nagyfokú daganatkeltő képességgel rendelkezik, és a betegség heveny, túlnyomóan daganatos formáját idézi elő.
2. A gyengébb, mérsékelt virulenciájú vírus túlnyomóan a bántalom idegrendszeri formáját váltja ki.
3. Az avirulens herpeszvírus klinikai tünetekben megnyilvánuló betegséget nem okoz, de tartós tünetmentes fertőzést tart fenn.
A vírusnak nagy az ellenálló képessége. A tolltüszők hámsejtjeiben a porhoz keveredve a vírus legalább egy évig, az alomban négy hónapig fertőzőképes marad. Fertőtlenítésre a klórtartalmú szerek és a formalin vagy többek között a Multicide 1:400-as hígításban alkalmazható.
HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?
A vírus többnyire belégzéssel vagy szájon át jut a szervezetbe, a sűrű benépesítésű, rosszul szellőztetett istállókban különösen gyorsan terjed. Bejutva a szervezetbe tömegesen elszaporodik, majd a különféle szervekben, szövetekben többnyire apró daganatok képződnek.
A perifériás idegekben ugyancsak gyulladás lép fel, mely idegrendszeri tünetek kialakulására vezet. A fertőzés iránt a csirkék életük első 1-2 hetében a legfogékonyabbak, a 8 hetes kor utáni fertőzés viszont, bár megered bennük és a csirkék a vírust tartósan ürítik, már klinikai tünetek megjelenésére nem kell számítani.
MENNYI A LAPPANGÁSI IDŐ?
A lappangási idő hosszának főként a betegség szavatossági megítélése során van fontos jelentősége. A fertőződés és a klinikai tünetek megjelenése közötti, ún. lappangási idő igen hosszú, és ugyancsak nagyon tág határok között ingadozik! A betegség heveny, túlnyomóan daganatos formája esetén a lappangási idő 4-6, de ma már az esetek többségében 7-16 hét, sőt ennél hosszabb is lehet.
A betegség klasszikus, túlnyomóan idegrendszeri formája leggyakrabban 6-12 hónapos kor között jelentkezik. Minél fiatalabb korban fertőződik az állat, annál súlyosabbak a következményei.
MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?
Ismételten elmondom, hogy a klinikai tünetekben is megnyilvánuló betegség csak akkor lép fel, ha a csibék fertőződése 8 hetes koruk előtt történt. Természetesen később is fertőződhetnek, de ekkor már láthatóan nem betegszenek meg, noha mint vírushordozók fertőzhetik a társaikat és a környezetüket.
Arról már szó esett, hogy a betegségnek két megjelenési formáját ismerjük, nevezetesen az idegrendszeri valamint a daganatos képben megnyilvánuló bántalmat.
1. A betegség idült idegrendszeri alakja többnyire szórványos megbetegedésekben lép fel. Egy-egy állományban akár hónapokig is előfordulhatnak újabb és újabb megbetegedések, melyek többnyire csak az egy éves kor betöltése után szűnnek meg. Tapasztalatok szerint a kakasok ritkábban betegszenek meg, mint a tojók.
Kezdetben az állatok nehezen mozognak, a mozgások összerendezettségének a zavara is feltűnő. Később a fejüket nem tudják megtartani, nyakuk petyhüdten előrenyúlik, az állatok nem tudnak enni és inni.
A betegek egy részében a nyak bénulásához a szárnyak, sőt a lábak petyhüdt bénulása is társul. Ezek az állatok előrenyúlt nyakkal, lelógó szárnyakkal, „bénultan” a hasukon fekszenek, enni, inni nem tudnak.
Némelykor agyi tünetek, kényszermozgások és görcsök is kiegészíthetik a kórképet. Nem egyszer a fej oldalra hajlik, esetleg begylógás is kialakul.
Főleg idősebb állatokon a szem elváltozásai is megfigyelhetők. A látási zavarok folytán táplálkozási zavarok is keletkezhetnek.
A bántalomnak ez a formája szórványos, megbetegedések és elhúzódó járvány formájában mutatkozva az állatok egy éves koráig tart.
2. A heveny vagy daganatos kórforma során kedvezőtlen esetekben a betegség már 4-5 hetes korban jelentkezhet és olykor tömeges, akár 40-50%-os elhullással is járhat. Ilyenkor a bántalom néhány hét alatt lezajlik, később pedig szórványossá válhat.
A klinikai tünetek jellegtelenek, az étvágytalan, bágyadt, fiatal állatok néhány nap, az idősebbek fokozatos lesoványodás után néhány hét alatt elpusztulnak. Brojlerekben főleg 7 hetes kortól gyakran a bőrben szétszórtan vagy összefolyva tömötten puha csomók, daganatok keletkeznek. A betegség gyógyíthatatlan, de megelőzhető, „kivédhető”!
HOGYAN HURCOLHATÓ BE A BETEGSÉG?
1. A fertőzés bekövetkezhet fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezéssel. 2. Súlyos veszélyt jelentenek a vírussal fertőzött ragályfogó tárgyak (göngyölegek, tojásszállító dobozok, ketrecek, járművek, takarmányos zsákok stb.). 3. Az ember is közvetítheti a fertőzést (lábbelijével stb.). 4. A tojások héjára tapadt vírustól, ha a tojásokat a keltetőbe szállítás előtt nem fertőtlenítették stb. 5. Rövidebb távolságokon, így pl. a szomszédos istállók között a levegő fertőzést közvetítő szerepével is számolni kell. 6. Súlyos fertőzési veszélyt jelentenek a vírushordozó, tehát klinikailag nem beteg, de a vírust ürítő állatok.
HOGYAN VÉDEKEZZÜNK?
A betegség nem gyógyítható,ezért a védekezésre kell nagy hangsúlyt helyezni. A legfontosabb fiatalkorúak fertőződésének a megakadályozása és a naposcsibék vakcinázása. Bármelyik vakcinát a kelés napján már a keltetőben kell alkalmazni, hogy a vakcina által kialakított védettség előbb alakuljon ki, mint ahogy a természetese fertőződés bekövetkezik. Többféle vakcina kapható állatorvosi vényre, melyeket az állatorvos utasítása szerint kell alkalmazni. Mivel a vakcinák csak a klinikai tünetek ellen adnak védettséget, a higiéniai szabályok maradéktalan betartására vakcinázás esetén is szükség van. Elkerülhetetlen a fogadó istálló alapos fertőtlenítése és az idősebb állatokkal való „összekeveredés” tilalma.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2014. júliusában.)

Néhány tanács a baromfiszezonra (7.) 

2014. szeptember 23., kedd

Egyiptom VIII/3d

AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Nílus-parti nevezetességek 




A két szigethez képest a Nílus túlsó partján kötött ki vitorlásunk, közel Aga Kán villájához. A villa felett a dombtetőn mauzóleumot építtetett magának a nagyúr. Ő volt a világ egyik leggazdagabb embere, az indiai származású főúr, aki francia nőt vett feleségül, utolsó éveit e rendkívül egészséges vidéken töltötte vele. Neje, az egykori varróleány az 1936. évi francia szépségverseny győztese volt! A carrarai márványból készült impozáns síremlék alatt nyugszik teljes nevén Sultan Muhammed Shah Al Husaini Aga Khan III. Állítólag kiváló étvágya volt, 120 kilót nyomott. Ez azért nem hagyható figyelmen kívül, mivel izmaelita vezetőként egyházi adó címén évente annyi drágakő járt neki, amennyi a testsúlya volt.





Felső-Egyiptom egyik legszebb helye a legendás Philae-sziget. Állítólag ezen a szigeten nőtt fel Kleopátra. A sziget legfőbb nevezetessége az Isis templom. Június és november között a víz teljesen elönti a templomot, de a többi időszakban a pylonok és az építmények kiemelkednek. A templomot Kr. e. IV. századtól Kr. u. III. századig építették. A templomban szexuális jellegű szertartások is folytak. Itt találták a legkésőbbi hieroglifákat. A templom megmentésével az UNESCO is foglalkozott.





Az elpusztíthatatlan reliefek és hieroglifák. A szigethez egész legenda fűződik. A hagyomány szerint Egyiptom északi részét egykor a vizek és növények istene, Ozirisz, a Nílus ura és odaadó hitvese, Ízisz kormányozta. Virágzott, földjei dús termést hoztak. Délen Ozirisz fivére, a kegyetlen, irigy Széth uralkodott. Széth lakomára hívta Oziriszt, előzőleg azonban megparancsolta, hogy készítsenek fivére méretére gazdagon díszített szarkofágot. A lakomán a vendégeknek azt mondta, hogy annak ajándékozza a szarkofágot, akinek a testére illik. Amikor Ozirisz belefeküdt, a gonosz fivér szolgái rászögelték a fedelet, és a Nílusba dobták. A hullámok elsodorták, partra vetették, és később Ízisz megtalálta. Mikor erről Széthnek tudomása lett, Ízisz távollétében 14 darabra vágta fivére holttestét, a darabokat pedig szétszórta az országban. Ízisz bejárta egész Egyiptomot, összegyűjtötte férje maradványait, és Philae szigetén temette el. Tiszteletére épült az itteni főtemplom. A szigetet szentnek nyilvánították. A hiedelem szerint Ozirisz minden évben feltámad, s ezzel kezdődik a Nílus tavaszi áradása, ami a földeknek az életet jelenti, az embereknek pedig a jólétet.





Ellátogattunk az egyetlen egyiptomi gránitbányába, ahol rózsaszín és fekete gránitot nyernek. Innen kerültek ki az obeliszkek. Egy 42 méter hosszú obeliszk munka közben megrepedt, így már nem is foglalkoztak vele tovább, itt maradt félig kifaragva.






A gránitbányában úgy készült az obeliszk, hogy először is kiválasztottak egy megfelelően hosszú, sértetlen gránittömböt, melybe a pattintás helyén réseket vágtak, abba sikamorfát illesztettek, mely az öntözéskor megduzzadt.






Kilátás a gránitbányából.





A szovjet mérnökök és szakmunkások légkondicionált, terasz-strandos lakásokban lettek elhelyezve Asszuánban. Megnéztük a gátat is, de erről annyit olvashattunk szakavatottak tollából, hogy itt nem részletezném.