2014. június 30., hétfő

Skandinávia III/2a

 SKANDINÁVIÁBAN 1999. JÚLIUS 7-13-IG
Oslóban, a fővárosban




A főváros alapterülete 450 négyzetkilométer, de mindössze 465 ezer lakosa van. Sokáig gyönyörködtünk csodálatos panorámájában.





Az imént említett két szám fővároshoz mérten szokatlan aránya nemcsak földrajzi érdekesség, hanem az élet egyik meghatározója is. A helybelieknek annyit jelent, hogy virágos, levegős, parkosított városban élnek. Hogy a családi ház nincs ellentétben a fővárosi élettel. A turistáknak pedig annyit, hogy az első napokban mindig mindenhonnan elkésnek, mert nem számolnak a hatalmas oslói távolságokkal.





A 30-35 perces városi autóút egészen természetes. Ami "egy ugrásra" volt csupán, azt is fél órát kerestük gyalog, amíg a partok, parkok, ligetek közt megtaláltuk.





Sikerült lekapnom ezt a bátor gumiembert, miközben többen is vártak még az akrobata-mutatvány bemutatására. Szinte a hátam is borsózott, míg végignéztük!





Nem tudtuk meg, hogy a sok azonos nevű király közül ugyan melyik szobra uralkodik még manapság is a városközpont díszeként!





Hamarosan bejutunk a Karl Johans gate-hoz. Itt kezdődnek a drága üzletek. Ez a sétálóutca köti össze a pályaudvart a kastéllyal. A magyar csapat is beleolvad a külföldi turisták tömegébe.





Ezúttal nem tudtam gyerekeket fényképezni, de nagyon tetszettek karakterisztikumaik: világítószőkék, vidámak, sok köztük a kopé-képű szeplős, és kevés kivétellel norvég pulóvert hordanak. Ezek a kézzel vagy éppen géppel kötött pulóverköltemények mintha ezerszínű egyenruhába öltöztetnék az ország ifjúságát.





Lépten-nyomon találkozunk ezekkel a kis torz figurákkal, a trollokkal. Éppen barátkozom az egyikkel ellenére annak, hogy külleme nem éppen megnyerő. A norvégok hite szerint a végeláthatatlan erdők mélyén élnek ezek a gonosz manók, akik időről időre kijönnek az emberek közé, hogy bosszantsák őket.





Az ország vámhivatalánál is itt van a gonosz manó! A legendák, a Sagák földje ez, melyek szerint szent Olaf király harcolt a sárkánnyal; ahonnan a vikingek hódító útjukra indultak. A Sagák az északi népeknél azok a mondák, melyek többek között az őseik történeteit, harcait, szokásaikat mesélik el.


2014. június 29., vasárnap

Skandinávia III/1

 SKANDINÁVIÁBAN 1999. JÚLIUS 7-13-IG
Átmegyünk Norvégiába




Norvégia területe 323.878 négyzetkilométer, lakossága 4 millió 212 ezer fő. Mindenekelőtt a fővárosba, Oslóba igyekszünk.





Előtűnik a főváros, melynek 726 ezer lakosa van. Norvégia a Skandináv-félsziget nyugati partja mentén terül el. A hosszú, keskeny ország délen is csak 450 kilométer széles, északon pedig 80 kilométeresre szűkül. Természeti szépségekben gazdag, hegyes-völgyes földjén viszonylag csekély számú népesség él. Születéskor a várható élettartam férfiak esetében 73,1 míg nőknél 79,6 év.





Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan Norvégiát, a vikingek őshazáját sokan még ma is a fagy birodalmának tekintik. Bár tény, hogy a lakosság száma észak felé egyre csökken, az északi sarkkör és vidéke sem a pusztasággal egyenlő.





Nyárra visszavonul a mindent elfedő hó és a fennsík megtelik élettel. A csapadékban gazdag északi nyár világossága szintén jótékony hatással van a vegetációra, a növények akár centiket is nőhetnek egyetlen nap alatt.





A sarkkörtől északra május 22-től augusztus 29-ig nem nyugszik le a nap, s a természet, a növények, az állatok, sőt még az emberek is alkalmazkodnak a 24 órás nappalhoz. Az éjfél után közlekedő utas legelésző nyájakkal, ugrándozó kecskékkel - szinte teljes nappali képpel találkozhat.





Azután megjön a hosszú napok böjtje: november 5-től január 21-ig éppen csak érzékelhető az éjszakák múlása. A nap nem kel fel, de a félhomályban és a sötétségben is lüktet az élet. Dolgozni, termelni kell, a gyermekek iskolába járnak, a színházakban, mozikban folynak az előadások.





A vasút, a kikötőkbe érkező rendszeres hajójáratok és repülőterek forgalma zavartalan. A gyárakban dolgoznak, még a mezőgazdasági termelés sem szünetel.





Az ország mezőgazdaságilag hasznosítható része a kontinentális területnek mindössze (egy 1959-es adat szerint) 2,2 százaléka, 8.393 négyzetkilométer. A dús erdőségek több mint 70 ezer négyzetkilométer területet borítanak. Hosszú évszázadokon át ezek a fában gazdag vidékek voltak a gazdaság legfőbb forrásai. Bőven tenyészik itt a fenyőfa, régebben a hajóépítés, ma pedig a papíripar értékes nyersanyaga.





Az ország felszínének 3/4 része kopár, művelésre alkalmatlan. Sziklamezők, hegyi tavak, gleccserek húzódnak mintegy 300 ezer négyzetkilométernyi területen. Látványnak azonban nem utolsó.





Az ország délibb részén, ahol évi 160 fagymentes nap van, a tanyákon főként szarvasmarha-tenyésztés, tejtermelés, baromfi-, juh-, kecsketenyésztés képviseli a mezőgazdaságot, és mivel nagyon olcsó az áram, a melegházakban termelnek főzelékféléket, sőt epret is, de a mezőgazdasági termelés háttérbe szorul. Mind több fiatal hagyja el a tanyákat és megy a városba.





A norvég hajók minősége ma is világszerte fogalom! A kikötőkből rendszerint nem hiányzik a hajógyár vagy hajójavító műhely. A legnagyobb hajógyár Oslóban, a városháza közelségében működik.

2014. június 28., szombat

A sertés PRRS-e


TÁMAD A VESZEDELMES SERTÉSBETEGSÉG, A PRRS?
S. Jánostól kaptam a telefonhívást Karcagról, aki elmondta, hogy a napokban látta a televíziós híradóban, hogy több helyen is „fellépett” egy különös nevű fertőző sertésbetegség, a PRRS az országban. Már régi tenyésztő, de erről a betegségről még nem hallott. Több kocás tenyészete van, főként választási malacok forgalmazásával foglalkozik. Szeretné tudni erről a betegségről, hogy milyen tünetekben mutatkozik, hogyan történik a fertőzés, és miként lehet megelőzni, vagyis ellene védekezni.
Miután súlyos gazdasági veszteséget okoz ez a bántalom, mely jelentőségénél fogva a sertésállományok kívánatos, ún. NÉGYESMENTESSÉGE (brucellózi-leptospirózis-PRRS és Aujeszky-féle betegség) körében is szerepel, szívesen teszek eleget Olvasónk kérésének, és Lapunk hasábjain ismertetem a legfontosabb tudnivalókat a bántalomról. A téma bizonyára közérdeklődésre tarthat számot a sertéstenyésztők széles körében.
A SERTÉS REPRODUKCIÓS ZAVAROKKAL ÉS LÉGZŐSZERVI TÜNETEKKEL JÁRÓ SZINDRÓMÁJA (PRRS = porcine reproductive respiratory syndrome)
Röviden összefoglalva a PRRS a sertés magzatkárosodással, többnyire koraelléssel és légzőszervi tünetekkel járó, gyorsan terjedő, vírus okozta fertőző betegsége (DONE és mtsai 1996).
TÖRTÉNET
A betegséget először 1987-ben írták le az Egyesült Államokban. A fertőzés néhány hónap alatt nagyon gyorsan elterjedt a sertéstartó államokban és még ugyanezen évben megjelent Kanadában is, ahol szintén rohamosan terjedt tovább.
Alig három esztendővel később, 1990-ben megjelent Európában is, nevezetesen Németországban, és úgy, mint az amerikai kontinensen ezúttal is rendkívül nagy terjedőképességet mutatott.
1991. tavaszán már Belgium, Hollandia és Spanyolország is fertőzötté vált. Ugyancsak 1991. tavaszán felütötte a fejét Nagy-Britanniában, de októberben már Franciaországban is megjelent. 1992-ben átterjedt Dániára, a következő esztendőben Görögország és Ausztria, 1995-ben pedig a Cseh Köztársaság is fertőzötté vált.
Még a kilencvenes évek elején megállapították Dél-Koreában és Japánban, majd Dél-Kelet-Ázsia több országában is. Amint látjuk, egy rendkívül agresszíven terjedő bántalomról van szó.
A PRRS okozta fertőzés világszerte napjaink egyik legnagyobb gazdasági kárt okozó tényezője a sertéstartásban. Egyes felmérések kb. 6-7 dollár/kibocsátott hízó összegre becsülik az ehhez kapcsolódó kárt, ami egy átlagos 1000 kocás telepnek (évi 20000 hízó kibocsátással számolva) kb. 30 millió forint/év veszteséget jelent, és ez az összeg nem tartalmazza az immunszupresszióval összefüggésben felerősödő egyéb fertőző ágensek okozta kárt (streptococcus suis, Mycoplasma hyopneumoniae stb.) (RÉVÉSZ, 2013.).
A magyarországi árutermelő állományok többletköltségei még a legóvatosabb becslések szerint is vágóállatonként – a 2006-os hazai adatok szerint – 1500 Ft körüli összegre tehetők a PRRS fertőzöttség következtében. A veszteség elsősorban a malacok fejlődésének elmaradásából, a rossz takarmányértékesítésből, a gyógyszeres költségek megemelkedéséből, a kocák vetéléséből és a szaporodásbiológiai következményekből adódnak.
Korábban, míg a betegség okozóját nem tudták meghatározni, számos névvel illették a tünetegyüttest. Először „rejtélye sertésbetegségnek” (X disease) nevezték, majd miután az esetek egy részében hiperémiás és cianotikus bőrelváltozások figyelhetők meg a fülvégen, az orron és a farkon, a sertés „kék fül betegsége” elnevezéssel illették. Jelenleg a hivatalos neve a jelentkező tüneteket figyelembe véve „A sertés járványos vetélése és légzőszervi szindrómája, a PRRS”.
A KÓROKOZÓ
A kórokozó az Arteviridae családba tartozó, 60 nm átmérőjű RNS-t tartalmazó burkos vírus. A vele egy csoportba tartozó vírusokra egyaránt jellemző, hogy az elsődleges szaporodási helyük a fehérvérsejtek (macrophagok), a fertőződést követően pedig a tünetmentes vírushordozástól a fatális kimenetelű megbetegedésig igen változatos a kórkép. Az USA-ban és az Európában izolált vírustörzsek között jelentős antigenitásbeli különbségek vannak, melynek a védekezés szempontjából van jelentősége.
A törzsek tehát két szerotípusba tartoznak, az egyikbe az amerikai, a másikba pedig az európai izolátumokat sorolják. A VÍRUS IRÁNT CSAK A SERTÉS FOGÉKONY! (Varga és mtsai)
HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?
A vírus terjesztésében a legfontosabb szerepet a betegségen átesett vírushordozó sertések játsszák. A heveny szakaszban a vírus megtalálható az orrváladékban, a vizeletben, a bélsárban és az ondóban. A kórokozó az átvészelt egyedekben hosszú ideig, 6-8 hónapig, de akár tovább is fennmaradhat.
A vírus az állományon belül közvetlen érintkezéssel valamint különféle váladékok útján, a légutakon és a szájon át, továbbá természetes fedeztetéskor és inszeminálás útján az ondóval terjed, majd gyorsan szétszóródhat. Jó tudni, hogy behurcolható ún. ragályfogó tárgyakkal is.
Nem egyszer előfordul, hogy a fertőzés tünetmentes marad és csak szerológiai vizsgálatok (pl. vérvizsgálatok stb.) útján ismerhető fel. Ez valószínűleg a törzsek eltérő virulenciájának (=fertőzőképesség) a következménye.
A koca malacai már méhen belül is megfertőződhetnek, de akár a fialás után is. Nagyon gyakori a fiatal és idősebb állatok közötti keveredés során kialakult fertőződés.
MIVEL MAGYARÁZHATÓ, HOGY A FERTŐZÖTT ÁLLATOK BEÁLLÍTÁSÁT KÖVETŐEN NEM MINDIG KÖVETI AZT A BETEGSÉG MEGJELENÉSE?
Amint az előbbiek során olvashattuk, igaz, hogy a betegségen átesett egyedekben hosszú ideig fennmaradhat a kórokozó, esetenként azonban mégsem ürül olyan mennyiségben, hogy az elegendő lenne a fogékony állatok megfertőződéséhez.
Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a betegségen átesett vagy vakcinázott kocák az utódaikat kolosztrális immunitással látják el, és az ellenanyagok csak a 8-12 hetes kor között ürülnek ki a szervezetükből.
Ezzel magyarázható, hogy fertőzött telepeken a malacok ezért elsősorban ebben az időben fertőződnek. Járványtani szempontból fontos, hogy a fertőzésen átesett állatok többsége legalább egy évig szeropozitív (=szerológiai pl. vérvizsgálatok során kimutatható specifikus antitesteket tartalmazó) marad. Gyakorlati szempontból nagyon fontos, hogy a húsnak a kórokozó terjesztésében nincsen szerepe.
KÓRFEJLŐDÉS
A légutakba jutott vírus először a tüdőben szaporodik el, majd ezt követően egy-két napon belül belép a keringési rendszerbe és virémiát okoz. A virémia során a vírus tömegesen szaporodik a keringő lymphoid setjekben, aminek átmeneti immunszupresszió (az immunreakció elnyomása) a következménye. A virémia 2-14 napig tart.
A virémia során a magzatok is fertőződhetnek, melynek vetélés, korai fialás, az utódok halva születése, mumifikálódása, gyenge, életképtelen malacok születése stb. lehet a következménye.
A limfoid rendszer károsodása utat nyit a bakteriális társfertőzések kialakulására, melyek elsősorban a tüdőbeli folyamatokat károsítják. A reprodukciós zavarok rendszerint a fertőzést követő 3-4 héttel kezdődően jelentkeznek.
Ismételten hangsúlyozom, hogy a fertőzés iránt kizárólag a sertés fogékony, sem más fajú állat, sem pedig az ember nem fertőződik meg a betegségtől.
A BETEGSÉG LEFOLYÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
1. A PRRS vírus fertőzőképességét mindenekelőtt az állatok kora befolyásolja. Az előbbiekben olvashattuk, hogy fertőzött telepeken a malacok elsősorban 4-12 hetes korban fertőződnek.
2. A sertésállomány sűrűsége.
3. A higiéniai körülmények (fertőtlenítés stb.).
4. A fogékony sertésállomány nagysága.
5. Gyakori, hogy a fertőzés csak a szerológiai vizsgálatok során ismerhető fel!
6. A betegségen átesett vagy vakcinázott kocák az utódaikat kolosztrális immunitással látják el. Az ellenanyagok 4-12 hetes korban ürülnek ki, ezért a fertőzött telepeken a malacok főként ebben a korban, időszakban fertőződnek meg. A fertőzött állatok többsége legalább egy esztendeig szeropozitív marad.
7. Kocákban csak a vemhesség harmadik hónapjában történő fertőződéskor jut a vírus át a malacokba.
8. Egyes szerzők szerint a fertőzés terjesztésében nem zárható ki a sebészeti beavatkozás (farkalás, fogcsípés, herélés, vérvétel stb.).
9. Néhány szakember jelentősnek tartja a levegő fertőzést közvetítő szerepét. Úgy tartják, hogy a levegő vírusterjesztő szerepe kb. 3-20 km-es távolságon belül érvényesül. Ez főként az alacsony hőmérsékletű, magas páratartalmú, ködös napokra érvényes.
10. Az alacsony hőmérséklet és a napfény (UV sugárzás hiánya) kedvez a vírus túlélésének. Ezzel magyarázzák, hogy a fertőződések halmozottan jelentkeznek a téli hónapokban.
11. A klinikai tünetek kialakulása és súlyossága nagymértékben függ a PRRS vírus patogenitásától (=a kórokozó képesség, megbetegítő képesség).
A BETEGSÉG TÜNETEI
A lappangási idő általában 2-7 nap. A klinikai tünetek az állatok korától és a vírustörzs virulenciájától függően igen változatosak, de előfordul akár tünetmentes átvészelés is.
A KOCÁK MEGBETEGEDÉSE
1. A kocákban a fertőzöttség első tünete az étvágytalanság, mely azonban legtöbbször nem jelent teljes fokú takarmány visszautasítást.
2. A kocák közömbössé válnak a környezetük iránt.
3. Nehezített légzés jelentkezik.
4. Esetenként egy-két napig tartó enyhe láz mutatkozik.
5. A fertőzött állatok némelyikében hiperémiás és cianotikus bőrelváltozások figyelhetők meg, melyek elsősorban a füleken, néha a farkon és a túrókarimán észlelhetők. Innen ered a korábbi „kékfül-megbetegedés” elnevezése a bántalomnak.
6. A vetélés leggyakrabban a vemhesség utolsó szakaszában következik be. A kocák a vetélésig tünetmentesek lehetnek.
7. Általában 18%-kal megemelkedik a halvaszületések száma illetve akár 33%-kal is a választások előtti elhullások aránya. Különösen egy hetes korig magas az újszülött malacok elhullása.
8. A fertőződés következtében nő a koraellések száma: A vetélések és koraellések elérhetik a 30-35%-ot. Az újszülött malacokon gyakran lábszétcsúszás, a szemek körül ödéma és kötőhártya-gyulladás észlelhető. A vírus sejtkárosító hatására megemelkedik a visszaivarzások száma és nő a csendesen ivarzó kocák aránya is.
A KANOK ESETÉBEN
Átmeneti étvágytalanság, olykor a fülek cianózisa észlelhető és romlik az ondó minősége. Ne feledjük, hogy a beteg kanok ondója is fertőző.
VÁLASZTOTT MALACOKBAN ÉS HÍZÓKBAN
Esetükben a légzőszervi tünetek dominálnak. Rövid lázas állapot mellett nehezített légzés, köhögés, orrfolyás, néhány állaton bőrpír és cyanózis (a bőr kékes, szederjes elszíneződése) figyelhető meg.
Hízókban a fertőzést követően gyakran csak szubklinikai (klinikai tünetekben nem nyilvánuló, tünetmentes) elváltozások alakulnak ki. Az átlagos napi testtömeg-gyarapodás csökkenése illetve a fajlagos takarmány-értékesítés, valamint a gyógykezelés költségeinek megnövelése miatt veszteségessé válhat a hízótartás. Fertőzött állományokban feltűnő a süldők, hízók „szétnövése”, a hízlalási idő meghosszabbodása.
Az immunszupresszió (lecsökkent védekezőkészség) miatt gyakoriak a másodlagos bakteriumos fertőzések. A streptococcus suis, paratyphus, Mikoplazma, Actinobacillus pp, Pastörella stb. kiváltotta kórképek sokkal súlyosabb formában jelentkeznek.
ELKÜLÖNÍTŐ KÓRJELZÉS
szempontjából elsősorban a sertéspestis (tartós láz, étvágytalanság, bőrvérzések, a hátsó testfél gyengesége, nagyobb számú elhullás) és a parvovírus okozta magzatkárosodás jöhet szóba, melyről előbbi Lapszámainkban részletesen beszámoltunk. Gyanús esetekben a biztos kórjelzés megállapítására laboratóriumi vizsgálatra lehet szükség.
VÉDEKEZÉS – MEGELŐZÉS
1. A betegség vagy annak gyanúja bejelentési kötelezettsége.
2. A vírus behurcolásának a megakadályozása.
3. A vásárolt állatok karanténozása.
4. A mentesség bizonyítására szerológiai (vér- stb.) vizsgálatok.
5. Betelepítés során egyszerre betelepítés és ürítés.
6. Közötte alapos fertőtlenítés, izolált tartás.
7. A fertőzött állomány zárlat alá vonása.
8. A fertőzött szeropozitív állományok előbb-utóbb történő levágása.
9. A fertőzésen átesett vagy vakcinázott kocák malacainak a korai elválasztásával gyakran sikerült mentes utódokhoz jutni (VARGA). Mindenben a kezelő állatorvos utasításai szerint kell eljárni.
A VAKCINÁS OLTÁSRÓL
A betegség megelőzésére és kártételének csökkentésére vakcinák is forgalomba kerültek. Kezdetben inaktivált vakcinákat alkalmaztak, amelyekkel a vírus reproduktív szervekre káros hatását sikerült csökkenteni, de ezek nem akadályozzák meg a fertőzött állatok vírusürítését, és az immunizált kanok az ondóikban is ürítik a vírust.
Az élővírust tartalmazó attenuált (=a vírus megbetegítő képességének a csökkentése) vakcinák már képesek megakadályozni a virémia és a klinikai tünetek kialakulását is.
Mivelhogy a vakcinázás és a védekezés teendőinek előírása állatorvosi feladat, csupán példaként említek meg egy ma is forgalomban levő vakcinát. Ez a PROGRESSIS VAKCINA kocák és kocasüldők részére.
Javallat: Fertőzött környezetben a PRRS vírus által okozott reprodukciós zavarok csökkentése. Kocákban és kocasüldőkben a vakcinázás csökkenti a koraellések és a mumifikált magzatok számát.
Alkalmazás: Elsődleges vakcinázás – Kocasüldő: 2 oltás 3-4 hetes időközzel, legalább 3 héttel a búgatás előtt. Koca: 2 oltás 3-4 hetes időközzel. Az állomány összes kocáját a lehető legrövidebb időn belül ajánlott vakcinázni. Kiszerelés: 5,10x5,25, 10x25 adag. ADAGOLÁS: 2ml/állat izomba applikálva. A mellékelt utasítás szerint alkalmazandó az állatorvos javaslata szerint!

PRRS fertőzés miatt a hízóállomány egyenetlen fejlődése, „szétnövése”

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2014. márciusában.)

2014. június 27., péntek

Skandinávia II/2

 SKANDINÁVIÁBAN 1999. JÚLIUS 7-13-IG
Forgalomban



Lemegyünk a csónak-kikötőbe, ahonnan vízi városnézésre lehet indulni. Számos vízibusz megállója.





A közlekedést meghatározza a vízbőség (nevezzük így!), ezért a buszok és taxik mellett nagyszámú vízibusz jár ide-oda, rengeteg utast szállítva úti célja felé. Természetesen ezek között vannak helyi járatok és távolságiak és egészen hosszútávúak, melyek messzi országok felé ringatóznak - akár 3 ezer emberrel is a gyomrukban.





A város szárazföldi közlekedése nagyszerű, jól szervezett és biztonságos, amolyan svéd módon precíz. Még a belváros közepén is van kerékpárút, forgalomtól elzárt, kétirányú.





A levegő túlzás nélkül patyolat-tiszta a nagyon szigorú környezetvédelmi előírások miatt. Teherautó nem mehet be a város belső részeibe és a buszok évtizedekkel ezelőtt áttértek az etalonos hajtásra. Az ott élők fantasztikus metróhálózattal is büszkélkedhetnek, amelynek egyes vonalai a tenger felett suhannak a szabadban.





Mivel a nagyobb háborúk Svédországot nem érintették, ezért minden történelmi emléke csodálatos állapotban megmaradt. Az egész város képe olyan, mintha nemrég újították volna fel. Nem mállik a vakolat a falakról, a közterek rendezettek, nincs szemét az utcán, a kutya hagyatékát pedig a gazdi azonnal eltakarítja!





Sokkal kevesebb üzlet van, mint Európa bármely fővárosában. A csillagászati árakat nem vagy nagyon diszkréten tüntetik fel. Hotorget föld alatti vásárcsarnoka nemcsak nézelődésre alkalmas, de itt mindent lehet kapni, ami szemnek és szájnak ingere - persze ha van elegendő valuta a zsebedben! A mi jövedelmünk a svéd atyafiakéhoz aligha hasonlítható! Megjegyzem, az alkohol árusítása állami monopólium és a speciális boltokban nagyon drága, de még így is olcsóbb némileg, mint az étteremben.





Végül hadd mondjam el, hogy az országban van a világ egyik leggazdagabb vasérclelőhelye, de bányásznak egy sor nemesfémet, rezet, cinket, ónt és uránt. A szenet, a nukleáris fűtőanyagokat és a szükséges mennyiségű olajat külföldről hozzák be. A nehézipari gyártmányainak csaknem felét külföldön értékesítik. Az ország 1995. óta az Európai Unió tagja.

2014. június 26., csütörtök

Skandinávia II/1

SKANDINÁVIÁBAN 1999. JÚLIUS 7-13-IG
A királyi palota az őrségváltással és a városháza a huszonhármaival




Svédország Európa negyedik legnagyobb területű országa 449.964 négyzetkilométerével. Lakossága 8.600.000 fő, államvallása evangélikus (lutheránus). Várható élettartam férfiaknál 74, nőknél 80 év. Fővárosa Stockholm 1.471.000 lakossal. Az itt élők igen magas életszínvonalnak, rendkívül fejlett népjóléti rendszernek és a világ egyik legmagasabb átlagjövedelmének örvendhetnek.





Svédország két részre osztható. A sűrű erdőkkel borított, ásványkincsekben gazdag északi hegyvidékek és fennsíkok területének kétharmadát foglalják el. Az alacsonyabban fekvő déli vidékeken él a népesség négyötöde. itt található a mezőgazdasági művelésbe vont földek döntő része és a feldolgozóipar többsége.




Stockholmban először a királyi palotához megyünk. A szabályos, négyzet alakú palota négyszögű udvarát minden oldalról különböző stílusjegyeket viselő épületszárnyak veszik körül. A 600 szobából álló királyi vár a világ legnagyobb állandóan lakott uralkodói rezidenciája. Szigorú őr vigyázza őfenségét.





A külső várudvarban, a kastély nyugati részén folyik szerdánként és vasárnaponként óriási csinnadrattával, fényes külsőségek között az őrségváltás, amit mi is teljes hosszában élvezhettünk.





A fegyveres erők megoszlása: hadsereg 44.500, haditengerészet 12 ezer, légierő 8 ezer fő.





Svédország alkotmányos monarchia, noha napjainkban az uralkodó szerepe csaknem kizárólag ceremoniális jellegű. A parlament 3 esztendőre választott 349 tagú kamarából áll.





A királyi palotából jó kilátás nyílik a fővárosra. Stockholm Észak Velencéje. Megejtő szigetvilág, sötétlő erdők, szelíd magaslatok, a csillogó vízből kibukkanó sziklák, földdarabok, viharosan zúgó vízesések valóságos útvesztője.





Nagy pátosszal, kitárt karral fogad egy pengetős szobra a városháza felé vezető úton.





És megpillantjuk a városházát is, mely a svéd főváros szimbóluma. Az a földdarab, amelyen most az épület áll eredetileg két szigetecske volt, melyeket 1805-ben feltöltéssel egyesítettek. A pompás objektum szinte uralkodik a Rioddarfjerderen. Az említett évben létesítették az első gőzmalmot ezen a helyen, amit 1878-ban egy tűzvész erősen megrongált.





Az 1923-ban elkészült csodás alkotás előtt (és a nejem mögött) a tórendszer tagja, a Malaren-tó. A középkori svéd várkastélyok hangulatát idézi a különböző stílusirányzatok jegyeit ötvöző épületrendszer. A torony 116 méter magas, 3 aranykorona a svéd nemzeti címerből díszíti. A toronyból déli 12 órakor és este 6-kor harangjáték zendül. A dánok felett aratott 1471-es brunkebergi győzelem emlékére középkori svéd harci dalokat játszanak.





A tetőgerinc alatt 23 figura, mindegyik egy-egy mesterembert jelenít meg.





Odabent az aranyterem az épület egész hosszát elfoglalja. Ez a Nobel-díjak átadási bankettjének a színhelye. A díjakat 1901 óta minden évben az alapító halálának évfordulóján adják át Stockholmban és csak a Nobel-békedíjat Oslóban. Minden kitüntetett egy körülbelül 200 gramm súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet kap részletes indoklást tartalmazó diplomával. az 1500 négyzetméteres márványpadlójú Kék terembe a kitüntetetteken (és családjukon) kívül a királyi família, nagykövetek, miniszterek, akadémikusok és kisorsolt diákok léphetnek be.





A Nobeldíj-vacsorát tánc követi a 18 millió üveg- és aranylapocskából álló, mozaikkal díszített Aranyteremben.

2014. június 25., szerda

Skandinávia I/2e

SKANDINÁVIÁBAN 1999. JÚLIUS 7-13-IG
Vizek




Két legyet ütünk egy csapásra, amikor a Gólya-szökőkút mellett elhaladva, mely a diákok jellemző találkozóhelye, megpillantjuk a Dán Bankot, ahol dollárjainkat beválthattuk. (Egy korona 5 forintot ért.) És a McDonalds-ot, ahol a dán atyafiak által kedvelt nemzeti szendvicset, a Smorrebrodot természetesen nem tudtuk rendelni, ellenben nem messze innen ezt sem hagytuk ki. Attól függően, hogy milyen Smorrebrodot kérünk, választhatunk a vékony kenyérszeletkék közé heringtől kezdve hússzeleteken, sajton meg egyéb finomságokon át szinte bármit. Gyakran eszik gyorsétkezésként. Persze mi a kevéssé megrakott, olcsóbb vajaskenyeret kértük, de elmondhatom, így is pazar és laktató volt.






Lemegyünk a tengerpartra és a kikötőbe.






Meglátogatjuk a már szinte világhíressé vált kis szirént, Koppenhága talán legismertebb jelképét. A bronz sellőt a Langelinie mentén, északi végéhez közel, a víz szélén, egy nagy sima szikladarabon állították fel 1913-ban. Alkotója Hand Edvard Eriksen (1876-1959). A középkori dán mondát Andersen mesében örökítette meg. A figura feje és alakja fiatal lányé, csupán alsó fele hal formájú. A történet szerint emberi lelket kívánt magának mindazzal a fájdalommal együtt, ami azzal jár. A szobrász modellje a Királyi Balett egyik táncosnője volt. Az egész világot bejárta a hír, hogy a kis szirén fejét egy éjszaka ismeretlen tettes lefűrészelte. Rasmussen bronzöntő sürgősen másikat készített helyette, így a gyilkosságnak nincs áldozata - valahol valakinek a birtokában azonban létezik a szoborfej, az eredeti. Talán egy szép napon előkerül...





A kikötőben igen nagy a forgalom. Nemcsak a helyi járatok közlekedése bonyolódik, de innen lehet átmenni Svédországba is. Annak idején halásztelepülés alakult e helyütt, melyet első ízben 1043-ban Jó Magnus uralkodása idején (1042-1047) említ egy oklevél az egyszerű Havn (kikötő) néven. A tengerpart az idő tájt a mainál jóval beljebb, nyugatra húzódott körülbelül a Stroget (a mai bevásárló utca) vonalán. Az egész dán szárazföld a mainál jóval kisebb kiterjedésű volt.





A korábbi halászkikötő mai neve: Kobenhavn. Csak messziről látjuk a Marmorbrot, a Márvány-hidat, Koppenhága 1941-ben épült, legszebb hídját.






Rövid dán tartózkodásunk alatti sok információt igyekeztük megörökíteni. Úgy gondolom, mindent elmondtam abból, amit tapasztaltam. A kikötőből pedig továbbutazunk Svédországba, nevezetesen a fővárosba, Stockholmba.



2014. június 24., kedd

Skandinávia I/2d

 SKANDINÁVIÁBAN 1999. JÚLIUS 7-13-IG
Amíg járkálunk a városban, még sok érdekes dolgot el kell mondanom




Azt, hogy éppen melyik templom vagy nagyszerű palota mellett megyünk el, megnézhetjük a térképen. Mindenekelőtt el kell mondani, hogy Dánia 1920-ban visszakapta Schleswig északi részét, és ezzel kialakultak a mai határai. Izland viszont 1918-tól önállóságot kapott, csupán perszonálunió fűzte Dániához, de 1944-ben ez is megszűnt.





Büszkén mondja az idegenvezetőnk, hogy náluk nagyon jó a közbiztonság. Megemlíti, hogy mintabörtönt létesítettek azok számára, akiket először ítéltek el nem súlyos bűncselekményért. Itt az elítélteknek mesés körülményeik vannak. Erdős környezetben "üdülnek", elvégzik a napi munkájukat, azután sétálgatnak, kirándulgatnak akkora a zöldövezet a büntetés-végrehajtási intézet körül.





Meglepő volt és nem is tudtuk hogyan értelmezni, miszerint Dániában aki elérte a nyugdíj-korhatárt, állami nyugdíjat kap attól függetlenül, hogy dolgozott-e és hány évig!
- Nálunk lojálisak a törvények - mondja dán vezetőnk. - Senkit nem kényszerítenek munkára csak azért, hogy öreg korára legyen miből megélnie.





Kiemelnék néhány jelentőségteljes eseményt a város életéből. 1479-ben I. Keresztély megalapította Koppenhága egyetemét. Az 1500-as évek második felében több súlyos pestisjárvány tizedelte a város lakosságát.





1536-ban I. Keresztély (1534-1559) a lutheránus egyházat államvallássá terjesztette ki. A kolostorokat Koppenhágában is megszüntették, a katolikus egyház kórházai különböző alapítványok irányítása alá kerültek.





A II. világháborúban a dánok kinyilvánították semlegességüket, a kormány elfogadta Hitler ajánlatát egy megnemtámadási szerződés aláírására. Amikor azonban 1939-ben kitört a világháború (bár valamennyi skandináv állam kinyilvánította semlegességét) 1940. április 9-én a németek mégis megrohanták Dániát és Norvégiát, és rövid, eredménytelen harc után beszüntették az ellenállást. A német elnyomás annyira erősödött, hogy 1943. augusztusában a király a kormánnyal és a parlamenttel együtt beszüntette a működését - az ország kormányzás nélkül maradt. A királyt a palotájában őrizet alatt tartották. Elrendelték a zsidók deportálását, de ezek éjjelente kis csónakokon Svédországba menekültek. A sárga csillag viselését a király megtagadta. Háború után Dániát a győztesek közé sorolták és visszaállt az alkotmányos rend.





Többen a híres dán szövetkezetekről érdeklődtünk. Az 1880-as évek nagy mezőgazdasági krízise mellett a farmerek és kistulajdonosok végrehajtották a maguk szociális és gazdasági forradalmát. Létrehozták az intenzív gazdálkodást, modern szövetkezeti szervezeteikben világszínvonalra emelték többek között a tej- és a szalonnatermelést. létrehozták a népfőiskolákat, amelyeknek alapvető célja a mezőgazdasági szakemberek képzése volt. A népfőiskolák ma is léteznek, kéthetestől egy évig terjedő tanfolyamaikon bárki részt vehet. Manapság a szántóföldi növénytermesztés szinte teljes egészében a sokoldalú állattenyésztést szoltálja.





A szarvasmarha-tenyésztés (3 millió egyeddel) a mezőgazdasági jövedelem nagyobb részét adó, magas színvonalú tejgazdasággal párosul. A dán vörös marha nemesítésével és okszerű takarmányozásával tehenenként évi 4500 litert meghaladó átlagos tejhozamot értek el. A tej 60 százalékából vajat, 20-ból sajtot készítenek a modern szövetkezeti tejüzemek. A tejfeldolgozás hulladékát (savó) a sertéstenyészetekben hasznosítják. A sertésállomány ugyancsak minőségi és 10 millió feletti egyedszámot kóstál.





Még néhány apróság! A dánok rengeteg tejterméket és halat fogyasztanak. Talán már szó esett arról, hogy a legnépszerűbb étel a smorrenbrod, a vajaskenyér, amire különféle halak, húsok, zöldségek kerülnek.





A többi északi néphez hasonlóan a káposzta elkészítésének is rengetegféle módját ismerik. Ami pedig az árakat illeti, skandináv viszonylatban Dánia a legolcsóbb ország. Azért itt is kellő körültekintéssel kell turistáskodni! Az ország nem tartozik az Euro-zónába, bár a dán korona árfolyamára az európai fizetőeszköz döntő hatással bír. Az étkezésre naponta 40 eurót, szállásra pedig 70-et szoktak kalkulálni.





Borravalót nem szokás adni, és ellentétben a délibb országokkal a dán kereskedőket igazán meghökkentené az alkudozásnak még a gondolata is.





Bizonyára csak kevesen tudják, hogy a közhiedelemmel ellentétben általában 8-10 fokkal melegebb van annál (télen is), mint amit a fázósabbak gondolnának! Ezt a Golf-áramlatnak köszönhetnek a dánok.