Ezúttal (ismét a teljesség igénye nélkül) néhány "élőlény ereje által hajtott" járművet válogattunk össze a szerző
saját készítésű fotóiból, melyek mellől természetesen a képhez tartozó jegyzetek sem maradnak el. Ha az
ország, táj, város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fotó szerepel, megjelenik.
.
.
Lépten-nyomon
szamárfogatokkal találkozunk. A kocsikat ezek az állatok húzzák, de
férfiak, nők és gyermekek egyaránt szamaragolnak is. Egy-egy csacsi
hátára akár két asszonyság is felül, csak úgy oldalt lógatva a lábukat,
és általában kézzel-lábbal tiltakoznak az ellen, hogy fotózzam őket. Ám
ez a fiatalasszony éppen nem ellenkezett, sőt modellt állt a
fényképezőgépemnek.
.
.
.
.
Errefelé legtöbben szamárháton közlekednek, s a kocsikat is zömmel azok húzzák. Persze találkozunk lovas fogatokkal is. A fiú a faluból például ezzel a
járgánnyal hozza a tejet. Szeretnénk kicsit szóba elegyedni vele, de
sajnos semmiféle nyelven nem tudunk (de ne nagyképűsködjek hiszen csak
németül, angolul és némiképpen oroszul próbálkozunk), mindenre csak a
fejét ingatja. Nem tudni, hogy ebben a hőségben nem megy-e össze a tej -
még ha lehűtötték is - a feldolgozóban. A kocsija oldalán egy kis tábla
áll, felirata: INSALLAH.
.
.
.
.
A dombok soha meg nem unható változatossága mellett (ahogy a tájat
pásztázzuk) egyre inkább észreveszi az ember, hogy maga a határtalan
puszta is percről percre változik - mindez pedig benne ül valami
hatalmas, végtelen távlatban, amit a körülmagasló távoli hegyek képesek
csak valamelyest lezárni messze, messze... Először a taxiállomást értük el. Ha csak néhány jurtával is
találkoztunk, mindenütt megtalálható volt pár kipányvázott és indulásra
bármikor kész, felnyergelt ló. Bár egyik-másik jurta mellett már
motorkerékpárt is láttam, mint a modernebb és gyorsabb de semmi esetre
sem biztonságosabb közlekedési lehetőség reprezentánsát.
.
.
.
.
Álljunk meg egy pillanatra a Dóm téren! Itt tartják a salzburgi ünnepi
játékokat, melyeket az I. világháború legvéresebb esztendejében,
1917-ben indítottak. A lótaxi-állomáson várakoznak a hagyománytisztelő, sétálni vágyó helybeliek meg a duzzadt tárcájú turisták kedvenc közlekedési eszközei.
.
.
.
.
Marrakechben, hogy ne tévedjünk el, kényetelenek voltunk fiakerre ülni, és azzal mentünk el a Koutouba mecsethez.
.
.
.
.
A kényelmes közlekedést szolgálja Kartagéna utcáin a
konflis, viteldíja azonban többszöröse az autóbuszénak. A gazdagabb
nyugati turisták ezt veszik igénybe.
.
.
.
.
Lovat
sehol nem láttam, de annál jobban hasznosítják a kistermetű bikákat és
bivalyokat a teherhúzásban. Nagyon szelíd, kitartó állatok ezek, melyek a
rizstermelés nehéz munkájában is komoly segítséget nyújtanak a
gazdájuknak.
.
.
.
.
Ez a kutyafogat hozta a wittenbergi piacra a kofa zöldségeit.
.
.
.
.
Bombay városában a gyümölcsárusok már hajnalban kelnek, és sietnek a piacra.
.
.
.
.
Benáreszi városnézésre
indulok, helyi szokás szerint riksát fogadok. Kicsit szégyellem magam,
hogy jó kondícióm mellett ez a cingár indus szállít.
.
.
.
.
A mozgóbüfés állandóan az útvonalait járja Kartagénában. Ha leinted, készséggel megáll és kiszolgál a portékáiból.
.
.
.
.
Hanoi gyomra a Dong Xuan nagyvásárcsarnok. Ezekben a kora reggeli órákban sok-sok zöldséggel és gyümölccsel megrakott riksa tart a nagypiac felé.
.
.
.
.
Csak
most látom, mennyi valóság van Graham Greene A csendes amerikai című
regényében, mely Haiphongban játszódik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése