Olaszország (I) 6/a

 BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN 1988-BAN I. RÉSZ

Milánó (1)

Milánó a Római Birodalom utolsó másfél századában már kereszténnyé vált császárok székhelye. A katolicizmus egyik fellegvára. Az első nagy egyházatya, szent Ambrus püspök működésének színhelye. Elérik a népvándorlás hullámai. Attila hadai törik, barbár népek szállják meg. Újra felépül, újra dolgozik és kereskedik, tehetséges és tehetős polgárságot nevel.

Barbarossa 1162-ben földig romboltatja, csak néhány templomot hagy meg, így a S. Ambrogio bazilikát. A szétkergetett polgárság azonban visszatér az üszkös romok közé. A comunék szövetsége élén Velencével leveri a büszke császárt, és a testvérvárosok segítségével 5 évre rá már újra felépül a város. A reneszánsz a XV. század közepe táján érinti szárnyaival a kalandor Sforzák fél évszázados uralma alatt. De 1500 körül összecsapnak felette a francia királyok és a Habsburg-ház háborúi. 200 évre spanyol, majd osztrák járom alá kerül.

A XIX. század fordulóján körülveszik a napóleoni háborúk, rövid időre Olaszország fővárosa (ekkor fejezik be a Dóm homlokzatát), majd újra Ausztria veszi hatalmába. Többször végigszántanak környékén az olasz egységért vívott hadjáratok és a század végén már az Egyesült Olaszország legerősebb, gazdaságilag a legfejlettebb városa, az olasz szellemi élet központja.

A Milánói Dóm már méreteivel és tömegével lenyűgöző hatást tesz mindenkire. Nagyságára nézve a Föld harmadik temploma a római szent Péter templom és a sevillai katedrális után. Megelőzi a többi híres gótikus katedrálist, a londoni szent Pál templomot is. 148 méter hosszú, kupolatornya 108 méter, 98 tornya van. Hatszáz évig dolgoztak rajta. Hat évszázad építőmesterei a francia és német gótika művészei. Rajta hagyta nyomait a reneszánsz és a barokk is. 6-7 emelet magasba nyúlnak mérműves ablakai, bonyolult mintázatú ablakóriásai. Ezek közül a legnagyobbat a magyar származású Giovanni Hajnal készítette.

2000 szobor a fiatornyok tetején! A pilléreken, a fiatornyok tetején, az ereszcsatornák nyílásain, csúcsíves párkányzatokon - mindenütt szobor. Minden korszakból. A gótika ördög- és állatfejei, vízköpő szörnyei, a pillérek terhét nyögve tartó kariatidák stb. A klasszicista Goethe szerint egy egész márványhegységet kényszerítettek itt ízléstelen formába. A hatalmas üvegablakok üvegfestményein át sejtelmesen ezer színben vibrálva szűrődik a fény. Csodálatos építmény!

Az Olasz Kereskedelmi Bank hatalmas épületét látjuk.

Útközben a híres Galérián kell átvágnunk. 148 méter hosszú, négy emeletnyi magasságú, üveggel fedett csarnokban elegáns üzletek és vendéglők. E csarnok és 88 méteres keresztszárnya a város fő találkozó helye. A múlt század végén épült. Főkapuja a Dóm térre nyílik. Különösen színes a Galéria éjjeli élete, amikor a Scalaból kitóduló közönség lepi el az éttermeit és a kávéházait.

A Scala 150 éve vezető színháza az operaművészetnek. Rossini, Verdi, Puccini és kortársaik idején újból felviruló operairodalom anyaintézete. Hatalmas arányú nézőteret rejt az egyszerű külső. 3000 férőhely van. A II. viláháború során súlyos bombakár érte. Óriási színpada korszerűen felszerelt. Az épület előtt Leonardo szobrát látjuk.