2014. június 21., szombat

Skandinávia I/2b

 SKANDINÁVIÁBAN 1999. JÚLIUS 7-13-IG
Hivatalok




A királyi palotánál sikerült megnézni egy őrségváltást. A hadsereg 19400 főből áll, ehhez jön a haditengerészet 5400 és a légierő 6900 fővel. Noha a kis ország a II. világháborúban semleges maradt, 1940-ben német csapatok szállták meg és tevékeny ellenállási mozgalom bontakozott ki. Dánia 1949-től a NATO tagja, de megtagadta területén amerikai légi támaszpontok létesítését.





A háború alatt Hitler több követelését teljesítették, hiszen a környezetüktől elvágva a dánok gazdaságilag egyedül maradtak, és csak a megszállókra támaszkodhattak, így a kormány aláírta az antikominterm paktumot is. 1943-ban a zsidók deportálását is elrendelték, ám a zsidókat többnyire kimentették a semleges Svédországba, a sárga csillag viselésére szóló német utasítást pedig a dán király megtagadta.





Dánia 1849-től alkotmányos monarchia. A miniszterelnököt és a felelős kormányt az uralkodó nevezi ki. Az egykamarás parlamentnek 179 tagja van, 4 évente tartanak képviselő-választást.





Néhány szó a királyokról. A XV. század óta csupa Keresztély és Frigyes követi egymást a trónon. Mindig volt fiúörökös. IX. Frigyesnek nem született fiúutóda, módosították hát az alkotmányt, s így került Margit a trónra, akinek 1968-ban született első fiát Frigyesnek keresztelték.





Bár a királyi palota fogadótermeit meg lehet nézni, ezúttal nem tudtunk bemenni.





A Városháza a mai Koppenhága egyik legjellegzetesebb épülete az ötödik otthona a városi Tanácsnak. A 128x71 méter alapterületű, hatalmas, vöröstégla gránit épülettömb 106 méter magas tornyával uralkodik a téren.





Az épületet 1905. szeptember 12-én avatták fel ünnepélyes külsőségek között. A térre néző főhomlokzata tagolása szimmetrikus, rézből készült madártetőzetének ablaksorai azonban különböznek egymástól. A kapu középen helyezkedik el, fölötte kicsiny erkéllyel, amelyen két bronz pajzshordó áll. E fölött az épület centrális helyén messziről szembe tűnik Absolon püspök aranyozott vörösréz szobra. A tetőzeten egymástól egyenlő távolságban 6 bronzszobor áll, ezek őrök a különböző korok öltözetében és fegyverzetével.





Odabent megtalálhatók mindazok a hivatali helyiségek és termek, melyek a közigazgatás számára szükségesek. Az első emeleten van a fogadások részére a díszterem, mely ablakai a térre nyílnak.





A két nagy sarokhelyiség a könyvtár, a magisztrátusok tanácsterme és a városi tanácsterem. Persze a néhány kép, melyeket módomban volt fotózni csupán ízelítőül szolgál a csodálatos élményt nyújtó pazar látnivalókból.





A lúr-kürtőt fúvók a Városháza és a Palace szálló között magas gránit oszlopra helyezett kettős bronzalak. 1914-ben emeltette a Carlsberg-alapítvány. A város egyik jelképe. A lúr nemcsak az északi országokban, de talán az egész világon egyike volt az első fúvós hangszereknek: nevezetesen a bronzkor népei használták. Valamennyi régészeti leletben párosan fordulnak elő. Az oszlopot Rosen professzor, a szobrot Siegfried Wagner alkotta.





A Nemzeti Múzeum felé igyekszünk. Útközben újságpavilon kínálja az angol és német nyelvű külföldi lapokat is. itt vásárolunk néhány hazaküldendő képeslapot.





És majdnem eltévedünk! Koppenhága belvárosának a szíve ez a sziget, melyet 3 oldalról mesterséges csatorna határol.





A Nemzeti Múzeum új szárnyát látjuk. Az 1744-ből származó főépület (mely barokk-rokokó stílusban épült) főhomlokzata a csatornára nyílik. A főbejáratnak és a kertre néző ablakok kereteinek faragásai a Hercegi Palota régebbi rendeltetésére emlékeztetnek. Ezen a helyen 1684-ben egy kereskedelmi csarnok állt, amit IV. Frigyes királyi kastéllyá alakíttatott át. A régészeti gyűjtemény alapjait 1807-ben vetették meg. Odabent megtekinthettük a kollekciót, Dánia történelem előtti időszakának leleteit. Óriási és érdekes összeállítását (falfestmények, gobelinek, fegyverek stb.) csak futtában tudtuk megnézni, de képtelenség is volna ezúttal mindezeket részletezni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése