SKANDINÁVIÁBAN 1999. JÚLIUS 7-13-IG
Amíg járkálunk a városban, még sok érdekes dolgot el kell mondanom
Azt, hogy éppen melyik templom vagy nagyszerű palota mellett megyünk el, megnézhetjük a térképen. Mindenekelőtt el kell mondani, hogy Dánia 1920-ban visszakapta Schleswig északi részét, és ezzel kialakultak a mai határai. Izland viszont 1918-tól önállóságot kapott, csupán perszonálunió fűzte Dániához, de 1944-ben ez is megszűnt.
Büszkén mondja az idegenvezetőnk, hogy náluk nagyon jó a közbiztonság. Megemlíti, hogy mintabörtönt létesítettek azok számára, akiket először ítéltek el nem súlyos bűncselekményért. Itt az elítélteknek mesés körülményeik vannak. Erdős környezetben "üdülnek", elvégzik a napi munkájukat, azután sétálgatnak, kirándulgatnak akkora a zöldövezet a büntetés-végrehajtási intézet körül.
Meglepő volt és nem is tudtuk hogyan értelmezni, miszerint Dániában aki elérte a nyugdíj-korhatárt, állami nyugdíjat kap attól függetlenül, hogy dolgozott-e és hány évig!
- Nálunk lojálisak a törvények - mondja dán vezetőnk. - Senkit nem kényszerítenek munkára csak azért, hogy öreg korára legyen miből megélnie.
Kiemelnék néhány jelentőségteljes eseményt a város életéből. 1479-ben I. Keresztély megalapította Koppenhága egyetemét. Az 1500-as évek második felében több súlyos pestisjárvány tizedelte a város lakosságát.
1536-ban I. Keresztély (1534-1559) a lutheránus egyházat államvallássá terjesztette ki. A kolostorokat Koppenhágában is megszüntették, a katolikus egyház kórházai különböző alapítványok irányítása alá kerültek.
A II. világháborúban a dánok kinyilvánították semlegességüket, a kormány elfogadta Hitler ajánlatát egy megnemtámadási szerződés aláírására. Amikor azonban 1939-ben kitört a világháború (bár valamennyi skandináv állam kinyilvánította semlegességét) 1940. április 9-én a németek mégis megrohanták Dániát és Norvégiát, és rövid, eredménytelen harc után beszüntették az ellenállást. A német elnyomás annyira erősödött, hogy 1943. augusztusában a király a kormánnyal és a parlamenttel együtt beszüntette a működését - az ország kormányzás nélkül maradt. A királyt a palotájában őrizet alatt tartották. Elrendelték a zsidók deportálását, de ezek éjjelente kis csónakokon Svédországba menekültek. A sárga csillag viselését a király megtagadta. Háború után Dániát a győztesek közé sorolták és visszaállt az alkotmányos rend.
Többen a híres dán szövetkezetekről érdeklődtünk. Az 1880-as évek nagy mezőgazdasági krízise mellett a farmerek és kistulajdonosok végrehajtották a maguk szociális és gazdasági forradalmát. Létrehozták az intenzív gazdálkodást, modern szövetkezeti szervezeteikben világszínvonalra emelték többek között a tej- és a szalonnatermelést. létrehozták a népfőiskolákat, amelyeknek alapvető célja a mezőgazdasági szakemberek képzése volt. A népfőiskolák ma is léteznek, kéthetestől egy évig terjedő tanfolyamaikon bárki részt vehet. Manapság a szántóföldi növénytermesztés szinte teljes egészében a sokoldalú állattenyésztést szoltálja.
A szarvasmarha-tenyésztés (3 millió egyeddel) a mezőgazdasági jövedelem nagyobb részét adó, magas színvonalú tejgazdasággal párosul. A dán vörös marha nemesítésével és okszerű takarmányozásával tehenenként évi 4500 litert meghaladó átlagos tejhozamot értek el. A tej 60 százalékából vajat, 20-ból sajtot készítenek a modern szövetkezeti tejüzemek. A tejfeldolgozás hulladékát (savó) a sertéstenyészetekben hasznosítják. A sertésállomány ugyancsak minőségi és 10 millió feletti egyedszámot kóstál.
Még néhány apróság! A dánok rengeteg tejterméket és halat fogyasztanak. Talán már szó esett arról, hogy a legnépszerűbb étel a smorrenbrod, a vajaskenyér, amire különféle halak, húsok, zöldségek kerülnek.
A többi északi néphez hasonlóan a káposzta elkészítésének is rengetegféle módját ismerik. Ami pedig az árakat illeti, skandináv viszonylatban Dánia a legolcsóbb ország. Azért itt is kellő körültekintéssel kell turistáskodni! Az ország nem tartozik az Euro-zónába, bár a dán korona árfolyamára az európai fizetőeszköz döntő hatással bír. Az étkezésre naponta 40 eurót, szállásra pedig 70-et szoktak kalkulálni.
Borravalót nem szokás adni, és ellentétben a délibb országokkal a dán kereskedőket igazán meghökkentené az alkudozásnak még a gondolata is.
Bizonyára csak kevesen tudják, hogy a közhiedelemmel ellentétben általában 8-10 fokkal melegebb van annál (télen is), mint amit a fázósabbak gondolnának! Ezt a Golf-áramlatnak köszönhetnek a dánok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése