Ezúttal a szerző olyan képeit válogattuk össze, melyeken a Duna és annak jellegzetes partszakaszai láthatók. Természetesen a
jegyzeteket sem hagytuk el. Ha az
ország, táj, város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik.
.
.
1986. nyarán egy rövid autóbuszos kirándulást tettünk a szomszédainknál,
Ausztriában. Valamivel több, mint egyórás utazás után máris
feltűnik a kék Duna mentén Bécs. Az operettfolyó elkerüli az osztrák
fővárost, attól északra folyik, és csak a külvárosok negyedeit köti
össze, míg magában a városban csak a Duna-csatorna húzódik.
.
.
.
.
Bécsi jókedv - bécsi jó bor: az alapot a városkörnyéki szőlők adják! A
bornak, amely nemcsak a város körüli táj, hanem lakói életstílusa
kialakulásában is fontos szerepet játszik, tekintélyes hagyományai
vannak - amint egyébként csaknem mindennek Bécsben. Probus római császár
már a 3. században bevezette a szőlészetet a Vindobona katonai tábort
körülvevő kies dombokon. Mária Terézia császárnő később a
Buschenschenkek (borkimérések) intézményesítésével vetette meg a mai
Heurigerek alapjait. Heurigernek, ideinek nevezik mind a túlnyomórészt
fehér helybéli bort, mind a kedélyes vendéglőket, amelyekben mérik. A
kocsmákat az ajtajuk fölé tűzött zöld lomb vagy zöld lámpácskák jelzik.
Zömmel a bécsi dombvidék egykor önálló hegyközségeiben találhatjuk őket.
Heuriger-vendéglőikben, a bécsi dal és a bécsi népzene hajlékaiban
hamar megértjük, mit is jelent a Gemütlichkeit, a kedélyesség: itt senki
nem marad soká "idegen", mindenkit készséggel felvesznek a
("pohár")közösségbe.
.
.
.
.
Praternek nevezik mind a Duna-csatorna és a Duna között elterülő
természetes parkot, mind az annak északi részén található, világszerte
ismert vidámparkot. Az 1897-ben épített óriáskerék mögött terül el a
Wurstelprater gyermekparadicsoma körhintáival, miniatűr
autó-versenypályáival, elvarázsolt kastélyaival és sok más szórakozási
lehetőségével.
.
.
.
.
A
bécsi lizsében, a Práterben vagyunk. Ki hinné, hogy e helyütt valamikor
a császárok vadaskertje volt. A vursli az osztrákok kedvenc
kirándulóhelye. Késő este sem lanyhul a forgalom. Egymás hegyén-hátán
hemzsegnek a mutatványos bódék, de a legnépszerűbb a 67 méter magas
óriáskerék, amely éppúgy emblémája Bécsnek, mint a Szent István-torony.
Az óriáskerék zárt fülkéiből remek kilátás nyílik a városra.
.
.
.
.
Nem kevesebb, mint 252 méter magas a Duna-torony, mely tetején
televíziós adó van. A nesztelenül forgó étterem nagy ablakaiból
lenyűgöző panoráma nyílik a városra. Alig 20 másodperc alatt siklik föl
velünk a lift a magasba...
.
.
.
.
.
A Duna mentén haladva érjük el Melk városát. A Babenebergek a maguk vára mellett már csaknem 1000 esztendeje
kolostort alapítottak, amit a középkorban kolostorerőddé építettek ki.
Ez biztonságot adott, és nagymértékben elősegítette a város kereskedelmi
forgalmát, piacát. A várból letekintve sokáig gyönyörködünk az elénk
táruló látványban. Nagyszerű kilátás nyílik a városra és a XV. századból
származó gótikus plébániatemplomra.
.
.
.
.
Egy régi Duna menti városba, Ulmba érkezünk! A 120 ezer lakosú város környéke igen gazdag történelem előtti
leletekben. A dunai hajózás fejállomása volt mindaddig, amíg a fából
készült tutajokkal és hajócskákkal - melyeket ulmi skatulyáknak neveztek
- bonyolították le a forgalmat. Ha lesétálunk a Duna partjára, még
állnak az 500 éves házak, az egykori halászcéh székháza is. Kár, hogy
már düledezőben vannak. Itt még találtunk vízimalmot is. A vizet a
malomhoz szabályozták ilyen kanyargósan. Az egy évezreden át Bécsig, sőt
Pestig folytatott dunai hajózás és kereskedelem jelentősen hozzájárult a
város meggazdagodásához. A textilgyártás és -export gazdaggá tette. A
régi hagyományokra visszatekintő kereskedelmi útvonalak már évszázadok
óta sűrűn szelték át Németföldet. Sok jelentős közút és vasútvonal ma is
megegyezik a régi kereskedőutakkal. A több mint 3000 km hosszan
hajózható folyók és kb. ugyanilyen kiterjedésű csatornahálózat a belső
területek és a partvidék között teremtettek jó és olcsó kapcsolatot.
.
.
.
.
És máris Régensburgban vagyunk, ebben a 134 ezer lakosú, magával ragadó
városban. A várat is a várossal egyetemben a Régen folyóról nevezték el. Itt egyesül a Régen a Dunával. A dunai kikötő nagy forgalmat bonyolít
le, az óránként induló kirándulóhajók gyorsan megtelnek a vidám
utasokkal. És mi, jámbor magyar turisták most arra gondolunk, hogy
őseink, a kalandozók sok gondot okoztak a régensburgiaknak, mígnem Lech
mezején gyászos vereség érte őket, és a levert csapatok bátor vezéreit,
Lél és Bulcsú kapitányokat a városban szégyenszemre felakasztották.
.
.
.
.
A középkori technika csodája a 16 lyukú kőhíd a Dunán. Az akkori
eljárással már 1135-ben képesek voltak 11 év alatt ilyen nagyszerű,
időtálló építményt létrehozni. Sajnos a műemlék-csoda most gátolja a
modern hajók közlekedését a nagy folyón.
.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése